A magyar kormánypárt megállapodott az ellenzéki pártokkal a koronavírus elleni védekezéshez szükséges törvény támogatásáról, aztán hétvégén a posztbolsevik siserehad aláírásgyűjtéssel megakadályozta, hogy meg is tegyék ezt.
A posztbolsevik kapcsolati háló a mai napig remekül működik, sőt frissül, így nekik köszönhetően a múlt hétfőtől a nyugati sajtó a magyar törvénytervezettől volt hangos. Skandináviától Brüsszelen át a teljes német nyelvterületig Orbán basi felhatalmazási törvényén, a magyarországi diktatúra végleges kiépülésén szörnyülködött az európai demokrácia, miközben liberális járványügyi intézkedéseiknek köszönhetően országaikban a fertőzöttek száma naponta többezres nagyságrenddel emelkedett.
Varga Judit igazságügyi miniszter írásban több nyelven elmagyarázta, mit tartalmaz a tervezet, és a magyar diplomácia szétküldte a nyugati sajtónak, ha már nem tudnak magyarul, legalább azt tudják, miről beszélnek. Németországban húsz napilap kapta meg az írást, kettő, azaz kettő közölte le, azok is bajorok voltak. A bécsi és a berlini magyar nagykövet helyreigazítást kért a médiában, elmagyarázták, hogy a magyar Alaptörvény szellemében jártak el, nem sérül a jogállamiság, a szabadságjogok alapértéknek számítanak Magyarországon. Mindhiába. A törvény elfogadását ugyanakkora médiafelháborodás kísérte, és bár Varga Judit újfent interjút adott a német közszolgálati televíziónak, adásba mégsem ő, hanem a „független” Hadházy képviselő került. Ha egy független kritizálja a törvényhozást, akkor biztosan sérülnek az alapértékek. Nyilatkozott még néhány új megmondóember, például Konok Péter, és valahogy a bécsi Lendvai urat is sikerült bekeverni a tudósításba, aki a magyar egészségügy állapotát Herr Orbán stadionépítési mániájának számlájára írta. Ez a narratíva ismerős, rögtön lehet tudni, honnan fúj a szél.
Bezzeg Bezzegországban a parlament csont nélkül megszavazta a kormány által benyújtott válságkezelő „Covid–19”-törvénycsomagot. Az ottani kormánypárti szónokok hangsúlyozták, hogy a válságra való tekintettel, az emberek biztonsága érdekében van szükség a törvényalkotásra, az ellenzéki szónokok meg azt hangsúlyozták, hogy bár sok kérdésben fenntartásaik vannak, de megszavazzák a javaslatot. A sebtében összeállított csomagot a jövőben majd finomítani, toldozni-foldozni kell, de most nem lehet egyéni sérelmeket dédelgetni, sürget az idő. Az ellenzék módosító javaslatait erre hivatkozva lesöpörték az asztalról. Szerencsére 2001 óta létezik náluk egy járványvédelmi törvény, erre lehet hivatkozni, és tetszés szerint, a helyzethez igazítva módosítani, irányelveket megszabni. A lényeg, hogy az alaptörvény ne sérüljön, és semmilyen megszorító intézkedés ne látszódjék annak. Ezért nincs kijárási tilalom, csak korlátozás, és központilag csak a kapcsolattartást tiltják.
Bezzegországban van egy strukturális és intézkedési Nemzeti Járványügyi Tervezet 2017-től, de ez az influenzára vonatkozik. Most naponta ad ki a fertőzéssel kapcsolatos védekezési tervet, preventív intézkedéseket és az ellátóhelyekre vonatkozó javaslatokat a járványüggyel megbízott Főhivatal. A Főhivatal oldalán az etnosztereotípiának megfelelő precizitással részletesen tájékoztatnak minden tudnivalóról. A fertőzés lefolyása bő három hetet vesz igénybe, ebből tizenkét nap a lappangási idő, a tünetek a kilencedik naptól észlelhetőek, és a megfertőzöttek 95 százaléka egészségesen kerül ki a buliból. Négy és fél százalék szorul csak kórházi kezelésre, de ezek háromnegyede két hét után elhagyhatja a kórházat. Gondot a maradék egynegyed okoz, akiket tíz napon át az intenzív osztályon, lélegeztetőgépeken kell gyógyítani. Nekik ötvenszázalékos esélyük van gyógyulásra vagy halálra. A modell mindenféle színes görbéken és diagramokon mutatja be a várható fejleményeket, kitér az elszigetelés fontosságára és az egészségügyi rendszer terhelésének szabályozására is. Mert nincs olyan egészségügy a világon, amelyik egyszerre ennyi beteget képes lenne ellátni. Tisztára, mint nálunk, csak nekünk nincsenek ilyen szép tudományos ábráink, és direktbe mondjuk, amit gondolunk.
