“Magyarországon a bankok 1947. évi államosítása után 1986-ig a bankrendszer egyszintű volt, a kereskedelmi banki (hitelintézeti) funkciókat is a Magyar Nemzeti Bank látta el, közvetlenül finanszírozta a vállalatokat, vezette folyószámláikat.”A jegybanki szabályozás és a bankfelügyelet tekintetében, a “gazdasági élet számára szükséges pénzmennyiség csak látszólag monetáris jelenség, valójában a termelésben és az elosztásban, illetve a felhasználásban létrejövő folyamatok nélkülözhetetlen eleme, de következménye is. Ennek tulajdonítható az inflációs és deflációs folyamatok keletkezése, de egyben feloldásuk lehetősége is.” Az EU csatlakozás óta, további stabilizációs folyamatok történtek, Lentner Csaba megfogalmazásában: “negyven év hiányát kellett pótolni 1987-től, a kétszintű bankrendszer megteremtésétől, (…) a külföldi banktulajdon kiteljesedésével, velejáróan a bankok tőkeerejének fokozódásával, mert egyidejűleg a lakossági és vállalati hiteligényt támasztók hitelképessége nem fejlődött az ezredfordulót követő tényleges hitelexpanzióhoz.”
A 2007-2008-as világgazdasági válság, amelyet gyakran globális pénzügyi válságként (GFC) emlegetnek, jelentős hatással volt a világ gazdaságára, köztük Magyarországra is. Az alábbiakban áttekintjük a válságot és annak az Egyesült Államokra és Magyarországra gyakorolt hatásait:
- Háttér: Egyesült Államok (szabályozási, hitelezési, veszteség elkerülő technikák, felügyeleti hiányosságok)
A válság az Egyesült Államokban kezdődött a másodlagos jelzáloghitelek piacának összeomlásával, ami szélesebb körű pénzügyi összeomláshoz vezetett. Jelentős pénzintézetek kerültek fizetésképtelenségbe, és a válság gyorsan átterjedt a globális piacokra. Sok más országhoz hasonlóan Magyarország sem volt mentes a globális gazdasági összefonódásoktól. Viszonylag nyitott gazdasággal rendelkezett, és pénzügyi intézményei ki voltak téve a nemzetközi piacoknak. Az amerikai és Európára is kiterjedő válságnak szakirodalma is jelentős, ahogy Farkas Beáta elemzésében olvasható: “Hall és Soskice (2001) bevezette a liberális és az összehangolt piacgazdaságok kettős osztályozását. Ezek a kutatók a vállalatot, valamint a legfontosabb szférákat, amelyekben a vállalatok kapcsolatokat alakítanak ki, állították vizsgálatuk középpontjába. Bár Hall és Soskice modelljeiket különböző államokhoz (Egyesült Államok és Németország) kapcsolják, az állam szerepe hiányzik. Ezt a hiányosságot Soskice (2007) is felismeri, aki azt vizsgálja, hogy a termelési rendszerek hogyan egészítik ki a jóléti állami rendszereket és a politikai rendszereket, fenntartva a piacgazdaságok kettős osztályozását liberális és koordinált piacgazdaságokra.” Mindez a gyakorlatban a következőképpen mutatkozott meg: Az Egyesült Államokra gyakorolt hatások között elsőként szerepelt a lakáspiac összeomlása. A válságot az ingatlanpiaci buborék kipukkanása váltotta ki, ami az ingatlanok értékének meredek csökkenéséhez és az ingatlanok elárverezésének megugrásához vezetett. Továbbá bekövetkeztek a bankcsődök. A nagy pénzintézetek fizetésképtelenséggel szembesültek, és néhányuk összeomlott, vagy a kormány mentette ki őket. A Lehman Brothers 2008 szeptemberében bekövetkezett csődje sorsfordító pillanatot jelentett.
A hitelezési válság súlyos hitel válsághoz vezetett, mivel a bankok vonakodtak a hitelezéstől, ami a vállalkozásokra és a fogyasztókra egyaránt hatással volt. Ennek eredménye volt a növekvő munkanélküliség is. A gazdasági visszaesés a munkanélküliség megugrását eredményezte, mivel a vállalatok elbocsátották a munkavállalókat, és a munkaerő-felvétel befagyott. Reakcióként a kormányzati beavatkozás említésre méltó, az amerikai kormány különböző intézkedéseket vezetett be, köztük a Troubled Asset Relief Programot (TARP), hogy stabilizálja a pénzügyi rendszert és megakadályozza a további gazdasági összeomlást. A US Department of the Treasury szerint: “Bár a Kongresszus 2008 októberében eredetileg 700 milliárd dollárt engedélyezett a TARP számára, ezt a felhatalmazást a Dodd-Frank-féle Wall Street-i reform- és fogyasztóvédelmi törvény (Dodd-Frank-törvény) 475 milliárd dollárra csökkentette. Ebből a TARP öt program területén keresztül a következő összegeket kötötték le:
Körülbelül 250 milliárd dollárt kötöttek le a bankintézetek stabilizálását célzó programokra (ebből végül 5 milliárd dollárt töröltek).
