Jövőre megkezdődik Nyíregyháza szegénynegyedének szociális célú városrész-rehabilitációja. Az Európai Unió támogatásával közel félmilliárd forintot fordítanak a döntően romák lakta Huszár-telep korszerűsítésére, vagy ahogy hivatalosan mondják „területi és társadalmi reintegrációjára”. Az ott lakók életminőségének átfogó javításával a „nyomortelepként” is emlegetett településrész társadalmi-gazdasági leszakadását szeretnék megállítani, illetve további felzárkóztató programokkal változtatni az érintettek nehéz sorsán.
A nyíregyházi Huszár-telep a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely déli részén található. A város központi részétől a Záhony és Budapest közötti fő vasútvonal választja el: a telepre vezető utak sorompói nemcsak a közlekedést teszik nehezebbé, hanem képletesen szólva az utóbbi fél évszázadban megakadályozták a fejlődés ottani térhódítását is…
A Huszár-telep területe 114 hektár, a város 2745 hektáros összterületének a 0,41 százaléka. Lakóinak számát most mintegy kétezer körülire becsülik, ami a 120 ezres összlakosság 1,66 százaléka.
Mint ahogy arról a telep neve árulkodik, egykor egy teljes huszárezred befogadására alkalmas laktanya épült a területen, ahová 120 évvel ezelőtt, 1891. őszén vonult be az osztrák-magyar monarchia 14. császári és királyi lovas regimentje. A II. világháború végérvényesen lezárta a híres nyíregyházi huszárok évszázados históriáját, és a bezárt kaszárnya nyolcemeletes épületében lévő legénységi szállást, valamint a tizenhat földszintes istállót lakásokká és közintézmények helyévé alakították át. A lakásokba költözők között az azóta eltelt évtizedekben folyamatosan nőtt a roma származású emberek száma.
A nem hivatalos adatok szerint jelenleg több mint kétszáz cigány család él a telep önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakásaiban. És igen nehéz körülmények között, hiszen a lakások kétharmada kifejezetten rossz állapotban van.
Egy 2008-ban készült felmérés alapján az egyedi fűtésű huszár-telepi lakásoknak mindössze 4,8 százaléka összkomfortos. Hetvenegy százaléka egyetlen szobás, és a kétszobások aránya is csak 19 százalék, míg a fennmaradó 10 százalék 2,5, vagy 3 szobás. Az átlagos lakásméret így 46 négyzetméteres, egy lakosra mindössze 10 négyzetméternyi terület jut.
A lakások 19 százalékában nincs víz, három százalékából hiányzik a melegvíz-szolgáltatás, 5 százalékában pedig nem található vízöblítéses WC, fürdőszoba vagy zuhanyzó. És ahol van, ott sem tudja használni a többség a közműveket, mert jelentős díjhátralékot halmoztak fel az utóbbi húsz évben.
A 2007-es adatok szerint – azóta a gazdasági-pénzügyi válság miatt tovább romlott a helyzet – Nyíregyházán a háztartások 17,3 százaléka nem tudott valamilyen kötelezettséget, zömmel közüzemi számlát kifizetni. A Huszár-telepen ez a mutató megközelítette a háromszoros mértéket, 47,6 százalékon állt.
A telepen élők között ugyanis nagyon nagy a munkanélküliség. A hivatalos adat is 30 százalékon felüli, valójában azonban jó, ha az ott lakók 10 százalékának van folyamatos állása. A munkaképes emberek többsége alkalmi és közmunkára vagy közhasznú munkára kényszerül évről évre, és az is csak néhány hónapos foglalkoztatás jelent.
A telepi háztartások jövedelme emiatt rendkívül alacsony, 2008-ban például havi 94 333 forint volt, a nyíregyházi 177 ezer forintos átlagnak alig több, mint a fele. Az ott élő családok harmadának csak az állami vagy az önkormányzati szociális támogatás jelenti a szerény jövedelemforrást… A nyíregyházi helyhatóság a városi átlagsegély mértékének a hét és félszeresét kényszerül kifizetni a huszár-telepieknek, akik között a munkanélküliek mellett ráadásul magas az árvaellátásra jogosultak, a rokkantnyugdíjasok, az alacsony összegű nyugdíjasok és özvegyi járadékosok, továbbá a gyeden és gyesen lévők száma is.
Cél: az életminőség javítása
A Huszár-telep szociális célú rehabilitációja, amely magába foglalja a lakókörnyezet és az életminőség javításának átfogó fejlesztését, európai uniós és állami támogatással januárban indul és 2014. június 30-ra fejeződik be. A 489 millió forintot meghaladó összegű beruházás 85 százaléka, 416 millió forint brüsszeli és nemzeti támogatás, míg a fennmaradó rész a pályázó, a Fidesz-KDNP-s többségű önkormányzat saját forrása.
A legnagyobb összeget, közel 260 millió forintot a lakókörnyezet megújítására fordítják, illetve javítják a közintézmények, közszolgáltatások működésének hatékonyságát, valamint bővítik a közösségi funkciókat, erősítik a romákat segítő civil szervezetek működését és az esélyegyenlőség biztosítását minden területen.
A szociális bérlakásokat felújítják, kicserélik az ajtókat, ablakokat, a tetőzetet kijavítják, illetve homlokzati és zárófödém-szigeteléssel látják el azokat. Az utóbbi az energia-felhasználást is jelentős mértékben csökkenti majd, mérsékelve a családok kiadásait.
A telepen az utóbbi években – szintén uniós, állami és önkormányzati, valamint civil szervezeti finanszírozással – már kiépült a cigányokat segítő intézményrendszer. A Huszárvár elnevezésű, szociális és kulturális szolgáltató központot 2009-ben a bezárt általános iskola épületében alakították ki. Az oktatási intézményre a szegregáció miatt került lakat, mivel az iskolába szinte csak cigány fiatalok jártak, és a diákokat azóta a város többi iskolájába viszik autóbusszal. Most szeptembertől viszont újra indult az iskola, az önkormányzat a Görög Katolikus Egyház fenntartásába adta az intézményt. A 2011/12-es tanévben első osztállyal kezdődött az oktatás, majd a következő években fokozatosan válik nyolc évfolyamossá.
Forrás:bbag/krp MTI