A csőd- és a felszámolási eljárásokban tapasztalt visszaélések megakadályozását és a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja az igazságügyi államtitkár közlése szerint az a több jogszabály módosítását kezdeményező törvényjavaslat, amelyet csütörtökön reggel kezdett tárgyalni az Országgyűlés.
Répássy: a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos visszaélések ellen lép fel a kormány
Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés célja a fizetésképtelenségi és cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések visszaszorítása, a cégek működésének, tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele.
Mint mondta, a javaslat ahhoz akar hozzájárulni, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt, a hitelezőket és az államot károsító magatartások visszaszoruljanak, és jogilag felelősségre vonhatók legyenek a cégek azon vezető tisztségviselői és tulajdonosai, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel hozzájárulnak a hitelezők megkárosításához. Mint mondta, az új rendelkezések védik az eljárás alá került adós vagyonát, erősítik a csődeljárás adósságrendező funkcióját, támogatják az adós csődeljárásra való felkészülését, és a vállalkozás üzemszerű működését a csődeljárás alatt. Ugyanakkor – folytatta – a jogszabály-módosítások azt meg akarják akadályozni, hogy az adósok a moratórium időtartamát időhúzásra vagy a tartozások kifizetése alóli kibúvásra használják fel.
Hangsúlyozta: azt is meg kell akadályozni, hogy az adós egyes baráti hitelezői csoportokkal összejátszva a többi hitelezőre tisztességtelen feltételeket kényszerítsen, azaz az adósságok rendezésekor kirívóan nagy engedményeket tartalmazzon a csődegyezség.
Répássy Róbert beszámolt arról is, hogy a javaslat bevezet egy új elemet, a kényszertörlési eljárást, amely azt teszi lehetővé, hogy a kiüresedett, vagyontalan, munkavállalókkal nem rendelkező vállalkozásokat egyszerűen, újabb bírósági eljárás nélkül lehessen megszüntetni.
Fidesz: adósok és hitelezők védelme egyszerre érvényesülhet
Horváth Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a törvényjavaslat része a kormány igazságszolgáltatási reformintézkedéseinek, amelyek célja, hogy a bírósági eljárások ésszerű időn belül, felesleges adminisztráció nélkül befejeződjenek.
A javaslat céljának azt nevezte, hogy a gazdasági életben a csőd- és felszámolási eljárás alatt tapasztalt visszaéléseket meg lehessen szüntetni, és az új rendelkezésekkel ne lehessen visszaélni, valamint az adósok és hitelezők védelme egyszerre érvényesüljön.
Szerinte a javaslat célkitűzései alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bírósági eljárások adminisztrációja csökkenjen, hatékonysága növekedjen és a gazdasági környezet megtisztuljon.
KDNP: fel kell lépni a csalárd módon eljáró cégvezetők ellen!
Latorcai János, a KDNP vezérszónoka elmondta: 2004-ben a fizetésképtelenségi eljárások száma 12 ezer volt, 2006-ban már 15 ezer, 2008-ban meghaladta 21 ezret, 2009 végére pedig megközelítette a 30 ezret. Eközben nagymértékben nőtt a felszámolási eljárások és végelszámolások száma is, ugyanakkor évről évre csökkent a túlélést biztosító csődeljárások száma – tette hozzá a kormánypárti politikus, aki szerint emiatt joggal vetődött fel, hogy tenni kell valamit ezen a téren, hatékonyabbá, költségkímélőbbé kell tenni az eljárásokat.
Hangsúlyozta: a javaslat célja, hogy megelőzze a csődeljárás során tapasztalható visszaéléseket, megvédje a munkahelyeket és a hitelezőket. Fontosnak nevezte, hogy a javaslat erősíti a bíróság bírságoló jogkörét és bővíti a csalárd módon eljáró vezetők elleni jogi fellépés lehetőségét. Szintén jelentősnek nevezte, hogy a javaslat külön elemet, a kényszertörlési eljárást vezet be a kiüresedett vállalkozások egyszerű megszüntetése érdekében.
LMP: nem elég következetes és a merész a csőd- és felszámolási eljárásokat módosító javaslat
Schiffer János, az LMP vezérszónoka azt mondta, a javaslat szakmailag helyes irányt képvisel, ugyanakkor néhány tekintetben nem elég következetes, sem a kis- és közepes vállalkozások számára, sem a jogi környezet egyszerűsítésében nem kellően merész.
Szerinte a hitelezővédelem tekintetében akkor beszélhetnénk áttörésről, ha lenne olyan cégnyilvántartás, amelyből az összes fontos információhoz hozzá lehet jutni, ugyanakkor ez ma nem elérhető, mert a cégnyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás nincs összekötve. Másrészt – folytatta – a kormánynak a könyvelői szakma szerepét is szabályoznia kellene, hogy megakadályozzák a kontár, szakmailag nem kellően felkészült könyvelők működését.
Előremutatónak nevezte, hogy a javaslat szerint a jövőben nem lehet a korlátolt felelősség mögé bújva „disznóságokat” elkövetni, szerinte ugyanakkor a szankciókat a közkereseti társaságokra és a betéti társaságok beltagi pozíciójára is ki kellene terjeszteni.
Üdvözlendőnek tartotta, hogy a javaslat szakít a Gyurcsány-kormány által bevezetett egyórás cégbejegyzéssel. Ez szerinte nagy károkat okozott, mert alapvetően sértett hitelezői érdekeket, amikor csalárd módon egy óra alatt „toltak át fantomcégeket a cégbíróságon”.
Forrás:bGD/bhi MTI