Nemzeti parkjaink világszínvonalúak, mégsem elég megbecsültek, ismertek – mondta Fazekas Sándor Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park és a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének közös rendezvényén. Magyarország páratlanul gazdag természeti kincsekben, melyek megóvásában, a velük való fenntartható gazdálkodásban kiemelt szerepe van a nemzeti parkoknak – hangoztatta a tárca vezetője. „Éppen ezért a következő hónapokban végiglátogatom valamennyi nemzeti parkunkat, hogy népszerűsítsem őket, felhívjam a figyelmet különleges szerepükre” – mondta
Törvény rendelkezik arról, hogy 2015 végéig a védett és védelemre tervezett természeti területeket állami tulajdonba kell venni – emlékeztetett a szaktárca vezetője. A kormányzat eltökélt abban, hogy védje és gyarapítsa az állami termőföldvagyont és megakadályozza a vélhetőleg jogellenes külföldi földhasználatot, tulajdonszerzést – hangoztatta a miniszter.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány 450 millió forintot csoportosított át az Őrségi Nemzeti Parkhoz, hogy felvásároljon mintegy 500 hektár, feltehetően „zsebszerződéssel” érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldet. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a rendezvényen azt hangsúlyozta: a mostani kabinet idején nem fordulhat elő, hogy kiváltságos körök nulla forintért bérelnek nemzeti parki területeket.
Markovits Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója a rendezvényen bejelentette, hogy az intézmény saját állományából 33 magyartarka szarvasmarhát és 2 muraközi igavonó lovat ad át helyi gazdáknak, ezzel is ösztönözve az állattartást. Az ünnepségen először nyújtották át 6 helyi fazekasnak azt az elismerést, amely arra jogosítja őket, hogy nemzeti parki termék elnevezéssel árusítsák portékájukat.
A magyartarka a legjelentősebb hazai fajtánk, amelynek nemesítése, jelenlegi tenyésztése is Magyarországhoz kötődik – tért ki a Magyartarka Információs Nap egyik központi szereplőjére a miniszter. Jelentőségét mutatja, hogy a hús- és kettős hasznosítású tehénállományunk közel 50 százaléka magyartarka. A fajta kiválóan alkalmas a minőségi tej- és hústermelésre. A hazai gyepterületek zöme rendkívül alacsony hozamot biztosít, ezért fontos a korszerű hasznosításuk, a gyepgazdálkodás hatékonyságának növelése. Ennek kitűnő példáját látjuk itt az Őrségben.
Agrárpolitikánk egyik központi eleme, hogy helyreállítsuk az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát. Ebben a feladatban kiemelt figyelmet fordítunk a védett és az őshonos állatfajtáinkra, így például a magyartarka és a szürkemarha tartásának, tenyésztésének támogatására – emelte ki Fazekas Sándor. A magyar agrárkormányzat minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti arányeltolódást mérsékelje, a megbomlott egyensúlyt helyreállítsa. Sorra készülnek az állattenyésztést szolgáló stratégiák – fejezte be előadását a vidékfejlesztési miniszter.
A fórumon az is elhangzott, hogy az emberek leszoktak a marhahúsfogyasztásról, a háziasszonyok ma már legfeljebb húslevest és pörköltet készítenek marhából. A Magyartarka Tenyésztési Egyesület azt is kiemelt feladatának tartja, hogy gasztronómiai tanácsadással is népszerűsítse a magyartarka húsát. Hazánkban évente alig 3 kilogramm marhahúst eszünk fejenként.