Új típusú bolygót, egy párás vízi világot fedeztek fel amerikai kutatók a Hubble-űrteleszkóp segítségével – a GJ 1214b katalógusjelű planéta nagyobb, mint a Föld, de kisebb, mint az Uránusz.
A felfedezésről az Astrophysical Journal online kiadásában jelent meg tanulmány. A bolygót még 2009-ben figyelték meg először a Hubble segítségével, de csak most sikerült megismerni összetételét és légkörét – olvasható a Space.Com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.
„GJ 1214b egyetlen ismert bolygóra sem hasonlít, hiszen nagy részét víz teszi ki” – hangsúlyozta Zachory Berta, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Eddig a csillagászok 700 exobolygót fedeztek fel, és további 2300 jelöltet térképeztek fel. Ezek a planéták igen nagy változékonyságot mutatnak, hiszen van közöttük „habkönnyű, és olyan sűrű is, mint a vas. Felfedeztek már olyan idegen világot is, amely egyszerre két nap körül kering, hasonlatosan a Tatuinhoz, amelyen Luke Skywalker felnőtt.
A GJ 1214b, amely mindössze 40 fényévnyire van a Földtől a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben, teljesen új kategóriát képvisel. A szuperföldekhez tartozik, mivel átmérője 2,7-szer haladja meg a Földét, a tömege pedig hétszer nagyobb. Egy vörös törpe körül kering 2 millió kilométeres távolságra, s felszínén a hőmérséklet eléri a 230 Celsius-fokot, vagyis túl forró, hogy élet legyen rajta.
A tudósok 2010-ben vetették fel először, hogy a GJ 1214b javarészt vízből áll, bár egyértelműen nem sikerült bizonyítaniuk az állításukat.
Zachory Berta kutatócsoportjával a Hubble széles látószögű kameráját használták vizsgálataikhoz. Mivel ismerték a bolygó tömegét és méretét, kiszámolták sűrűségét, amely mindössze 2 gramm köbcentiméterként. A Föld sűrűsége 5,5 gramm köbcentiméterként, a vízé 1 gramm köbcentiméterként.
Ebből arra következtettek, hogy a GJ 1214b bolygón sokkal több a víz és sokkal kevesebb a kőzet, mint a Földön. Az idegen világ belső szerkezete is jelentősen különbözhet a Földétől.
„A magas hőmérsékletnek és a magas nyomásnak köszönhetően egzotikus anyagok képződhettek – forró jég, vagy szuperfolyékony víz, ami teljesen különbözik a mi tapasztalatainktól” – magyarázta Zachory Berta.
A GJ 1214b valószínűleg sokkal távolabb alakulhatott ki napjától, ahol bőségesen volt jég, majd közelebb vándorolt a vörös törpéhez.
Mivel a bolygó oly közel van a Földhöz, elsőszámú célpontja lesz a további kutatásoknak, például a NASA James Webb-űrteleszkópjának, amelyet a tervek szerint 2018-ban állítanak pályára.
Forrás: mti