Nagyvállalatok támogatásához folyamodnának az állami források csökkenése miatt egyes olasz önkormányzati vezetők, hogy megmentsék az ország műemlékeit és műkincseit a pusztulástól, e tervek azonban jelentős visszatetszést keltettek – írta szerdán a Der Spiegel német hetilap internetes kiadása.
Marco Zambuto, a szicíliai Agrigent polgármestere újraválasztási kampánya során meghökkentő ötlettel állt elő: elárverezné a város – általa 2 milliárd euró értékűre becsült – régészeti- és műemlék-kincseinek hasznosítási- és marketingjogait. „Olaszország rendelkezik a leggazdagabb kulturális örökséggel a világon, mégsem teszünk semmit a megőrzésére. Ez természetesen a kormány feladata lenne, de a kormánynak nincs egy vasa sem” – mondta.
Olaszországban 44 UNESCO világörökségi helyszín, mintegy 5 ezer múzeum és 60 ezer régészeti helyszín található – több mint a világ bármely más államában. Azonban a műemlékkincs fenntartása egyre nagyobb problémát okoz. Silvio Berlusconi ex-miniszterelnök kormánya három év alatt harmadával csökkentette a kultúrára szánt kiadásokat. Pénzügyminisztere a kritikákra úgy reagált: „Nem értem, mi ez a hiszti. A kultúrától nem lehet jól lakni”.
A megszorítások miatt egyre több tartományi és helyi önkormányzat próbálja állami tulajdonú ingatlanok – többek között kolostorok, laktanyák és etruszk villák – értékesítésével, valamint a használati jogok magánbefektetőknek való eladásával betömni a költségvetési lyukakat.
Velence kifejezetten úttörő szerepet játszik a „kulturális szponzoráció” területén. Számos divatcég, bank és luxuscikk-gyártó akarja felhasználni a várost imázsának javítására: a Dózse-palotát és a Sóhajok hídját folyamatosan hirdetések borítják, s egyes cégek felújításokat is finanszíroznak.
Velence 400 millió eurós adósságot nyög, bevételeinek nagy részét pedig a várost áradásoktól védő gátrendszerre kénytelen költeni. A városnak minden eurócentre szüksége van, a lakók azonban mégsem nézik jó szemmel a kulturális örökség kiárusítását: nemrég amiatt tüntettek, hogy a Benetton csoport bevásárlóközponttá akart átalakítani egy régi épületet. Egyes civil csoportok egyre hevesebben kritizálják, hogy Velence múltját áruba bocsájtsák.
Zambutónak is vannak fenntartásai saját tervével kapcsolatban. Települése Zeusz-templomáért állítólag Mihail Prohorov orosz oligarcha is bejelentkezett, a polgármester azonban neki nem adná oda a műemléket. Az értékesítésről szó sem lehet – mondta – de fogadásokra vagy divatbemutatókra szívesen kiadná a város kulturális örökségét.
A kultúra kiárusítása és a műemlékek megőrzése a vita két végpontja. Ez az ellentét a legkézzelfoghatóbban a Vezúv lávája által 79-ben betemetett Pompeji és Herculaneum romvárosában érhető tetten. Néhány évvel ezelőtt Berlusconi rendkívüli állapotot hirdetett Pompejiben, miután a turistalátványosság kóbor kutyák és maffia-szerű módszereket alkalmazó idegenvezetők prédájává vált. Az állami közbelépés azonban nem volt hatékony – olyannyira, hogy 2010-ben a híres gladiátoriskola is összeomlott. Az esetet Giorgio Napolitano elnök „Olaszország szégyenének” nevezte.
Ezzel szemben a Pompeji melletti Herculaneumban az amerikai David Woodly Packard – a Hewlett-Packard cég alapítójának fia – gondoskodott róla, hogy a romváros állapotának fenntartását 30 régész folyamatos munkája biztosítsa. A hirdetésmentes konzervációs projekt eddig 15 millió euróba került. Olaszország-szerte mintegy 20 ezer hasonló magánkezdeményezés kapott életre.
Salvatore Settis, az olasz nemzeti örökség bizottságának volt elnöke szerint – aki Berlusconi elleni tiltakozásul mondott le posztjáról – véget értek azok a napok, amikor az ország nemzeti büszkeségére hivatkozva visszautasíthatta, hogy egy japán cég 12 millió eurót adjon a pisai ferde torony stabilizálására. „Ma kalappal a kezünkben járkálunk pénzért kuncsorogva. Eközben egyes polgármesterek semmit sem tudnak a régiségekről, veteránautókként vagy sikk ingatlanokként tekintenek rájuk, s a legmagasabb árat ajánlónak adnák őket”.
Amíg az ország a fizetésképtelenség ellen küzd, a kultúrára továbbra sem fog jutni. Az Európai Bizottság azonban a műemlékvédelem területén is mentőcsomagot nyújt Olaszországnak: 42 millió eurót ajánlott fel Pompeji megőrzésére.
http://www.spiegel.de/international/zeitgeist/0,1518,828256,00.html
Forrás: mti