2500 éves történelme során egyetlenegyszer sikerült egy rendezőnek kibérelnie a görögök büszkeségét. A válság sújtotta ország azonban már nem olyan büszke, mint régen: a görögök mindent megtesznek azért, hogy valahogy kilábaljanak rossz gazdasági helyzetükből. Ha kell, még az ókori látványosságokat is bérbe adják.
A válság sújtotta athéniak a régi Görögország fényébe kapaszkodnak, hogy kihúzzák gazdaságukat a csávából. A fenyegető hitelválság hatására drámai lépésre szánták el magukat: úgy döntöttek, hogy számos ókori épületüket – melyeket eddig túl fenségesnek találtak ahhoz, hogy holmi kereskedelmi célokból megszentségtelenítsék – most szívesen bérbe adják, írja a brit Guardian.
Építészeti emlékek, mint az Akropolisz, vagy a delphoi jósda temploma lesznek hamarosan elérhetőek filmek vagy fotózások háttereként. Az ókorba vágyó megrendelőnek nem kell mást tennie, mint befizetnie 1600 eurót, és egy napra máris az övé az egész Parthenon.
A lépéstől kettős célt várnak: egyrészt a Kr. e. V. századból való műemlékek bérléséből annyi pénzt, ami segíthet azokat karbantartani, másrészt helyreállítani az ország megtépázott tekintélyét a turisták szemében.
A görögök azonban adnak is meg nem is: a kulturális miniszter, Pavlosz Gerulanosz a médiában megjelent, kiszivárgott hírekre reagálva a következőt twittelte ki: a feltételezések, hogy ezek a műemlékek bérbe lesznek adva, egyszerűen hamisak. Egyetlen társaságnak vagy magánszemélynek sem lesz exkluzív joga ezekhez az épületekhez.
Az IMF jól sáfárkodik a görögök pénzével
A döntés mögött jól értesültek szerint az EU és az IMF megbízottai állnak. Ők javasolták, hogy állítsák munkába ezeket az építészeti kincseket is, a kulturális minisztérium pedig egyetértett a lépéssel és intézkedett, hogy a törvényhozás megkönnyítse a hozzáférést ezekhez a műkincsekhez és mérsékelje bérleti díjukat is.
Szakemberek szerint a lépés nagyon időszerű volt, mivel hiába rendelkeztek a görögök „a világ legjobban csengő márkaneveivel”, a klasszikus építészet eme remekeiből egészen idáig nem profitáltak.
A város jelképének számító Akropoliszt 2500 éves történelme alatt csupán egyetlenegyszer adták bérbe: a Francis Ford Coppola rendezésében készült „My life in Ruins” című filmhez, melyben a Bazi nagy görög lagzi főszereplője, Nia Vardalosz játszott. – Iszonyatosan sok energiát és időt vesztegettem el, míg meggyőztem a görögöket, hogy ez a lépés haszonnal jár majd számukra – nyilatkozta később a színésznő.
A régészek azonban nem értenek egyet az intézkedéssel. Korábban az ország központi régészeti tanácsa, az egyik legerősebb szervezet ugyanis kifejezetten tiltotta, hogy az épületeket tudományos kutatáson kívül bármi másra is lehessen használni, filmezést pedig csak csillagászati összegek megfizetése után engedélyeztek. És mivel a fotósokat sem engedték közel, ezért egy idő után a nemzetközi könyvkiadók sem jelentettek meg kortárs képet a műemlékekről.
A bevételeket a nemrég 30 százalékos költségcsökkentést elszenvedő minisztérium kapja meg. Reményeik szerint futni fogja arra, hogy karbantartsák az épületeket, ami az utóbbi évek válsága miatt szünetelt – a támogatás hiánya miatt idén csupán egy új lépcsőt tudnak építeni a delphoi jósdához.
Forrás: http://nol.hu