Elfogadta a kormány Magyarország nemzeti biztonsági stratégiáját. A határozat, amelynek szövege a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, szerdán lép hatályba. Mint a dokumentumban olvasható, a stratégia célja, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai, biztonsági rendszerben érvényesítheti nemzeti biztonsági érdekeit.
Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság jelenti – állapítja meg a stratégia, hangsúlyozva azt is, hogy a határon túli magyarság különleges helyet foglal el a biztonságpolitikában.
Kitér arra is, hogy Magyarország mind földrajzi, mind gazdasági értelemben nyitott ország, és földrajzi adottságai kiemelten sebezhetővé teszik, különösen az energiabiztonsággal, az ellátási útvonalakkal és a környezeti biztonsággal összefüggésben. A stratégia szerint a gazdaság nyitottsága, a nemzetközi gazdasági környezetbe való beágyazottsága fokozottan kiteszik Magyarországot a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok, válságok begyűrűző hatásainak.
Magyarország biztonságpolitikai környezetéről szólva a stratégia arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonság fogalma egyre átfogóbb, a folyamatosan változó biztonsági környezetben a kihívások, kockázati tényezők és fenyegetések ma már az egyének, közösségek, államok és régiók szintjén, valamint globális szinten jelennek meg. Mára elengedhetetlenné vált a biztonság politikai, katonai, gazdasági és pénzügyi, társadalmi, ezen belül emberi és kisebbségi jogi, valamint környezeti összefüggéseinek együttes kezelése. Egyre inkább előtérbe kerülnek azok a biztonságpolitikai kihívások, amelyek kezeléséhez átfogó és összehangolt politikai, gazdasági és – szükség esetén – katonai fellépésre van szükség.
Egy Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző – állapítják meg -, továbbra sem lehet azonban figyelmen kívül hagyni bizonyos hagyományos kockázatokat és fenyegetéseket. Még az euroatlanti térségben sem sikerült mindenhol lezárni az elmúlt évtizedek konfliktusait, amelyek következtében egyes szomszédos régiók biztonsága is törékeny, és – mint azt a közelmúlt nemzetközi eseményei is példázzák – Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban.
Hangsúlyozzák, hogy globalizált világunkban a biztonság nem a határoknál kezdődik. A távoli biztonsági veszélyforrások „drámai gyorsasággal kerülhetnek határainkon belülre”. A terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközök globális terjedése, valamint egyes régiók erőteljes fegyverkezése növelik a bizonytalanságot, és növekvő veszélyt jelentenek Magyarország és az euroatlanti rendszer biztonságára.
A nemzetbiztonsági stratégia csak összkormányzati megközelítés, részvétel és megfelelő források hozzárendelése esetén lehet sikeres – áll a dokumentumban.
A stratégia szövege szerint a globális pénzügyi-gazdasági válság példátlan kihívás elé állítja az egész euroatlanti közösséget. „Az elhúzódó és mély válság gyengíti a fejlett országok, köztük hazánk biztonsági intézményrendszerét, a nemzetközi szervezetek és együttműködési keretek kohézióját, és csökkenti a biztonság erősítésére fordítható forrásokat”. Ezért ezzel összefüggésben is tovább erősödik a szövetségesi együttműködés, valamint a többnemzeti együttműködésben rejlő lehetőségek tudatosabb kihasználásának jelentősége.
Magyarországnak a világban betöltött helyéről és érdekeiről szólva a dokumentum mindenekelőtt kiemeli, hogy az ország egyetlen államot sem tekint ellenségének, vitás kérdéseit az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog normáival összhangban, békés eszközökkel kívánja rendezni.
Magyarország alapvető biztonsági érdekének tekinti szuverenitásának, területi épségének és alkotmányos rendjének védelmét, az ország stabilitását, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését. Nemzeti biztonsági érdekének tekinti továbbá a nemzetközi béke, biztonság és együttműködés fenntartását, a demokrácia térnyerését, az euroatlanti térség, különösen a Magyarországhoz földrajzilag közel eső térségek és a szomszédos országok stabilitását, az euroatlanti integráció további mélyítését.
Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a multilaterális szervezetek keretein belül megvalósuló biztonságpolitikai együttműködésnek és fellépésnek. Az ENSZ szerepe megkérdőjelezhetetlen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában – írják, hozzáfűzve, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet fontos szerepet játszik az európai biztonság és stabilitás előmozdításában. Magyarország konstruktívan hozzá kíván járulni ahhoz, hogy ezek a szervezetek minél jobban alkalmazkodjanak az új biztonsági kihívásokhoz, és lehetőségeihez mérten tevékenyen részt vesz misszióikban.
Rögzítik, hogy Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság jelenti. A dokumentum emlékeztet, hogy az észak-atlanti szerződés 5. cikke, a kollektív védelem Magyarország biztonságának sarokköve, hozzáfűzve, hogy az aktív hozzájárulás a kollektív védelemhez és biztonsághoz az ország legfontosabb biztonságpolitikai kötelezettsége.
