A kormány 2012-ben két és fél milliárd forintot szán a történelmi rekonstrukcióra
Megkezdik a Kossuth tér átépítését, rekonstrukcióját és a tér alatti mélygarázs megépítését, a 2012-es költségvetésben 2,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra – értesült a Népszabadság. A büdzsé Országgyűlés fejezetében 530 millió forintot szánnak az Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építésének megkezdésére, 845 milliót a parlamenti látogatóközpont kialakítására és egymilliárd-huszonötmilliót a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójára.
A tér átalakítása a júliusban elfogadott országgyűlési határozaton alapszik, amelyet négy Fidesz–KDNP-s képviselő, köztük Lázár János frakcióvezető és az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István javaslatára fogadtak el. Ennek alapján 2014. március 31-ig kell befejezni a Kossuth tér rekonstrukcióját, a terület állami tulajdonba, kezelői joga az Országgyűléshez kerül.
A tervek szerint visszaállítják a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatát, ami a mostani teljes átrendezését jelentené. 1944-ig ugyanis a Parlament épületének északi kapujánál, a mostani Károlyi Mihály-szobor helyén az 1918-ban merénylet áldozatául esett gróf Tisza István miniszterelnök szobra állt, a jelenlegi Kossuth-szobrot 1952-ben állították az 1927-ben felavatott Kossuth-szoborcsoport helyére, mert azt az akkori kommunista vezetés túl melankolikusnak találta, a Duna-parti József Attila-szobor helyén pedig 1945-ig idősebb gróf Andrássy Gyula miniszterelnök emlékműve állt.
A tér rekonstrukciójának keretében növelik a zöld felületet és mélygarázst építenek alá. A 2014-es választások előtt a kormány kiköltözik a Parlament épületéből, bár azt még nem lehet pontosan tudni, hogy hová.
A költségvetési tervben szereplő csaknem 2,5 milliárd forint szakértők szerint csak a munkálatok megkezdésére elegendő. Egyelőre tisztázatlan, hogy a mélygarázst az állam építtetné meg, vagy egy vállalkozás, hogy azután a létesítményt a parlament vegye bérbe és üzemeltetésbe. A terv komoly biztonsági kérdéseket vet fel, mert a Parlament épülete terroristák első számú célpontja lehet, mint ahogy az meg is történt 1994 júniusában, amikor egy időzített bombával berobbantották az Országház XIX-es kapuját. 2006 őszén Demszky Gábor akkori főpolgármester egyszer már hivatalosan is bejelentette, hogy a főváros átadja a Kossuth teret az államnak, és ott mélygarázs épülhet.
Akkor készült is egy hatástanulmány, és kikérték a Parlament épületének biztonságáért felelő Köztársasági Őrezred véleményét is. Az őrezred csak abban az esetben támogatta a mélygarázst, ha oda kizárólag a képviselők és a kormányzati apparátus tagjai hajthatnak be. A nyilvános használatot nem helyeselték, mert az nagyon drága és időigényes lenne, a mélygarázs minden bejáratánál 24 órás tűzszerészeti biztonsági ellenőrzést kellene biztosítani a terrorcselekmények megelőzése érdekében.
A mélygarázs eredetileg a fővárosi önkormányzat projektje volt, a beruházás átadásáról nincs hivatalos fővárosi döntés, a közgyűlés ugyanis nem szavazott a kérdésben. A Parking Kft. 2009-ben nyerte el a megvalósítás jogát, de a beruházást azóta sem kezdhette el. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis tavaly májusban Rogán Antal V. kerületi polgármester javaslatára úgy döntött: az uniós elnökség utánra halasztja az építkezést. A Belváros első embere úgy vélte, az adott gazdasági helyzetben nem építhető négymilliárd forintért olyan mélygarázs, amit csak a képviselők, illetve a Parlament személyzete használhat.
A belvárosi önkormányzat a Parking Kft. többszöri kérésére sem adta ki az építési engedélyt, mondván, az ellentétes a zöld területekre vonatkozó rendelkezéssel. A Kossuth Lajos téren 27 fát kellene kivágni, amit indokolatlanul soknak tart a hivatal. A Parking Kft. vállalta, hogy ennél sokkal több fát telepít, de nem a kerületben, hanem Óbudán. Sőt fizetni is hajlandó lett volna. A cég közokiratba foglalta, hogy az engedély jogerőre emelkedése esetén 175 milliót fizetne a kerületnek fapótlás címén. A kerület nem is válaszolt. Az engedély megtagadását az államigazgatási hivatal jogellenesnek találta.
Az önkormányzat gazdasági bizottsága a Parking tavalyi évről szóló üzleti beszámolójának júniusi tárgyalásakor a cég 155 millió forintos értékveszteséget könyvelt el a projekt meghiúsulására hivatkozva. A beruházás átadásának részleteiről, illetve a hatástanulmányok, engedélyezési tervek és egyéb dokumentáció költségeinek megtérítéséről sem akkor, sem azóta nem kaptak tájékoztatást a képviselők. A főváros nagy értékű beruházásait tavaly vizsgáló bizottság elnöke, Bagdy Gábor jelenlegi főpolgármester-helyettes akkor arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy a fővárosi tulajdonban lévő Parking Kft. „adósságból” költött 270 millió forintot a beruházás előkészítésére, miközben ez nem is szerepelt az üzleti tervében. Kiemelte, hogy a cég a főváros gazdasági bizottságától sem kért erre jóváhagyást. Véleménye szerint a beruházás tervezése úgy indult meg, hogy semmiféle érdemi, racionális döntés nem húzódott meg mögötte. A vizsgálóbizottság végül arra a megállapításra jutott, hogy a beruházás átgondolatlansága és előkészítetlensége előrevetíti a kudarcot. Ezek után döntöttek a halasztásról a képviselők. A projekt mostani állami költségvetésbe emelése ezt a tételt nyilván felülírja.
www.nol.hu/Szalai Anna,Bednárik Imre