– Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2012-es költségvetését, valamint a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó finanszírozási prognózist.
A testület 18 igen és 14 ellenzéki nem szavazattal döntött így.
A főváros a költségvetés bevételeit 299 milliárd 514 millió forintban, a kiadásait pedig 386 milliárd 168,8 millió forintban határozta meg. A különbözetet az előző évek pénzmaradványából, valamint az előző években megkötött keretszerződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fedezik. A határozat 396 milliárd 815 millió forintban állapítja meg a fővárosi önkormányzat bevételi és kiadási főösszegét. A dokumentum 203 milliárd 614,4 millió forintban állapítja meg a működési kiadás összegét, amelyből összesen 11 milliárd 150 millió forintot általános tartalékként, a szerkezetátalakításokhoz kapcsolódó kiadásokra, kockázatkezelésre, továbbá az „előző városvezetés örökségének” kezelésére különítenek el. Az uniós finanszírozás kockázati tartalékára, valamint peres ügyekre további 1-1 milliárd forintot tesznek félre. A testület arról is szavazott: tudomásul veszi, hogy a 2012-2015 közti időszakban a saját bevételeinek összege várhatóan 497 milliárd 379 millió forint, az adósságokból eredő fizetési kötelezettsége pedig várhatóan 72 milliárd 659 millió forint lesz. A BKV működőképességének fenntartása érdekében a működési kiadások egy részét visszatartják; ehhez egyenként felülvizsgálják az intézményeket és feladatokat. A források zárolásának fenntartásáról, vagy az előirányzatok végleges elvonásáról leghamarabb áprilisban döntenek, a tömegközlekedési társaság finanszírozásának rendeződése függvényében. Tarlós István főpolgármester a vita előtt jelezte: amennyiben valaki átcsoportosítást javasol, nevezze meg azt is, honnan szeretné. Arra, hogy az MSZP mindegyik képviselője hozzászólásra jelentkezett, annyit mondott: türelmesen végighallgat mindenkit, de arra kéri azokat, akik az előző grémiumnak is tagjai voltak, hogy ne feledkezzenek meg erről. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője szerint a javaslat nem kezeli, hanem előidézi Budapest csődjét. Az ellenzéki politikus szerint az előterjesztés a főváros történetének „legkárosabb” büdzséje, ami veszélybe sodorja az alapvető szolgáltatásokat. Arra kérte a városvezetést, hogy vonja vissza az indítványt, s márciusra dolgozza át a számokat. A szocialista párt a főváros érdekeinek képviseletére szólította fel a főpolgármestert, aki válaszában azzal érvelt: a baloldali lapok pedig pont „Rambóként” ábrázolják, aki szembemegy saját politikai közösségével. „Valaki döntse el mi a helyzet” – mondta Tarlós István, felvetve a kérdést: „nem lehet, hogy valamelyikük hülyeséget beszél?”. Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt: látja, hogy a helyzet az előző 20 év „álságos működésének következménye”, ugyanakkor több mint valószínű, hogy a költségvetésben szereplő számokat a kormány diktálta. Kifogásolta, hogy a legnagyobb vesztesek között az oktatás, a kultúra és a szociális ágazat van. Ha így megy tovább, Budapest a legszebb városból egy „elmaradt, szomorú, értékeitől megfosztott város lesz” – mondta a jobbikos politikus. Budapest „legnagyobb rákfenéjének” a BKV-t nevezte, azt azonban leszögezte: nem asszisztálnak a társaság privatizációjához – közölte. Hanzély Ákos, az LMP képviselője a leépülés költségvetésének tartotta az ideit, s azt bírálta, hogy a főváros minden olyan területtől elvonja a forrásokat, amelyek finanszírozására nem kötelezi a törvény. Az ellenzéki képviselő a vitában a Fidesz „főváros-ellenességét” vetette fel, mint mondta, az értékeket, a forrásokat a kerületekbe vitték, és azt hagyták a fővárosnál, amit nehéz üzemeltetni. Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetője kiemelt célnak nevezte a BKV megmentését és a stabil működés feltételeinek megteremtését. Furcsának nevezte, hogy a szocialisták úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne a mostani helyzethez. A frakcióvezető hiányolta az ellenzéki hozzászólásokból a szakmai elképzeléseket.