Az Európai Parlament (EP) csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén elfogadták azt a jelentést, amely a szerb EU-integrációs folyamat eddigi eredményeit és a további teendőket tekinti át.
Az elsöprő többséggel – 542 szavazattal, 59 ellenében, 47 tartózkodás mellett – elfogadott EP-dokumentum elismeréssel szól a háborús bűnösök Hágának történt kiadásáról, a Koszovóval megkezdett párbeszédről, és kiemeli a Szerbiának március elején megadott tagjelölti státus jelentőségét.
A szavazás után kiadott nyilatkozatában Schöpflin György fideszes EP-képviselő, a Szerbia-jelentés európai néppárti frakciófelelőse megállapította: a dokumentum kiváló kézikönyv lesz a következő szerb kormány számára az Európai Unióhoz vezető úton. Szerbiában május 6-án tartanak parlamenti választásokat.
Schöpflin szerint bár dicséret illeti meg Szerbiát az eddigi teljesítményei alapján, Belgrádnak továbbra is sok a teendője.
„Számos terület van, ahol a szerb kormányzati rendszernek és még inkább a kormánynak javítania, változtatnia kell ahhoz, hogy az EU kritériumainak megfeleljen” – hangsúlyozta, a stabil jogrendszer, a jogállamiság megteremtését nevezve a legfontosabb feladatnak.
„A joggal való visszaélés leginkább a belső körben lévők javára teremtett előnyöket, megszüntetve a szabad versenyt és a piac működését. Sajnos a legtöbb esetben ez a gyakorlat a korrupcióellenes küzdelem jelszavába burkolózik”- jegyezte meg.
Az előző nap folytatott vitában Schöpflin kitért arra is, hogy minden EU-csatlakozásra törekvő országnak rendezett viszonyt kell ápolnia szomszédaival. Ezzel összefüggésben kijelentette: „Szerbiának szembe kell néznie Koszovó függetlenségével, és fel kell adnia azt az illúziót, hogy valamilyen módon, egy napon majd Koszovó ismét a szerb állam részévé válik”. A képviselő szerint ez nem fog megtörténni, legyen ez bármennyire is fájdalmas dolog a szerbek számára.
A szintén fideszes Gál Kinga hangot adott azon örömének, hogy a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerülhettek az EP-állásfoglalásba. Ezek – mondta – olyan elvárások Szerbiával szemben, amelyek betartása segítheti a közösségek boldogulását szülőföldjükön. Kiemelte, hogy a most elfogadott jelentés lényeges eleme lett a nemzeti kisebbségi jogok védelmének szükségessége, és ennek nyomán az ezzel kapcsolatos koppenhágai kritérium „végre megfelelő figyelmet és hangsúlyt nyert”.
„Fontos, hogy Szerbia ne essen abba a hibába, hogy csupán a csatlakozás érdekében, átmenetileg tartja szem előtt a nemzeti közösségek érdekeit” – figyelmeztetett Gál Kinga.
Az erdélyi – ugyancsak néppárti színekben politizáló – Tőkés László szerint „a kisebbségpolitikai deficittel rendelkező Szlovákia és Románia számára tanulságos lehet az a következetesség”, melyet az uniós tagállamok csúcsvezetői a szerbiai kisebbségek – köztük a románok, illetve a vlachok – védelme ügyében tanúsítottak.
Sógor Csaba – aki szintén erdélyi néppárti EP-képviselő – felszólalásában megállapította, hogy a Nyugat-Balkán országai mind az európai integráció útját választották.
„A térség lakói ettől remélik életkörülményeik jobbulását, a gazdaság fellendülését és a feszült etnikai viszonyok rendeződését. Szerbia lakói is ezt remélik, szerbek és magyarok, romák és románok, albánok és horvátok mindannyian. Azonban ha az unió nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi problémák kezelésére, akkor a leendő uniós polgárok csalódni fognak bennünk” – figyelmeztetett Sógor.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett: Szerbia uniós integrációja kettős szempontból is érdeke Magyarországnak: „ezzel garantálhatjuk a vajdasági magyar közösség biztonságát és gyarapodását, illetve így szavatolható hazánk déli szomszédságának stabilitása”.
A koszovói kérdésről szólva a szocialista politikus kiemelte, hogy nem lehet teljesíthetetlen feltételeket támasztani Szerbiával szemben, az ország stabilitása ugyanis az egész nyugat-balkáni térség szempontjából kiemelten fontos. Szerb és koszovói részről egyaránt kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a gyakorlatias előrehaladás érdekében – mondta Tabajdi, aki szerint a májusi választásokat követően felálló új szerb kormánynak folytatnia kell a pragmatikus együttműködést Koszovóval, „de hasonló elvárásokat kell támasztanunk a koszovói féllel szemben is”.
A szintén szocialista Göncz Kinga – a vitához benyújtott írásos hozzászólásában – megállapította: „Belgrád közeledése az Európai Unióhoz jó hír a vajdasági magyaroknak és Magyarországnak is, amelynek elemi érdeke, hogy fejlett piacgazdasággal rendelkező, demokratikus jogállamok vegyék körül”. Szerinte Belgrádnak az eddigieknél erőteljesebb nyomást kell gyakorolnia a szakadár szerb erőkre Koszovóban és Boszniában is, a megbékélés, a helyzet normalizálása érdekében.
A vitában a jobbikos Morvai Krisztina arról beszélt, hogy a Szerbiában élő magyarok „folyamatosan és rendszeresen szenvedik el a legdurvább emberi jogi jogsértéseket, többek között a fizikai bántalmazást, pusztán az anyanyelvük, a magyar nyelv használata miatt”. Szerinte a Délvidéken etnikai tisztogatás folyik, a háborús menekültek erőszakos betelepítése formájában. A jobbikos EP-képviselő területi autonómiát követelt a magyarok számára, „Dél-Tirol mintájára”.
Forrás: mti