Szakmai szempontból nagy szerencsének tartja az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését koordináló miniszteri biztos, hogy nem lépett hatályba a szocialista kormány idején, 2009-ben elfogadott Ptk.; Székely Lászlóval az új Ptk. szakmai tervezetének közzététele napján, szerdán közölt a kormányzati honlap interjút, amelyben a biztos beszél a családjogi változásokról, a közszereplők személyhez fűződő jogáról, valamint a cselekvőképességi szabályok tervezett módosulásáról is.
Székely László szerint az előző igazságügyi kormányzat 2009-ben rohamtempóban fogadtatta el parlamenttel az új Ptk.-t, amelybe „rengeteg inkonzisztens, egymással össze nem függő szabály került be”, ezért óriási szerencsének tartja, hogy szakmai szempontból óriási szerencsének tartja, hogy nem lépett hatályba az a szabályozás.
Az új Ptk. szerdán nyilvánosságra hozott tervezetével kapcsolatban a családjognak a kódexbe foglalásáról szólva a miniszteri biztos azt mondta: a családjognak eredetileg is e törvénykönyvben lett volna a helye, csak az ötvenes években ideológiai okokból különválasztották. Rámutatott: a családjog szervesen összefügg az öröklési joggal is, hiszen anélkül, hogy megmondaná, kik a leszármazók, a rokonok vagy azt, hogy milyen rokoni fokok vannak, az öröklési jogi részek is érthetetlenek lennének.
Arra a felvetésre, hogy a 2009-es javaslat parlamenti vitája során a Fidesz-KDNP kifogásolta a bejegyzett élettársi kapcsolatra, illetve a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozást, Székely László kifejtette: a családjogi könyv megpróbálja felmutatni azokat a tipikus együttélési formákat, amelyek jellemzőek a magyar társadalomra. Így a klasszikus értelemben vett házasságon kívül szól az élettársi viszonyról – amely esetében vannak, akik kérik, és vannak, akik nem kérik a nyilvántartásba vételt -, továbbá említést tesz a bejegyzett élettársakról, akik csak azonos neműek lehetnek. A szerkesztők úgy gondolták – magyarázta -, hogy tekintettel azokra a tíz- és százezrekre, akik élettársi kapcsolatban élnek, valamilyen választ kell kínálni a megoldatlan vagyonjogi és gyermekelhelyezési problémákra. Ez nem azt jelenti, hogy családnak ismernék el őket, vagy sem, hanem azt, hogy ugyanolyan problémák maradnak hátra a kapcsolat esetleges felbomlásakor minden esetben – emelte ki, hozzátéve, hogy ezért e kérdések egyelőre a családjogban találhatók, ám az, hogy maradhat-e, vagy sem, alapvetően „a politikai szféra kompetenciája”. Példaként említi azt az eset, hogy ha az élettársak legalább tíz évig éltek együtt, vagy az együttélés alatt gyermek született, akkor igényt tarthat az özvegyéhez hasonló öröklési jogi státuszra a társ is.
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban azt a megoldást javasolják – részletezte -, hogy ha a személyhez fűződő jog megsértése egyben közérdeket is sért, akkor az ügyész és az alapvető jogok biztosa is felléphet. Ilyenkor csak a személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezményeinek alkalmazását kérhetik, így a megállapítást, az abbahagyást, az elégtételadást, a vagyoni előny átengedését, de sérelemdíjat nem követelhetnek. Megítélésük szerint ugyanis a megélhetési perlekedésnek „állandó melegágya” lenne az a megoldás, amit a mostani ellenzék még kormányon akart, vagyis hogy bárki, aki a csoport tagja, alanyi jogon felléphessen.
A miniszteri biztos kitért a közszereplők személyhez fűződő jogaira is, amellyel kapcsolatban – mint ismertette – világossá teszik: a közszereplők „magasabb tűrési kötelezettsége” nem azt jelenti, hogy a közszereplő személye szabad préda lenne, hanem azt, hogy a csökkentett személyiségi jog funkciója a demokratikus társadalom hatékonyabb működése, a hatékonyabb ellenőrizhetőség.
Azzal kapcsolatban, hogy személyhez fűződő jog sérelme esetén az eddigi nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíjat rendel el a tervezet, Székely László azt mondta: amikor valakit vagyoni kár ér, az egyenlő lesz azzal a hátránnyal, amit az illető elszenvedett, vagyis pontosan kifejezhető pénzben. Ha viszont valakinek a személyhez fűződő jogát sértik meg, az elterjedt bírói gyakorlat megköveteli a sértettől, hogy valamilyen hátrányt bizonyítson. Ez gyakran méltatlan helyzetbe sodorja a felpereseket, hiszen például pszichoszomatikus tüneteket kell igazságügyi orvos szakértői véleménnyel igazolniuk, amely egyben intim dolgok kiteregetését is jelenti. A sérelemdíj bevezetése itt vágja át a gordiuszi csomót – fogalmazott -, és azt mondja, hogy sérelemdíj akkor is jár, ha nincs kimutatható hátránya a személyhez fűződő jog megsértésének. Az esetek egy részében persze lesz hátrány is, amit a díj mértékében lehet érvényesíteni – részletezte.
Fontos újdonság – folytatta -, hogy a hatályba nem lépett törvénykönyvvel ellentétben az egyesület helyet kap a jogi személyek sorában, akárcsak az alapítvány, és új jogi személyként megjelenik a vállalatcsoport.
A cselekvőképességi szabályok tervezett változásairól kifejtette: a kifejezéseket módosították, és rögzítették, hogy vannak olyanok, akik cselekvőképességükben részlegesen korlátozó gondnokság alatt állnak, és vannak olyanok, akik teljesen korlátozó gondnokság alatt. Utóbbi nagyjából megfelel a most hatályos terminológiában a cselekvőképességet kizáró gondnokság fogalmának, de az elnevezést tudatosan változtatták meg – mondta -, remélve, hogy ez ahhoz hasonló pozitív társadalmi hatást képes kiváltani, mint a törvénytelen gyermek és a házasságon kívül született gyermek fogalmai esetében, vagyis kevésbé lesz pejoratív. Lényeges változásként említette továbbá az ügykörönkénti korlátozást, a szükségességi és arányossági követelmények bevezetését, az előzetes nyilatkozat lehetőségét és a cselekvőképességet nem érintő támogató kijelölését.
Forrás: mti