Több százan kísérték utolsó útjára dr. Képíró Sándor volt csendőr századost szombaton, a sarkadi Szigeti temetőben. A búcsúztatáson megjelent több jobbikos politikus, így Novák Előd, Jámbor Nándor, a temetőben a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjaival is találkoztunk.
Akik a megyén túlról érkeztek a gyászszertartásra, azoknak sem okozott komolyabb gondot eljutni a Fekete-Körös jobb partján fekvő Sarkad város Szigeti temetőjébe. Ugyanis a helységnév táblától jó háromszáz méterenként két-három rendőrjárőr mutatta az utat – dr. Képíró Sándor végső nyughelyéig, ahova közel félezer megemlékező érkezett a végső elköszönéshez.
„Amikor én 13 évesen, cselédként hordtam a tejet Sarkadon – emlékszik vissza a 92 esztendős Molnár Feri bácsi a sírkertben –, nem egyszer találkoztam Sanyival, aki már akkor legényember volt, mert hat évvel hamarabb látta meg a napvilágot.”
Kalmár János, sarkadi belvárosi református lelkész beszédében kiemelte, idén, szeptember 3-án véget ért egy nagyon hosszú, nem kifejezetten zökkenőmentes út.
Hozzáfűzte, dr. Képíró Sándor kétszeresen is hazatért: először az árnyékvilágot hagyta hátra; és mint Sarkad város szülöttje, végleg hazaérkezett.
Képíró Sándor Szegeden szerzett államtudományi doktorátust, majd csendőr oktatótiszt volt Szolnokon és Makón. A volt csendőr századost háborús bűntett elkövetésével vádolták, így emigrációba kényszerült. Évtizedekig Argentínában élt, ahol egy leánya (aki eljött a szertartásara) és egy fia született, 1996-ban tért vissza Magyarországra.
Azonban 10 év múlva, a Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében bejelentette, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort. Az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.
Dr. Képíró Sándort bizonyítottság hiányában felmentette első fokon a Fővárosi Bíróság. Szeptember 3-án, 97 esztendősen hunyt el.
Forrás:www.hir6.hu/Such Tamás