Ami viszont feltűnő a modellben, hogy a betegségnek bizony vannak nem befolyásolható tulajdonságai. Nem tudjuk, mikor kezdődött és meddig tart a fertőzési szakasz, nem tudjuk, milyen arányban immunis rá a lakosság, nem tudjuk a lappangási időt befolyásolni. Ez a „nemtudomka” magatartás látszik a Főhivatal tudós igazgatóján, amikor naponta tájékoztatja a lakosságot a járvány alakulásáról. Az egyik sajtótájékoztatón rögzítettem, mit mondott a kamera előtt. „Nem tudjuk még, nincs róla információnk, talán, ha…, amit lehet, mindent megteszünk, kevés a tesztkapacitásunk, nagyon sok megtévesztő információ kering, mossanak gyakran kezet, fertőtlenítsenek, maradjanak otthon, tartsák be az előírásokat, mert csak így tudjuk a vírus továbbterjedését megakadályozni.” Ugyanazt mondta, amit a mi országos tiszti főorvosunk, csak valahogy az ő szájából hitelesebbnek hatott. Mert Bezzegország polgárai általában elhiszik a kapott információkat, és tisztelik a döntéshozóikat.
Bezzegországban a kormány dönt egy csomó kérdésben, mert a parlament erre felhatalmazta. Most, hogy az egészséghez való jogot a személyes szabadsághoz való jog elé helyezték, szeretnék szingapúri módon a járvány terjedését megakadályozni. Szingapúrban már kifejlesztettek egy olyan applikációt, ami rögzítette és úgy tárolta az okostelefon helyadatait, hogy az kis pittyegéssel jelezte, ha vírusfertőzött ember volt a közelben. Ezt az applikációt szeretnék bezzegék is bevetni, a telefonszolgáltatók azonnal fel is ajánlották az összes mobiladatot, de az adatvédelmi biztos és a jogvédők beleszóltak. A mobiladatok titkosak, a felhasználók mozgását és tartózkodási helyét kiadni harmadik személynek, jelen esetben a járványügyi központnak, adatvédelmi, jogi szempontból aggályos, ilyesmi egy jogállamban elképzelhetetlen.
Ezért a járványügyisek és telekommunikációs kutatók most olyan applikációt fejlesztenek ki, amely a személyes mobiladatokat személytelenné változtatja. Az Anti-Corona Tool applikáció használata önkéntes lenne, helyadatok és bluetooth használata kell hozzá, az anonimitást egy azonosítószám oldja meg. Ha két Anti-Corona-telefon találkozik az utcán, az azonosítószámok összekapcsolódnak, és ha valaki megfertőződik, a száma a központban pirosan villogni kezd. Vörös lesz az összes azonosító szám is, ami vele ebben a hálózatban valamikor összegabalyodott. Az érintetteket figyelmeztetni tudnák, tesztelnék őket, azután önkéntesen karanténba vonulhatnának, mert Bezzegországban szabálykövető, felvilágosult polgárok élnek. Sosem fogják megtudni, ki fertőzte meg őket.
A lakosság együttműködését mutatja, hogy a közvélemény-kutatók reprezentatív felmérése szerint a válaszadók hetven százaléka megosztaná személyes adatait olyan állami intézménnyel, mint a kérdéses járványügyi szerv. Ígéret szerint a tárolt mobiladatokat a válság elmúltával megsemmisítenék. Bezzegországban a lakosság nem bizalmatlan a kormányával szemben.
Bezzegországnak arra is van kapacitása, hogy más országból vegyen át koronavírussal fertőzött betegeket. Jó tett helyébe jót várj, mondja a miniszter, bár az átvételben van magamutogató farizeus szándék. A magát annyira nagyra tartó francia szomszédjuk leépített egészségügyével a nyolcvan felettieket hagyja elaludni, hozzájuk lélegeztetőgép helyett kirendelik a hospice-szolgálatot. Bezzegország, miután ezt megtudta, azonnal áttelepített százhuszonhét koronavírusost a saját országába, hogy meggyógyítsa őket. Bergamóból a hétvégén egy speciális katonai repülőgép hozott – példamutató szándékkal – tizenhárom súlyos állapotban lévő fertőzöttet. Mikor rákérdeztem, milyen alapon választották ki a szerencséseket, lehurrogtak, hogyhogy nem érzem a szolidaritást és a segítségnyújtási szándékot: mindegy ki, az emberélet a fontos. Én is így látom, de Olaszországban a tizenhármon kívül volt még vagy nyolcvanezer gyógyulásra váró.
Bezzegországban nem számít, hogy pillanatnyilag vagy ötvenötezer fertőzött eset van, hiszen tizenhatezren már meggyógyultak, ezért úgy gondolják, van még kapacitásuk arra, hogy másoknak segítsenek. A fővárosi Zöldek visszatértek alaptémájukhoz, a klímavészhelyzethez és a migrációhoz. Most saját fővárosi szakállukra a leszboszi Moria táborból áthozatnának ezerötszáz „menekültet”, mert ez Bezzegországnak európai, emberjogi kötelessége. Alaptörvényük megengedné nekik ezt a különutas politikát. „Ha az országnak sikerült a koronaválság idején néhány napon belül több mint százhetvenezer szabadságát töltő állampolgárát a világ különböző helyeiről hazamenekítenie, akkor az is sikerülhet, hogy a leszboszi elviselhetetlen körülmények közül kiszabadítsuk a szerencsétlen menekülteket.” Zárójelben jegyezném meg, hogy a leszboszi táborban már felütötte fejét a koronavírus, azonosították az első Covid–19-fertőzötteket.
Rab Irén
Forrás: Magyar Hírlap