A hitelpiacok újraindítását célzó programokon keresztül körülbelül 27 milliárd USD-t kötöttek le.
Körülbelül 82 milliárd dollárt vállaltak az amerikai autóipar stabilizálására (ebből végül 2 milliárd dollárt töröltek).
Körülbelül 70 milliárd dollárt vállaltak az American International Group (AIG) stabilizálására (ebből végül 2 milliárd dollárt töröltek).
Körülbelül 46 milliárd dollárt vállaltak a nehéz helyzetben lévő családokat segítő programokra, hogy elkerüljék az árverezéseket, és ezeket a kiadásokat idővel teljesítették.
A 2008. évi sürgősségi gazdasági stabilizációs törvény a TARP végrehajtására a Pénzügyminisztérium belföldi pénzügyi hivatalán belül létrehozta az OFS-t. Az OFS-t nem állandó szervezetként képzelték el. A TARP keretében új kötelezettségvállalásra vonatkozó felhatalmazás 2010. október 3-án lejárt, és ekkor a Kincstár a TARP szabályos leépítésére helyezte át a hangsúlyt.”
- Magyarországra gyakorolt hatások
“Gazdasági és társadalmi szempontból Magyarország az utóbbi két évtized tán legnehezebb időszakát éli. Az elhúzódó globális, illetve ma már egyre inkább európai válság a nehézségek leküzdése és az ország felívelő pályára állítása érdekében radikális szakítást tett szükségessé az utóbbi évtized nagy részében követett gazdaságpolitikával. (…) Ebbe a körbe tartozott a közpénzügyi ellenőrzés, illetve ezen belül is az Állami Számvevőszék megújítása is, aminek alapjait a 2011 nyarán hatályba lépett új számvevőszéki törvény rakta le…”fogalmazott az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László.
Pontokba szedve az alábbiakban vázoljuk a 2007-2008-as amerikai válság hatásait Magyarországon:
a.) Pénzügyi fertőzés:
A nyitott gazdaságú Magyarországot érintette a globális pénzügyi fertőzés. A pénzügyi piacok összekapcsolódása a befektetői bizalom csökkenéséhez vezetett.
b) A valuta leértékelődése:
A magyar forint jelentősen leértékelődött a főbb valutákkal szemben, ami aggodalmakat okozott az inflációval és a pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatban.
c) Devizahitelek:
Sok magyarnak voltak devizában, különösen svájci frankban denominált hitelei. A forint leértékelődése növelte e hitelek terheit, ami a hitelfelvevők pénzügyi nehézségeit eredményezte.
d) Az export és a kereskedelem visszaesése:
Magyarország exportorientált gazdasága szenvedett a globális kereslet csökkenésével. A legfontosabb kereskedelmi partnerek gazdasági lassulása hatással volt Magyarország exportágazatára.
A magyar kormány intézkedéseket vezetett be a gazdaság stabilizálására, többek között pénzügyi támogatást szerzett a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól (EU).
- Fellendülés:
Az Egyesült Államok gazdasága fokozatosan talpra állt, amit a kormányzati ösztönző csomagok, a monetáris politikai intézkedések és a pénzügyi szektor stabilizálására tett erőfeszítések segítettek. A válság hatásai azonban még évekig érezhetőek voltak. Magyarország is strukturális reformokat és megszorító intézkedéseket hajtott végre gazdaságának stabilizálása érdekében. Az ország pénzügyi segítséget kapott az IMF-től és az EU-tól. A fellendülés fokozatos volt, és Magyarországnak kihívásokkal kellett szembenéznie államadósságának kezelésében.
A 2007-2008-as pénzügyi válságnak mind az Egyesült Államokra, mind Magyarországra tartós hatásai voltak, amelyek alakították a gazdaságpolitikát és befolyásolták a globális pénzügyi szabályozást. Hangsúlyozták a világgazdaság összefonódását és a pénzügyi kihívásokra adott összehangolt válaszok szükségességét.
A 2007-2008-as válság konszolidációja során milyen szabályozási intézkedésekre került sor? Hogyan változott meg a bankmenedzsment, CSR, pénzügyi fogyasztóvédelem, bankfelügyelet helyzete az Egyesült Államokban és Magyarországon? A 2020-as évektől van-e esélye újabb bankválságok kialakulásának? Történtek-e már ,ilyenek’? Hogyan biztosítható a hitelpiacokon a tartós hitelkeresleti-kínálati összhang?
