38 ügyben tett feljelentést, alig néhány jutott el vádemelésig
„A kormány nem áll meg a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnaikormány által elkövetett gazdasági visszaélések kivizsgálásának, a politikai felelősök megtalálásának, az elszámoltatásnak az útján” –mondta a napokban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. A fideszes parlamenti képviselő közel egy éve vette át az elszámoltatási feladatokat Papcsák Ferenctől. Mérleget vontunk.
Budai Gyula legutóbb arról beszélt egy fórumon, hogy az elszámoltatás „rögös útjának” még csak az elején vannak, de bizonyosan végig fognak menni azon. Hangsúlyozta: a cél az, hogy azok a „bűnösök”, akik csődközeli helyzetbe hozták, eladósították Magyarországot, nyerjék el méltó büntetésüket akár politikai, akár jogi értelemben.
Budai munkáját előre meghatározott vizsgálati program mentén végzi, de az eljárásokat az állampolgári és szervezeti bejelentések is bővítik. A kormánybiztosnak joga van vizsgálódni vagy kijelölni maga helyett más személyt és szervet, illetve felügyelheti adott szervezet átvilágítását. Ezen felül Budai Gyula jogosult a feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve a kormány intézkedésének kezdeményezésére is. Munkáját hivatalosan Orbán Viktor kormányfő irányítja. Titkárságán – amely szervezetileg a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik – hét ember dolgozik.
Budai Gyula eddigi munkássága tulajdonképpen három részre csoportosítható: a kormánybiztosi kinevezését megelőzően, majd azt követően megindított ügyek, illetve a mezőgazdasági tárgyú vizsgálatok.
PAPCSÁK FERENC HAGYATÉKAKÉNT zömmel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kapcsolható ügyeket vett át. A harmincegy eset között találjuk például az úgynevezett Infopark-ügyet (részvényértékesítés), a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Malév privati zációját, a MÁV és a Magyar Posta székházügyeit, a moszkvai kereskedelmi központ eladását, a Club Aliga értékesítését, a Honvédelmi Minisztérium egyes beszerzéseit ( MiG–29 hajtómű-felújítás, parabellum beszerzés, francia rakéták vétele, különböző cégekkel kötött szerződések) vagy épp a vizitdíj-automaták beszerzését.
Ebből a harmincegy ügyből húszban még az elszámoltatási vizsgálat sem zárult le (a vizitdíj-automaták ügyében pél dául a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályán folytatnak belső vizsgálatot, egyelőre érdemi végeredmény nélkül), de további kettőben megállapították, hogy nincs szükség feljelentésre sem. Nyolcban már valamelyik hatóság nyomoz, egyben pedig (Infopark-ügy) már a vádemelésig is eljutottak.
A MEZŐGAZDASÁGI TÁRGYÚ vizsgálatokat illetően huszonnyolc ügyről beszélhetünk, ezek között szerepelnek az elhíresült bábolnai ügyek (ménesbirtok, IKR Zrt. pályázata), a sukorói telekcsere, a LEADER-programban tapasztalt visszaélések, az egyes külföldi államoknak nyújtott segélyhitel-szerződések, a szakolyai biomassza erőmű állami finanszírozása, a dunakeszi téli versenylópálya eladása, a Nemzeti Parkok vagyonkezelésében lévő területek bérbeadása vagy épp a Bajnai Gordonnal is összefüggésbe hozott Hajdú-Bét Zrt. felszámolásának körülményei. Utóbbi kapcsán egyébként a volt kormányfő személyiségi jogi pert indít Budai Gyulával szemben, mondván, a kormánybiztos valótlanul gyanúsította meg kijelentéseiben.
Az említett ügyek közül egyébként háromban már vádemelésig jutott az eljárás (bábolnai ménesbirtok, agrárintervencióval kapcsolatos visszaélések, adonyi raktárbázis állami támogatása), egyben részben jogerős ítélet is született (pákozdi földterület értékesítése), tizenegyben valamelyik hatóság nyomoz, tizenkettőben azonban még az elszámoltatók sem döntöttek, hogy milyen lépést tegyenek.
Egy ügyben pedig (Bábolna: pénzesgyőri ingatlanok értékesítése) hiába tettek feljelentést, az ügyészség megszüntette a nyomozást.
KINEVEZÉSE ÓTA negyvenkilenc ügyben indított vizsgálatot, többek között a honvédelmi tárcánál történt lakáseladások, az Alstom metrókocsik beszerzése, az ELTE szerződései, a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának pénzügyei, az Omninvest megbízása, a Synergon és a Diagon szerződései, vagy épp a Tokaj Kereskedőház Zrt. marketing-megállapodásai kapcsán. Ezek közül egyetlenegy sem jutott még el vádemelési szakaszba, de huszonegyben a rendőrség vagy az ügyészség már nyomozást folytat.
Tíz esetben Budaiék „csak” vizsgálati jelentést tettek le az asztalra, így például az Alstom-ügyben, a taszári reptér hasznosításával, az ELTE tanácsadói szerződései, vagy a Zeneakadémia megállapodásai kapcsán. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont sejtvonal-értékesítése és uniós pénzek felhasználása során tett feljelentésüket viszont a megyei főügyészség elutasította, a nyomozást megszüntette.
„Rengeteg új ügyre derül fény, az esetek többségében már zajlik a büntetőeljárás (…) Minden ügyben, amiben ígéretet tettünk, megtettük a feljelentéseket. Amit ilyen rövid idő alatt, a hatályos jogszabályi keretek között meg lehetett tenni, megtettük” – fogalmazott lapunknak korábban Budai Gyula. Úgy tudjuk, az elszámoltatási kormánybiztos hamarosan beszámol majd elmúlt egyéves teljesítményéről.
„Az elszámoltatásra vonatkozó kormányrendelet meghatározza a mandátumomat, amely a 2002 és 2010 közötti időszakra vonatkozik. Konkrétan leírja, mire szól a mandátumom. Napi harminc-negyven olyan bejelentés van, amit szívesen vizsgálnék, de nem tehetem. Ezeket mind továbbítjuk a megfelelő szerveknek. Ha vizsgálnám ezeket az ügyeket, akkor túlnyúlnék a hatáskörömön” – nyilatkozta a Népszabadságnak korábban Budai Gyula arra a kérdésre, miért nem vizsgálja például Rákay Philip érdekeltségeinek önkormányzati megrendeléseit, az esztergomi visszás ságokat vagy épp Papcsák Ferenc zuglói polgármester szerződéseit. Budai hozzátette: „Ha az LMP javaslatára kiterjesztenék a jogosítványokat az önkormányzatokra is, akkor újabb embereket kellene felvenni, hogy ellássuk a feladatot.
Akkor meg azért kapnánk, hogy miért veszünk fel újabb harminc embert. Ez a van rajta sapka, nincs rajta sapka tipikus esete” – fogalmazott.
Budait egyébként korábban a HM-lakások miatti botrány idején támadták élesen, miután kiderült: nemcsak az általa vizsgált egykori katonai vezetők, de személy szerint ő is élt a kedvezményes lehetőséggel és jelentősen redukált áron vásárolta meg egykori szolgálati lakását. A kormánybiztos azzal érvelt: egy alig ötven négyzetméteres lakásról volt szó, amelyet 1992-ben vásárolt meg részletre. „De elnézést kérek: nem újították fel nekem, nem én terjesztettem fel eladásra, ráadásul utána nem adták el negyedáron” – tette hozzá lapunknak korábban Budai Gyula.
www.nol.hu/Szalay Tamás Lajos