Húsznál is több északi író érkezik a csütörtökön kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelynek az idén az északi régió, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Izland, valamint a két autonóm szigetcsoport, Feröer és Aland lesz a díszvendége – hangzott el a szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
A XIX. alkalommal megrendezendő seregszemle több mint 350 programmal és több mint 300 könyves újdonsággal várja a látogatókat a budapesti Millenárison – hangsúlyozta Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója.
Az igazgató elmondta: a fesztivál rászolgált a nemzetközi jelzőre, egy olyan kulturális fórum jött létre a könyvek szeretetére alapozva 19 évvel ezelőtt, amely hidat képez Kelet- és Nyugat-Európa között. Zentai Péter László felidézte: tavaly az Európai Unió 27 tagországa volt a könyvfesztivál vendége, az idén pedig „Európa legszínvonalasabb kulturális régiója” fogadta el a meghívást.
Zentai Péter László szerint a magyar könyvkiadók „kitettek magukért”, mintegy 120 kötet várja az északi vendégeket. A könyvszakmai szervezet vezetője ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jövőben a visegrádi országok is közösen mutatkozhatnak be, valamelyik európai könyvfesztiválon.
Az igazgató elmondta: a nyitónapon Claudio Magris Esterházy Péter társaságában mutatkozik be a közönségnek, majd Grecsó Krisztián laudációját követően Tarlós István főpolgármestertől veszi át a Budapest Nagydíjat.
Bejelentette: a Goethe Intézet és a Frankfurti Könyvvásár ezen a napon olyan kiállítással jelentkezik, amely a német könyves rendezvény Békedíját mutatja be. A tárlatot három békedíjas, Claudio Magris, Konrád György és Esterházy Péter fogja megnyitni.
Karin Olofsdotter, svéd nagykövet beszédében hangsúlyozta, hogy a fesztiválra számos világhírű alkotó érkezik, ugyanakkor jönnek olyanok is, akiknek csak most indul az írói karrierjük. A nagykövetasszony rámutatott: az északi országok irodalmának népszerűsége főleg annak köszönhető, hogy az írók az egyetemes emberi tapasztalatról írnak úgy, hogy közben megőrzik az északi jelleget is. Olofsdotter szerint a titok a nyelvben és a környezetben keresendő, de nem születnének meg a jellegzetes északi művek a gazdag, jól szervezett északi társadalmak nélkül. A jóléti rendszerek mögött azért ott lappang a sötétség is – jegyezte meg.
A nagykövet méltatta a kulturális programokat, megemlítette a többi közt a fesztiválon látható Karen Blixen- és Henrik Ibsen-kiállítást, valamint kitért arra is, hogy az éppen zajló Titanic Nemzetközi Filmfesztiválnak is van egy északi szekciója, de az északi régióról szól a Néprajzi Múzeum ma nyíló kiállítása is. Ez utóbbi a klímaváltozás hatásaira fókuszál a Grönlandon lakók életében.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője leszögezte: a könyvfesztivál az évek alatt a magyar irodalom legrangosabb eseményévé nőtte ki magát. Szűcs elmondta: pénteken tíz órától tartják az Európai írótalálkozót az Európa Pontban, amelynek az idén a kirekesztés elleni küzdelem és a befogadás lesz a témája.
Pap Éva, a Polar Kiadó alapítója a Polar Könyvek újdonságait ismertette. A kínálatból kiemelte a többi közt Henrik Nordbrandt Mi, dánok című verseskötetét, Karen Blixen Angyalok bosszúja című bűnügyi regényét, Pia Juul Halland meggyilkolása című regényét, valamint Jon Fosse Valaki jön majd című drámakötetét.
Gyenes Ádám, a L’Harmattan Kiadó vezetője arról beszélt, hogy az idei fesztiválra is több könyvvel készült a kiadó. A kínálatukból többek közt kiemelte J. M. Ledgard Zsiráf, Tore Renberg Mégis van apám, Jenny Erpenbeck Otthon, Sigitas Parulskis Mormogó fal, valamint Agneta Pleijel Lord Sohamár című könyvét.
Forrás: mti