- 2007-2008-as Válság Szabályozási Intézkedései:
Az Egyesült Államokban három jelentős szabályozási intézkedést hoztak: Az első, a Dodd-Frank Törvény. Elfogadták a Dodd-Frank Wall Street Reform és a Consumer Protection Act-et, amely számos rendelkezést tartalmaz a pénzügyi rendszer stabilitásának növelése és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében. A Fed Intervenció a második. A Federal Reserve (Fed) jelentős likviditási injekciókat hajtott végre a pénzügyi rendszer támogatására, beleértve a kamatcsökkentéseket és a mennyiségi könnyítést. A harmadik pedig az úgynevezett “Stressz-tesztek”: Bevezették a stressz-teszteket a bankok számára, hogy felmérjék ellenálló képességüket különböző gazdasági környezetekben. Lentner Csaba szerint mindez a Kelet- Európai államokra is kihatással volt, és egyfajta neoliberális eszmeiséget képviselt a bankrendszer átalakításában: “Végül is a neoliberális piacgazdasági modell lényegéből fakadt, hogy a banki termékek innovációját ne kövesse a felügyeleti, szabályozási rendszer innovációja, hiszen a bank, mint piaci szereplő, a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján felelős döntést képes hozni. A rendszer összeomlása nemcsak a szűken vett szabályozás és felügyelet újragondolását kényszeríti ki, hanem a piacgazdaság neoliberális rendszerének további működtethetőségét is. Tehát egy aktív, a pénzpiacokat felügyelő és szabályozó piacgazdasági modellben értelmezhető csak újra a feszes szabályozás és a következetes felügyelet szerepköre. Az amerikai pénzpiacokról kiindult globalizáció a nem erős szabályozást és a nem alapos felügyeleti gyakorlatot is globalizált „termékké” tette. “ Továbbá, a deregulációs folyamatok tekintetében nem elhanyagolható számadat: “A 2007-ben kirobbant válság következtében 4 millió lakóingatlan-vesztés, illetve újabb 4,5 millió kilátásba helyezett ingat- lan-árverezés a krízis 2011 eleji mérlege. 26 millió munkanélküli volt a jelentés közreadásakor. 2007 és 2011 között a pénzügyi rendszer összeomlása következtében több mint tizenegyezer milliárd dollárnyi vagyonveszteség állt elő (…)” A kockázatok kialakulás kapcsán Lentner professzor kiemeli az árnyékbankok jelentőségét (betétet nem gyűjtő bankok), a szabályozás átalakulását, a jelzáloghitelek átalakulását, valamint a értékpapírosítás és a derivatív termékek elterjedését. “A deregulációs folyamatok hatására az öt legnagyobb amerikai bank (Bank of America, Citigroup, JP Morgan, Wachovia, Wells Fargo) aktíváinak értéke 2200 milliárd dollárról 6800 milliárd dollárra emelkedett 1998 és 2007 között. A befektetési bankok is hasonló növekedést mutattak. Az öt legnagyobb befektetési bank (Goldman Sachs, Morgan Stanley, Merrill Lynch, Lehman Brothers, Bear Stearns) eszközeinek értéke 1998 és 2007 között 1000 milliárd dollárról 4000 milliárd dollárra emelkedett. Közben tovább folytatódott a Glass–Steagall-törvény által létrehozott, kereskedelmi és befektetési bankokat elválasztó szabályozás lebontása. Végül Bill Clinton elnöksége alatt a Glass–Steagall-törvény által meghatározott megkötések maradékát is eltörölték a Gramm– Leach–Bliley Act (GLBA) keretei között. Ez magában foglalta a banki leányvállalatok értékpapírokkal kapcsolatos megkötését is.”
Magyarországon ezzel egyidőben két jelentős tényező állt elő:
- IMF és EU Segítség:
- Magyarország az IMF-től és az Európai Uniótól pénzügyi segítséget kapott, és a válságkezelési intézkedések részeként elkötelezte magát a költségvetési fegyelem mellett.
- Valuta- és Hitelpolitika:
- Az ország vezetése beavatkozott a forint árfolyamába és bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek támogatták a bankrendszer likviditását.
