Kiszolgáltatott fiatal fogyasztók, egyes vállalkozások gyermekeket kifejezetten sértő kereskedelmi gyakorlata, átverések és a fogyasztói tudatosság rendkívül nagy mértékű hiánya: mindez jellemzi hazánk fiatal fogyasztóinak helyzetét. Ezen segíthet többek között a Nemzeti köznevelésről szóló törvény, melynek tervezete számos olyan pontot tartalmaz, amely a kiszolgáltatottság csökkentéséhez, egyszersmind a tudatosság szintjének növeléséhez vezethet.
Se szeri, se száma azon példáknak, melyek során gyermekeket, diákokat vertek át egyes vállalkozások. Rendkívül gyakori telefonra, illetve számítógépre történő letöltés, melyeknél nem, vagy nem megfelelően figyelmeztetik a fiatalokat, hogy többletköltségük lehet a megrendelés le nem mondásából. Egy ilyen eset 45 ezer forintos többletköltséget okozott a pórul járt gyermek családjának, csak mert nem olvasta el az általános szerződési feltételeket. Egy másik esetben a nyolc munkanapos elállási időből csúszott ki a tizenéves megrendelő, aki így – nem ismervén a jogait és csak felületesen átfésülve a szerződését – elvesztette a 20 ezer forintos mobiltelefon-készülék árát, miközben éppenséggel a telefon sem felelt meg elvárásainak.
De ugyancsak mindennaposak a legáltalánosabb adás-vételeknél történő fiatal fogyasztókat érő megkárosítások is, legyen szó cipővételről, vagy kisebb elektronikai eszközök megvásárlásáról. A diákokat félrevezetően tájékoztatják jogaikról, sok esetben pedig hiába próbálnak élni jogaikkal, elküldik őket a boltból, mondván: nincs szavatosság, vagy jótállás az adott termékre, a hibát a vásárló okozta, a termék hibája külső megrongálódás eredménye, és sorolhatnánk még azon kimentési okokat, melyekkel megtagadják a fiatalok jogainak érvényesítését.
Ugyanakkor rendszeresen szembesülnek kisebb és nagyobb bevásárlóközpontokban a velük szemben táplált kereskedői ellenszenvvel és magatartással, melynek során a lejárt szavatosságú árut nem hajlandóak kicserélni részükre, a különböző árakon megjelenített termékek esetén a magasabb árat számítják fel nekik. Eközben szinte ellepik a tisztességtelen reklámok a fogyasztókat, mely különös erővel hat a sokkal inkább befogadóbb és kevésbé gyanakvó fiatalokra: megtévesztő hirdetések, az apróbetűk között elrejtett szerződési feltételek, a segítségnyújtás – különösen jogérvényesítési próbálkozás során történő – teljes elutasítása.
Meg kell jegyeznünk azonban azt is, hogy egyre több olyan speciális fogyasztói szerződés jelent meg, melyek mind a családok pénztárcáját, mind a gyermekek mindennapjait jelentősen érintik. Ide tartoznak a nyelviskolák szerződési feltételei, a különböző magántáborok kontraktusai, valamint a magánóvodák, magániskolák által a szülőkkel elfogadtatott és aláíratott szerződései. Ezek azon magánjogi aktusok, melyek során alig-alig vannak figyelemmel a szerződő partner, azaz a család érdekeire, a szerződések elnagyoltak, többnyire az intézmény számára csak jogokat, míg a fogyasztó terhére csak kötelezettségeket állapítanak meg – azokba beleszólás, vagy éppen módosítási lehetőség kizárt.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete ezért örömmel nyugtázta azt a tényt, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezete mind a fogyasztói tudatosság, mind a gyermekek és szülők jogainak szempontjából teljesen új alapokra kívánja helyezni a közoktatás struktúráját, működését, az abban szereplők jogait, kötelességeit.
Példáink egyértelműen bizonyítják, hogy többirányú cselekvésekre van szükség, mely a fentiekben meghatározott áldatlan állapotot kiküszöbölik, és a fiatal fogyasztók kiszolgáltatottságát csökkentik. A szervezeteink által lefolytatott kampányok, a fiataloknak szóló kiadványok és szórólapok, elektronikus játékok és specifikus, diákoknak szóló honlapok mellett nem szabad elfeledkezni az iskolai oktatás szerepéről. Itt érik ugyanis azon hatások a gyermekeket, amelyeket aztán a mindennapi életben felhasználnak, életük szerves részévé válnak, sőt, akár szüleiknek, ismerőseiknek, barátiaknak is átadhatják ismereteiket. Ezért elengedhetetlen a fogyasztóvédelmi oktatás iskolai keretbe történő átültetése azért, hogy egy a jogaival és lehetőségeivel egyértelműen tisztában lévő, azokkal élni tudó fogyasztói generáció jöhessen létre.
A Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez készült összefoglaló kijelenti, hogy a törvény új vonása „korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon-és népismeret, stb.).” Feltétlenül üdvözlendő a Tervezet összefoglalójában említett kötelező tartalmak megjelenítése, így támogatjuk fogyasztóvédelmi oktatás kötelezővé tételét az egyes intézményekben, továbbá pénzügyi oktatási tevékenység előírását az iskolák számára.
Javasoljuk azonban, hogy ennek megjelenítése – más kötelező tantárgyakkal egyetemben – kerüljön meghatározásra a Tervezet normaszövegében, azaz ne csak az összefoglalóban. Majd ezt követően a NAT-ban részletesen kifejtésre kell kerülnie. Ezáltal biztosított ugyanis egyértelműen ezen tantárgyak beépítése a tantervekbe, illetve gyakorlati megvalósításuk az egyes oktatási intézményekben, hiszen korábban is a NAT-ban szerepelt ezen tantárgyi kör, gyakorlati megvalósítására mégsem került sor. Mindez egy jogszabályi kötelezettséggel elérhető lenne.
Javasoljuk a kötelező fogyasztóvédelmi oktatás előírását mind az alapfokú, mind a középfokú oktatási tevékenység végrehajtása során, ezzel ugyanis a fiatal fogyasztók legszélesebb köre elérhetővé válna korosztályi sajátosságaiknak megfelelő módon. Fogyasztóvédelmi szervezeteink minden segítséget megadnak az egyes oktatási intézményeknek fogyasztóvédelmi tevékenységük elvégzése során, azaz olyan szakmai segítség megvalósítását kínálják, amelynek hála a kötelező fogyasztóvédelmi oktatás hatékonnyá válhat a köznevelés keretei között.
Szervezeteink rendszeresen szerveznek fogyasztóvédelmi oktatásokat mind gyermekeknek, mind pedagógusoknak – utóbbi körnek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az országban egyedülálló módon fogyasztóvédelmi akkreditált képzési program keretében.
Ezenkívül több, gyermekeknek szóló fogyasztóvédelmi kiadvány kidolgozásában, szerkesztésében és kiadásában vettek részt szakembereink, így e tekintetben is hatalmas tapasztalattal rendelkeznek, melyet a jövőben is szívesen megosztanak.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a Tervezet részletesen szabályozza a tanulók, a szülők, illetve a pedagógusok jogait és kötelezettségeit. Ezáltal ugyanis alapvetően szabályozásra kerül a tanulói jogviszony, illetve a szülőket és pedagógusokat érintő jogok és kötelezettségek köre.
Mindez érthetően a köznevelési intézmények alanyi körére vonatkozik. Javasoljuk azonban azt is, hogy mindeközben a magánóvodai és magániskolai rendszerben a jogszabályi kereteket adja meg az állam ezen jogviszonyoknak, illetve az ahhoz igazodó alapvető szolgáltatási szintnek a meghatározása is történjen meg. Mivel a köznevelés állami feladat, és ezen körben egy állami feladat részbeni átadására kerül sor a magánintézmények részére, ezért feltétlenül szükséges a Tervezet körében szabályozni ezen kérdéseket, ezzel is arantálva a fogyasztói jogok és érdekek érvényesülését.
A köznevelési intézmények rendjét meghatározó szabályok kapcsán véleményünk az, hogy a tervezetben meghatározottak szerint a fogyasztók szempontjából minimálisan elvárható követelmény, hogy a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint
házirendje nyilvános legyen. Mind a szülők, mind pedig gyermekeik számára ugyanis lényeges szempont az, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak azokról a normákról, amelyeket be kell tartani az oktatási intézményben. E szempontból tehát álláspontunk szerint
az intézményre fokozott tájékoztatási kötelezettség hárul, amelynek teljesítéséként javasoljuk előírni azt, hogy már beiratkozáskor kaphassanak a szülők egy olyan kivonatos példányt, amely a legfontosabb, betartandó szabályokat foglalja össze számukra közérthető
formában.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a nevelési-oktatási intézmények kapcsán a jogszabály által biztosított széleskörű jogorvoslati-panasztételi fórumrendszer az ismertség hiánya miatt alig működik. Szervezeteink ezért javasolják, hogy a törvénytervezet keretei között kerüljön
meghatározására olyan intézményi kötelezettség, mely szerint a beiratkozáskor egyidejűleg, a már említettekhez hasonló módon, közérthető tájékoztatóban foglalják össze a szülők számára, hogy pontosan hol és milyen tárgyú panaszaik kapcsán élhetnek kifogással akkor, ha sérelmezik a pedagógus vagy az intézmény gyermekkel szemben tanúsított magatartását, intézkedését.
A családok, a fogyasztók számára a Tervezetben meghatározott ingyenes tankönyv biztosítása óriási segítség, ugyanígy a tankönyvek egységesítésének törekvése, mely megkönnyíti az átjárhatóságot az iskolák között. Határozottan egyetértünk azon, a Tervezet által is említett alapelvvel, mely szerint „az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet”, és bízunk abban, hogy a fogyasztói tudatosság szintjének növelése és a kiszolgáltatottság csökkentése megkezdődhet a fogyasztóvédelem iskolai oktatásával.