A kollektív bűnösség, a jövő évi egészségügyi költségvetés, az ENSZ-világnap kapcsán Magyarország BT-tagsága, a Szabad Európa rádió 60 évvel ezelőtti megalakulása, valamint a sajtószabadság ügye szerepeltek kedden reggel a parlamentben a napirend előtti felszólalások témái között.
Fidesz: Szerbia kérjen bocsánatot!
A fideszes Varga István „Lehet-e kollektív bűnösség a XXI. századi Európában?” címmel elmondott felszólalásában – kitérve arra, hogy 1956. október 25-én „az ávós pribékek” a békés tömegbe lövettek a Kossuth téren – azt mondta: örömmel tapasztalta, hogy a restitúciós törvénnyel kapcsolatban fordulat következett be. Dicsérte a magyar diplomácia kiállását az ügyben és azt mondta, Szerbiának bocsánatot kell kérnie a népirtásért, amelynek keretében Tito partizánjai 50 ezer magyart gyilkoltak le, e nélkül nem lesz megbékélés, nem lesz Szerbia az Európai Unió tagja.
Németh Zsolt külügyi államtitkár felidézte, szomorú aktualitást adott a kollektív bűnösségről való gondolkodásnak, hogy mintegy két éve a Benes-dekrétumokat a szlovák nemzeti tanács megerősítette. A szerbiai törvény indirekt módon a kollektív bűnösség elvére épült, a magyarságot kirekesztve a kárpótlásból – folytatta, megerősítve: a magyar kormány fontosnak tartotta rögzíteni, hogy elfogadhatatlannak tartja a jogszabályt és súlyos következményei lesznek, ha az abban foglaltak változatlanul maradnak. Közölte, hogy megkezdődtek és ígéretesen haladnak a tárgyalások a VMSZ és a szerb kormány között, és úgy tűnik, az egyéni felelősség alapján állapítják majd meg a háborús bűnt, a módosítás a rehabilitációs törvény keretein belül fog megvalósulni. Bízik abban – tette hozzá -, hogy a megbékélési modell megvalósításáról még nem késtek le.
Jobbik: több pénzt az egészségügynek!
Gyenes Géza jobbikos képviselő a 2012-re tervezett egészségügyi költségvetést bírálta, amely szerinte a működésre sem biztosít elegendő forrást az ágazatnak. Szerinte a javaslat alapján nem látszik a lehetősége a közbizalom helyreállításának, amely nélkül nincs gyógyulás és beláthatatlan következményekkel járhat, ha a szakorvosi középgeneráció elhagyja az országot. Nem derült ki, mit tekint az egészségügyi ellátórendszer célállapotának a kormány, nincs fedezet a humánerőhiány orvoslására, nincs garantálva, hogy a tervezett pluszbevételeket az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésre fordítják – értékelte, hozzátéve: emberek veszíthetik el egészségüket, halhatnak meg szükségtelenül a büdzséjavaslat alapján.
Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a prioritások között említette, hogy egyensúlyba kerüljön az Egészségbiztosítási Alap. Jelezte, hogy gyógyító-megelőző ellátásokra 55 milliárd forinttal többet szán a kabinet, mint ami az idei évi eredeti előirányzat volt, a baleseti adó, a népegészségügyi termékadó emeli a bevételeket. A kormány biztosítja az egészségügyi ellátórendszer stabilizálását, és kiemelt céljának tekinti a lakosság egészségügyi állapotának javítását, a szabadidő- és a diáksport támogatását, a létesítmény-fejlesztést – mondta.
MSZP: a ENSZ BT-tagság az Orbán-kormányon múlt
Szabó Vilmos (MSZP) az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának hatályba lépéséhez kötődő ENSZ-világnapon azt mondta, az elmúlt 66 év bizonyítja a szervezet életképességét. Köszönetet mondott azoknak, akik fáradoztak Magyarország nem állandó ENSZ BT-tagságának elnyerésén. Szerinte abban, hogy ez nem sikerült, szerepet játszott az, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye csökkent az Orbán-kormány másfél éves tevékenysége alatt. Ideje van az önvizsgálatnak, mert még nagyobb baj is lehet – mondta.
Németh Zsolt reagálását felhasználta arra, hogy gratuláljon a tagságot elnyert Azerbajdzsánnak és kiemelte, hogy a tagság elnyeréséért folytatott versengést a magyar-azerbajdzsáni kétoldalú kapcsolatok nem sínylették meg. Közölte: késedelemmel és hátránnyal indult a magyar kampány, az előző kormány nem fektetett hangsúlyt erre. Nem most kellene vádaskodni, hanem annak idején el kellett volna végezni az alapszintű feladataikat – fordult a szocialista politikushoz, hozzátéve: ideje van az önvizsgálatnak, vizsgálják meg, mi az ő felelősségük az ügyben. Megjegyezte, hogy a kampány nem volt hiábavaló, hozzájárult a magyar külpolitika globális nyitásához.
A KDNP a SZER megalakulására emlékezett
A KDNP-s Pálffy István a Szabad Európa Rádió 60 évvel ezelőtti megalakulására emlékezett. Mint mondta, a rádió itthon a szabadság reményét táplálta, ami 55 évvel ezelőtt kézzelfoghatóvá is vált, és a SZER a megtorlás után is tartotta a magyarokban a lelket. Végül elérte célját, és saját működése vezetett önnön megszüntetéséhez – tette hozzá, köszönetét fejezve ki azért, amit ez az állomás adott.
Németh Zsolt azt mondta, a SZER nem választató el az 1956-os forradalomtól, ami visszaadta a magyarságnak az önbecsülését, és a rádió – amelynek sikerült az elkötelezettséget, a magyar identitást a kommunizmus legsötétebb időszakában is fenntartania Magyarországon – az 56-os igazság fenntartásának eszköze volt. Köszönetét fejezte ki a rádió egykori munkatársainak, akik közül többen a díszpáholyból hallgatták végig a képviselő és az államtitkár szavait.
LMP: sérült a sajtószabadság
Karácsony Gergely (LMP) a Médiatanács egyéves működése alapján úgy ítélte meg, hogy a testület döntéseiből egyfajta politikai irányultság rajzolódik ki. A Lánchíd Rádió, amelyet sokan sorolnak a Fidesz médiabirodalmához, minden pályázatot megnyert, amit törvényesen lehetett, ehhez képest az ellenzéki Klubrádió nem volt ennyire sikeres – hozott példákat álláspontja alátámasztására és úgy összegzett: a sajtószabadság ügye Magyarországon az elmúlt egy évben sokat sérült.
Forrás:bhi/brf MTI