Kitérnek arra, hogy Magyarország az erős, egységes és sikeres integrációs pályán maradó Európában érdekelt, ahol a „gazdasági nehézségek idején is erős marad a kohézió, és érvényesül az egymás iránti szolidaritás”.
Az Egyesült Államokkal fenntartott szoros kapcsolat és együttműködés az értékközösségen túl Magyarországnak stratégiai érdeke is, érdeke az Egyesült Államok európai elkötelezettségének megőrzése, az Európai Unióhoz fűződő stratégiai partnerségének erősítése – áll a dokumentumban.
Megemlítik, hogy Magyarország továbbra is aktív szerepet kíván vállalni a NATO és az EU válságkezelő tevékenységében.
Az emberiesség elleni bűncselekményekkel összefüggésben rögzítik, hogy Magyarország elfogadja és magáénak vallja, hogy az emberi jogok súlyos megsértése, szélsőséges esetben népirtás esetén a polgári lakosság védelme akár saját államával szemben is a nemzetközi közösség kötelességévé válhat.
Magyarország tevékenyen támogatja a multilateralizmus erősítését. Nagy jelentőséget tulajdonít kapcsolatai erősítésének harmadik országokkal, különösen a feltörekvő ázsiai, dél-amerikai, közel-keleti és afrikai hatalmi erőközpontokkal és regionális szervezetekkel.
A dokumentum szerint Magyarország biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű keleti és déli szomszédságának stabilitása, a demokratikus értékek térnyerése. Az országnak határozott érdeke, hogy az EU és a NATO továbbra is kiemelten foglalkozzon ezekkel a régiókkal. A magyar szomszédságpolitika fontos része, hogy Magyarország valamennyi szomszédja teljes jogú tagságot kapjon, vagy a lehető legszorosabb partneri viszony fűzze ehhez a két szervezethez. „A szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzete iránti felelősségből adódóan ugyanez nemzetpolitikai érdekünk is” – teszik hozzá..
A határon túli magyarság különleges helyet foglal el Magyarország biztonságpolitikájában – írják, megjegyezve: tekintettel a szomszédos államokban honos magyar közösségek jelenlétére, sajátos helyzetükre és kapcsolatukra az anyaországgal, ezen államok biztonsága elválaszthatatlan Magyarország biztonságától és fordítva. Magyarország támogatja, hogy a határon túli magyarok – az európai gyakorlattal összhangban – közösségként, szülőföldjükön megmaradva élvezhessék az önkormányzatiság és az autonómia sajátos helyzetüknek leginkább megfelelő formáit és az ezekből eredő jogokat.
E célok megvalósítása elválaszthatatlan azon országok társadalmi, gazdasági és pénzügyi fejlődésétől és biztonságától, amelyekben magyar kisebbségek élnek. Magyarország a határon túli magyar közösségekkel fenntartott kapcsolataival, a magyar közösségek legitim törekvéseinek támogatásával hozzájárul a térség stabilitásához és erősíti harmonikus kapcsolatait szomszédjaival.
Szerepel a stratégiában az is, hogy a kulturális sokszínűség tiszteletét Magyarország biztonságpolitikai szempontnak is tekinti. A kultúrák hagyományos együttélésének sikeres biztosítása, a sokszínűség, a közösségi identitások megőrzése a hosszú távú stabilitás megteremtésének egyik kulcseleme a világban és Magyarország közvetlen szomszédságában is.
A magyar biztonságpolitika alakításakor figyelembe kell venni, hogy Magyarország mind földrajzi, mind gazdasági értelemben nyitott ország – olvasható a dokumentumban.
Földrajzi adottságai kiemelten sebezhetővé teszik az országot, különösen az energiabiztonság, az ellátási útvonalak és a környezeti biztonság területein. A gazdaság nyitottsága, a nemzetközi gazdasági környezetbe való beágyazottsága és az abból fakadó függőségi viszonyok – az ezzel járó előnyök mellett – fokozottan kiteszik Magyarországot a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok, válságok begyűrűző hatásainak.
A regionális konfliktusok rendezésével kapcsolatban a stratégia többi között megemlíti, hogy Magyarország aktívan részt vesz a stabilizáció segítésében a Nyugat-Balkánon, és megjegyzi, hogy az ország támogatja a posztszovjet térség befagyott konfliktusainak megoldására irányuló erőfeszítéseket, valamint a közel-keleti és észak-afrikai térségben megindult átalakulás demokratikus jellegének erősítését.
Foglalkozik a stratégia a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedésével is. Ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy Magyarország érdekelt a tömegpusztító fegyverek, hordozóeszközeik, valamint az előállításukhoz szükséges képességek terjedésének megakadályozásában, a nemzetközi leszerelési folyamat további erősítésében, a fegyverzetellenőrzés hatékony nemzetközi megvalósításában és szabályozásában.
Magyarország osztja azt a nézetet – olvasható – , hogy amíg nukleáris fegyverek léteznek, a NATO-nak rendelkeznie kell a hagyományos és nukleáris fegyverek megfelelő kombinációjára épülő hiteles elrettentő képességgel.
