A magyar nemzeti identitás, kultúra és közösség állapotáról tart szakmai napot Haza és haladás címmel pénteken az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága a parlament Felsőházi termében.
Október végén a Felsőházi teremben az Állapotfelmérés címmel megrendezett szakmai napon a felkért előadók, intézményvezetők a hazai kultúra állapotát tekintették át – idézte fel a pénteki konferenciát megnyitó L. Simon László.
A Kulturális és sajtóbizottság elnöke hozzátette, a Haza és haladás ezzel szemben nem szakpolitikai konferencia, hanem az együttgondolkodást szolgálja, olyan filozófusok, irodalomtörténészek, írók és történészek előadásaival, akik a magyar nemzeti identitás kérdéseit kutatják.
Bevezetőjében L. Simon László emlékeztetett: a politika világa gyökeresen megváltozott a haza és haladás fogalompárt megalkotó Kölcsey Ferenc kora óta, a mai vezetők sem nélkülözhetik azonban a költő-politikus gondolatait.
A kultúrpolitikus rámutatott, a haza – akár a nemzetet, akár a mai Magyarországot, akár a Kárpát-medencét értve rajta – ma mást jelent, mint Kölcsey korában. A kormányzat ezért a haza fogalmának újraértelmezésére tett kísérletet a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény megalkotásával – jegyezte meg.
Mint hozzáfűzte, a törvény a fogalmat kiterjesztő értelemben használja, hiszen „kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek”. Emellett támogatja a közösségi autonómia különböző formáit, ugyanakkor nem kérdőjelezi meg egyetlen európai nép ugyanezen jogait, és egyik szomszédos ország szuverenitását, területi integritását sem, „azaz arra figyelmezteti saját nemzetünk tagjait, hogy a haza fogalmának kritika nélküli, patetikus megközelítése tarthatatlan” – fogalmazott.
A szimbolikus politizálás gesztusaként magalkotott jogszabály azonban L. Simon László értékelése szerint éppen a szimbolikus politizálás áldozatává vált, hiszen a szomszédos nemzetek politikai vezetői az új magyar állampolgársági törvénnyel és az alaptörvénnyel együtt utasították el.
A haladás fogalmát sem egyszerűbb ma értelmezni – figyelmeztetett a kulturális bizottság elnöke: ezen a szón már nem elsősorban a szellemi progressziót értjük, hanem a gazdasági, technológiai fejlődést, gyarapodást – hangoztatta.
Elmondása szerint a modern ember élete egyre racionalizáltabbá, bürokratizáltabbá válik, s ennek óriási kulturális deficit a következménye, mindez a régi dichotómiák megcsontosodásához vezet. Az előadó a szocialista diktatúra időszakának máig vitatott megítélését hozta fel példaként, amely szerinte mutatja: a közélet nem volt képes lezárni a múlt egy súlyos fejezetét.
Ezen a helyzeten L. Simon László megítélése szerint a 2010-ben parlamentbe jutott új pártok sem tudtak változtatni, mert az LMP zöld logikája idegen a párt nélkül maradt liberális értelmiség jó részének „doktriner elvárás-rendszerétől”, míg a Jobbik gondolkodásának már kiindulópontja is nélkülözi a reális társadalomképet – értékelt.
A parlament Fidesz-frakciójában ülő előadó elismerte, a kormányoldal részéről nem jelentkezett kényszer a megosztottságon való túllépésre, hiszen „a kétharmad lehetőséget teremt arra, hogy alkotmányos eszközökkel úgy alakítsuk a választási törvényeket, hogy az minél kisebb lehetőséget adjon a demokratikus értékeket megkérdőjelező politikai erőknek a hatalom megszerzésére” – fogalmazott.
„Bármennyire is óhajtjuk tehát Kölcsey korának haladását, az ország fejlesztését és fejlődését, tisztán látszik, hogy a ma oly fájón hiányzó műszaki, technológiai, gazdasági innováció tartósan nem lesz megteremthető az alapvető kulturális, politikai bajaink rendezése, a megcsontosodott viselkedésformák és a nyelv megváltoztatása nélkül” – vont mérleget L. Simon László.
A szakmai konferencián a megnyitó beszédet követően Lánczi András filozófus, Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, Bengi László irodalomtörténész, Pápay György filozófus, Mezei Balázs filozófus, Békés Márton történész, Pesti Sándor politológus, Fázsy Anikó műfordító, szerkesztő, Demeter Szilárd író, Demeter Tamás filozófus, Czibere Károly közgazdász és Hatos Pál történész tart előadást.
Forrás:bkö/pdm MTI