Több mint hat órán át tartó vitát folytattak a képviselők a megyei önkormányzatok vagyonának és intézményeinek állami tulajdonba és fenntartásba helyezéséről szóló törvényjavaslatról és a kapcsolódó alkotmánymódosításról szerdára virradó éjszaka.
LMP: számos hiányossága van a javaslatnak
Az LMP-s Szilágyi Péter vezérszónoki felszólalásában azt mondta, hogy az elhibázott gazdaságpolitika miatt komoly forráshiány van a költségvetésben, nem tudni, hogy azokat az alapvető közszolgáltatásokat miből finanszírozzák majd, amelyeket átvennének a megyei önkormányzatoktól. A javaslatnak számos hiányossága van és kiüresítik a megyei önkormányzatokat – mondta.
Feltette a kérdést, hogy mi a célja a kormánynak az átvétellel, és mi lehet a több száz milliárd forintnyi vagyon sorsa. Szerinte ez egyértelmű, a „matolcsizmus” következményeit fogják ebből finanszírozni. Hozzátette: a felélés ellen nincsenek biztosítékok a javaslatban.
Szilágyi László hangsúlyozta, azon múlik az ellátórendszer jövője, hogy az alapellátást hogyan erősítik meg, illetve, hogy mikor lesz pénz népegészségügyi programra.
Osztolykán Ágnes az oktatási intézményekkel kapcsolatban azt mondta, a közoktatás válságára ez a lépés nem válasz, a Fidesz számára az államosítás csak öncél, amely nem társadalmi vita, hanem egy alkufolyamat eredménye.
Répássy: „kényszer intézményfenntartók” voltak a megyei önkormányzatok
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára felszólalásban elmondta: a rendszerváltáskor létrehozott helyhatósági rendszer nem adott nagy autonómiát a megyei önkormányzatoknak, amelyek „kényszer intézményfenntartóvá” váltak. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy sokszor a helyi önkormányzatoktól a megyéknek kellett átvenniük a nem működő intézményeket.
Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a kormány nem „jókedvében” alkotta meg ezt a törvényt, ám szükség volt erre a lépésre, mert másként csődbe mehetnének a megyei önkormányzatok.
Az államtitkár hozzátette: a helyi önkormányzatoknál most is történnek ingyenes vagyonátadások. Példaként az egyházi, alapítványi fenntartásba kerülő iskolákat említette Répássy Róbert. Ezek az intézmények ezután is a közösség érdekeit szolgálják – tette hozzá.
Fidesz: racionális működtetés és a szakmai nívó emelése a cél
Szalay Péter (Fidesz) felszólalásában a racionális működtetés és a szakmai nívó emelését nevezte a törvény legfontosabb céljának. A kormánypárti politikus hozzátette: módosítani kell az egészségügyi ellátási körzetek határait.
Babák Mihály azt emelte ki, hogy fontos kérdésről van szó, jelentős változást irányoznak elő és egzisztenciális kérdéseket érint. A mostani rendszer nem jó, az intézmények fejlettségi szintje pedig nem egyenlő, van, akinek „kacsalábon forgó” egészségügyi intézménye van – mondta.
A képviselő szerint félteni kell az önkormányzatiságot, de ezt ő nem teszi.
MSZP: felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja
Varga Zoltán (MSZP) hozzászólásában azt mondta, hogy a kormány – a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan, ahol magánbefektetők tőkéjét államosította – most a megyei önkormányzatok vagyonát veszi el. A szocialista politikus szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Varga Zoltán szerint most kényszerű a költségvetési hiány kordában tartása, ám ehhez az vezetett, hogy nem vették figyelembe a világgazdaság folyamatokat. A belső fogyasztás várt fellendülése sem történt meg – tette hozzá.
Lamperth Mónika felszólalásában azt mondta védhetetlen a tervezet és nem tartja tisztességesnek, hogy éjszakára tették ezt a vitát. Közölte, nem érkezett válasz arra, hogy mitől lenne a tervezett rendszer jobb, mint a mostani.
Jobbik: költségvetési megfontolások állnak a háttérben
Kiss Sándor (Jobbik) szerint költségvetési megfontolások miatt nyújtotta be javaslatát a kormány.
Párttársa, Bana Tibor felszólalásában méltatlannak nevezte a vita körülményeit, amelyen csak egyetlen megyei közgyűlési elnök vett részt. Az ellenzéki politikus szerint konszolidáció helyett csak államosításról és a megyék kiüresítéséről lehet beszélni.
Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, nincs garancia arra, hogy hasznosabban, hatékonyabban fognak az intézmények működni.
Szabó Erika államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, nem tapasztalta a konstruktív hozzáállást, és politikai kliséket használtak az ellenzéki képviselők. A legtöbb kérdésre a politikusok az államtitkár szerint választ kaptak.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a több mint hatórás vitát.
Napirend utáni felszólalásában Ughy Attila (Fidesz) a főváros XVIII. és XIX. kerületében élőket érintő villamosvonal-fejlesztésről beszélt. A kormánypárti politikus beszámolt arról, hogy a 42-es villamos pályájának meghosszabbításával – 12-14 milliárd forint értékű beruházásban – 40-50 ezer olyan fővárosi lakost lehet bevonni a környezetbarát , kötöttpályás közösségi közlekedésbe, akik Budapest peremkerületeiben élnek. A kormánypárti politikus méltatta a két kerületi önkormányzat és főváros példás együttműködését. Ughy Attila ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházás megkezdéséhez még hiányzik a szakminisztérium államtitkárságának támogató levele.
Lezsák Sándor ezt követően – hajnali egy órakor – lezárta az Országgyűlés keddi ülésnapját, a képviselők szerda reggel folytatják munkájukat.
Forrás:btiv/bvgy/bzt MTI