Megállapítva, hogy a terrorizmus „korunk jelentős globális fenyegetése marad”, a stratégia rámutat: a jelenség csak összehangolt intézkedésekkel küzdhető le. Magyarország nemzeti érdeke, hogy továbbra is részt vegyen a terrorizmus elleni nemzetközi fellépésben, a nemzetközi terrorellenes szervezetrendszer fejlesztésében, valamint az ENSZ, az EU és a NATO vonatkozó erőfeszítéseiben. A terrorizmus megelőzésében kiemelt szerepet kap a terrorizmust kiváltó okok kezelése, a szélsőségek elleni fellépés, a szegénység elleni küzdelem – emelik ki.
A dokumentum kitér a pénzügyi biztonságra is, megállapítva, hogy Magyarország e tekintetben sebezhető, mivel jelentős mértékű a külső és a belső adóssága, illetve a magyar államadósság többsége külföldi befektetők kezében van. A devizaadósság magas aránya szintén növeli az ország sérülékenységét.
A kiberbiztonságról szólva a stratégia rámutat, egyre sürgetőbb és összetettebb kihívásokkal kell számolni. Az ország szövetségeseivel és EU-partnereivel együtt arra törekszik, hogy az információs rendszerek biztonsága erősödjön.
Hangsúlyosan foglalkozik a dokumentum az energiabiztonsággal is, amelyről megállapítja, hogy kulcsfontosságú Magyarország számára. Rámutat, hogy erős az ország importfüggősége, „a fosszilis energiahordozók forrás- és útvonal-diverzifikáltsága elmarad a kívánatos szinttől, ez pedig számos kockázatot rejt magában”. Mind a lakossági ellátás szempontjából, mind a magyar gazdaság energiaigénye miatt stratégiai jelentőségű a stabil, versenyképes áron hozzáférhető és tervezhető energiaellátás – emelik ki. Hozzáteszik: Magyarország számára elsődleges fontosságú a regionális és európai integrált belső energiapiac kiépítése.
Szó esik a természeti és ipari katasztrófákról is, amelyekkel kapcsolatban a dokumentum egyebek között megállapítja, hogy a balesetek bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával.
A szervezett bűnözéssel összefüggésben a dokumentum úgy fogalmaz, hogy az ellene folytatott küzdelem elengedhetetlen eszköze a bűnüldöző szervek, a rendvédelmi szervek, az igazságszolgáltatás és a nemzetbiztonsági szolgálatok szoros együttműködése. Kiemelt jelentőségű továbbá az együttműködés javítása és az információcsere az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságaival és az unió saját szerveivel.
A migrációval összefüggésben a stratégia utal arra, hogy az illegális migráció Magyarországot jelenleg elsősorban tranzitországként érinti, de hosszabb távon nem zárható ki, hogy az illegális migrációban érintettek nagyobb része célországként tekintsen Magyarországra. Az illegális migrációval együtt járó biztonsági kockázatok kezelése az uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítése mellett nemzeti érdek is – fűzik hozzá.
A szélsőséges csoportokra kitérve azt írják, hogy a visszaszorításuk rövid távon az állam erőszakmonopóliumának megszilárdításával lehet eredményes, „tartós, hosszú távú eredmény ugyanakkor azon szociális és társadalmi problémák hatékony kezelésével érhető el, amelyek bázist vagy szimpatizánsi kört teremtenek a szélsőségek számára”.
A dokumentum rámutat, hogy nemzeti biztonsági stratégiában megjelenő fenyegetések átfogó kezelése összkormányzati megközelítést igényel. Ezzel összhangban erősíteni kell a honvédelmi, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, igazságszolgáltatási, katasztrófavédelmi és polgári válságkezelési intézmények szoros és hatékony együttműködését és koordinációját.
A Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása szavatolásának alapvető intézménye, nemzetközi szerepvállalásait tekintve a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze – olvasható. A Magyar Honvédség alapvető feladata, hogy az alaptörvénnyel összhangban garantálja Magyarország biztonságát, valamint hozzájáruljon szövetségesei kollektív védelméhez.
Kiemelik: a hírszerzés és elhárítás a biztonsági stratégia végrehajtásának, Magyarország szuverenitása, alkotmányos rendje védelmének, biztonságpolitikai céljai elérésének és nemzeti érdekei érvényesítésének fontos eleme. Elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak azok a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű védett információk, amelyek a kockázatok és fenyegetések időbeni felismeréséhez és kivédéséhez, a kormányzati döntések megalapozásához szükségesek.
A belső biztonság fenntartása és a NATO és az EU biztonságát veszélyeztető kihívások kezeléséért viselt felelősség egyaránt megköveteli a rendvédelmi és a válságkezelési intézményrendszer erősítését, a belső és külső veszélyeztetettségre vonatkozó információszerzés, információmegosztás és információértékelés minőségének javítását, rendszerének továbbfejlesztését – hangsúlyozza a nemzetbiztonsági stratégia.
Az elfogadott nemzetbiztonsági stratégia hatálybalépésével egyúttal hatályát veszti a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV.15. ) kormányhatározat.
Forrás: mti