A deregulációs folyamatok világszerte hatást fejtettek ki, az általuk megteremtett likviditásbőség időszakában ez azt jelentette, hogy olyan csoportok is hitelekhez juthattak, amelyek korábban aligha. A nem elsőrangú, nagy kockázatú hitelfelvevőket általában két csoportba sorolhatjuk, Alt-A és subprime. “Az Alt-A kategóriában a kockázat abból ered, hogy a hiteleket nagyon alacsony dokumentáció mellett vették fel, például hiányzott a jövedelemigazolás vagy annak deklarálása, hogy van-e más jelzálog az ingatlanon. A subprime kategóriában a kockázatot a korábbi hitelek törlesztésével kapcsolatos problémák vagy egy korábbi hitel bedőlése jelezte. 2000-ben a két kategória együttes aránya az összes jelzáloghitelen belül még mindössze 4 százalék volt, ám 2007 elejére elérte a 25 százalékot. 2006-ban a jelzáloghitel-kibocsátások közel 40 százaléka ebben a két kategóriában történt.”Az értékpapírosítás mint tényező tulajdonképpen szintén jelentősen hatott a csődbe jutott államokra. Az értékpapírosítás, az adósságfedezetű kötelezettségek voltak alapvetően hivatottak a veszteség számviteli kimutatását elkerülni. “A CDO olyan speciális értékpapír, amely mögött kötvények, hitelek vagy egyéb eszközök állnak fedezetként; általában kötvény és hitel fedez egy CDO-t. A kötvény tehát hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kibocsátó (az adós) arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, továbbá ennek kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezőnek) a kötvényben megjelölt időben megtérítse. Az értékpapírosítás az USA-ban az 1970-es években kezdődött, először jelzáloggal fedezett lakáshitelekre, majd kiterjesztették más hitelfajtákra is. (Az értékpapírosítás folyamatát részletesen lásd Fabozzi 2001, Nádasdy 2004, Jankó–Tari 2009; illetve ezek felhasz-nálásával történt a szakterület bemutatása.)”
Az azóta bekövetkezett változások értékelése szintén először az USA-val kezdődik, ahol a bankmenedzsmentet tekintve szigorodtak a pénzügyi intézmények vezetésére vonatkozó szabályok és az ellenőrzési mechanizmusok, különösen a kockázatkezelés területén. A CSR (Vállalati Társadalmi Felelősség) is jelentős volt, ugyanis kimutatható az a tény, hogy nőtt a vállalatok felelősségteljes üzleti gyakorlat iránti elkötelezettsége a válság tanulságai alapján. A Pénzügyi Fogyasztóvédelem tekintetében létrehozták a Consumer Financial Protection Bureau-t (CFPB), amely felügyeli a pénzügyi intézmények fogyasztói termékeket és szolgáltatásokat. Ami a bankfelügyeletet illeti, erősödött a bankfelügyelet szerepe, és a stressz-tesztek rendszeressé váltak a pénzügyi stabilitás értékelése során.
Magyarországon a bankmenedzsment az EU iránymutatásai és a hazai szabályozások alapján változott annak mind működése mind ellenőrzése. A CSR szempontjából, itthon is növekedett a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fontossága, különösen az etikus és fenntartható üzleti gyakorlat területén. A Pénzügyi Fogyasztóvédelem, az Európai Uniós előírásoknak megfelelően erősítették a fogyasztóvédelmi intézkedéseket a pénzügyi szektorban. A bankfelügyeletet pedig a hazai és európai szabályozásoknak megfelelően erősítették.
- Lehetséges bankválságok 2020-as évektől
Az elmúlt évtized során a pénzügyi felügyelet és szabályozások javultak, ami növelte a pénzügyi rendszer stabilitását. A válság tanulságai alapján a pénzügyi intézmények és szabályozók több figyelmet fordítottak a kockázatkezelésre és a válságkezelési tervek kialakítására. Az erős gazdasági növekedés és a pénzügyi rendszer ellenálló képességének erősítése pozitív hatással lehet a bankrendszer stabilitására.
Tartós hitelkeresleti-kínálati összhang:
A stabil gazdasági környezet és a kiegyensúlyozott szabályozás elősegítheti a tartós hitelkeresleti-kínálati egyensúlyt. A fogyasztók pénzügyi nevelése és a felelős hitelnyújtás elősegítheti a harmonikus hitelpiaci működést. A szabályozók szerepe az, hogy figyelemmel kísérjék a piaci folyamatokat és szükség esetén beavatkozzanak a stabilitás megőrzése érdekében. A 2020-as évektől kezdve minden ország esetében egyedülálló gazdasági körülmények, pénzügyi intézkedések és válságkezelési stratégiákat implementáltak, így nem valószínű, hogy hasonló válságra számíthatunk az elkövetkező években.
Szakirodalom:
- Balázs Ágnes, Dr Fogaras István, Pollákné dr Császár Edit, Sajósiné dr Kováts Magdolna, Trautmann Jánosné, Bankmenedzsment, A bankvezetés gyakorlata. Saldo, 1997. Szerk. dr Fogaras István.
- Prof. Dr. Lentner Csaba (szerk.), Bankmenedzsment, Bankszabályozás-Pénzügyi Fogyasztóvédelem. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv kiadó, 2013.
- Beáta Farkas (2019) Quality of governance and varieties of capitalism in the European Union: core and periphery division?, Post-Communist Economies, 31:5, 563-578, DOI: 10.1080/14631377.2018.1537740
- https://home.treasury.gov/data/troubled-asset-relief-program.