A német vállalkozók körében továbbra is nagy az érdeklődés a magyarországi befektetések iránt – hangsúlyozta az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában Cséfalvay Zoltán.
A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára Baden-Württembergben, Hessenben és Észak-Rajna-Vesztfáliában tartományi gazdasági vezetőkkel tárgyalt, és vállalkozói fórumokon vett részt. A tárgyalások kapcsán emlékeztetett arra, hogy a német befektetők rendkívül jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Utalt arra, hogy 1990 óta több mint 70 milliárd forint működő tőke érkezett Magyarországra, és ennek közel egynegyede német befektetésekhez kapcsolódik. A versenyszektort tekintve pedig minden hatodik magyarországi munkahely német vállalati befektetéshez kötődik.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is: a német-magyar ipari kamara felmérése szerint a magyarországi német vállalkozások több mint 80 százaléka továbbra is úgy gondolja, hogy megérte a korábbi befektetés, és azt a jövőben is megismételné. Az érdeklődés változatlanul erős Magyarország iránt – értékelte Cséfalvay Zoltán.
A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára a tartományi tárgyalások kapcsán két területet emelt ki, elsőként a szakképzést említetve. A német vállalatok üdvözölték a Magyarországon is elindult, Németországtól átvett duális szakképzést, és szorgalmazták, hogy az még erőteljesebb ütemben valósuljon meg. Magyarország számára ez nagy kihívás – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a további német működő tőke beáramlásának egyik alapfeltétele az, hogy Magyarországon a részben az iskolai rendszerben, részben a vállalati tanműhelyekben folyó duális szakképzés minél hamarabb, minél gyorsabban és hatékonyabban megvalósuljon.
A magyarországi német vállalatok a jó szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében nyitottak arra, hogy ilyen tanműhelyeket rendezzenek be – mondta el Cséfalvay Zoltán, utalva annak szükségességére, hogy magyar iskolai, illetve oktatási rendszer jobban igazodjon ehhez. A német vállalatok azt kérték, hogy ezen a területen Magyarország minél hamarabb és minél gyorsabban próbáljon előre lépni. „Ahhoz, hogy minél több külföldi és ezen belül német működő tőke érkezzen Magyarországra, a duális képzés kiépítésében további lépésekre van szükség” – jelentette ki az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán a tárgyalások kapcsán elmondta azt is, hogy a magyar vállalatok számára lehetőséget nyithat a német energiapolitikában tíz éven belül bekövetkező, alapvető váltás, amit az atomenergiáról való, 2020 végéig történő lemondás jelent. Értékelése szerint rengeteg ötlet hangzott el a pótlásra vonatkozóan, ami a magyar vállalkozások, a kutatásfejlesztés, az egyetemek számára nagy lehetőséget jelent. A német vállalatok nyitottak az együttműködésre – tette hozzá az államtitkár.
A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára tárgyalópartnereit tájékoztatta arról, hogy a magyar kormány milyen gazdaságpolitika mentén próbálja felkészíteni az országot a nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság utáni időszakra, amikor Kelet-Európa lehet az egyik növekedési gócpont.
A magyar gazdaságpolitika fő célkitűzéseivel kapcsolatban kiemelte a stabilitás biztosítását, az adósságcsökkentést, továbbá a versenyképesség erősítését, és annak biztosítását, hogy Magyarországon jó üzleti környezet jöjjön létre. Ennek része a társasági adó csökkentése, valamint a 16 százalékos, egykulcsos adó, az adminisztrációs terhek mérséklése, valamint a rugalmas munkaerő-piac kialakítása.
A német partnerek nagy reményekkel szemlélik a Magyarországon zajló reformokat – értékelte az államtitkár, hozzátéve: bíznak abban, hogy a jelenlegi reformok elvezetnek egy erős, versenyképes, jó befektetési környezettel rendelkező Magyarország kialakulásához.