Az alkotmányba írná Matolcsy György, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései is az alaptörvény részét képezik. Az év eleje óta hatályos alaptörvény első módosítását kedden kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszter.
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt.
A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések – az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve – önmagukat az alaptörvény részének minősítik – írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma. Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
Forrás: mti