Elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkenteni akarja a közös agrárpolitikára (KAP) költségvetését, ezért a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével aláírásgyűjtésbe kezd – jelentették be közös sajtótájékoztatójukon Győrffy Balázs, a köztestület elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke. Az amagyargazdakert.hu honlapon elérhető petíciót május harmadikáig bárki aláírhatja, aki egyetért az abban megfogalmazottakkal.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelenlegi fejlődési üteme, aminek előnyét minden állampolgár élvezheti, nem lenne fenntartható, ha szűkítik a rendelkezésre álló forrásokat – mondta az agrárgazdasági kamara elnöke, hozzátéve, hogy a KAP mérséklése már csak azért is elfogadhatatlan, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő annak ellenére, hogy stratégiai jelentőségű területért, a lakosság minőségi élelmiszerrel való ellátásáért felelnek. Ezen túl az Európai Unió a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is egyre nagyobb szerepet szán a gazdálkodóknak, egyre komolyabb elvárásokat támaszt irányukba. Hozzátette: a KAP csökkentésére vonatkozó tervekkel egyidejűleg felmerült annak a lehetősége, hogy Brüsszel az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése érdekében kívánja felhasználni.
A tárgyalások végső szakaszában sikerült elérni annak a hivatkozásnak a törlését, miszerint a tagállamok migráns-segítő civil szervezeteket támogathassanak vidékfejlesztési forrásokból. Ugyanakkor az új, 2020 utáni Közös Agrárpolitika tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése – jelezte Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint a forráselvonás veszélyezteti a gazdák versenyképességét, a szektorban dolgozó munkavállalók megélhetését, de az intézkedés következményei valamennyi magyar állampolgárra kihatással lennének. Mint mondta, az elkövetkező időszakban intenzív tárgyalásokra kerül sor, amelyek eredményeképp a tervezetek még nagyban módosulhatnak, ezért is fontos, hogy adjunk hangot követeléseinknek.
Győrffy Balázs jelezte, hogy a KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) egyöntetűen kiáll amellett, hogy a migrációs helyzet kezelése alapvetően demográfiai és társadalmi probléma, ezért azt nem szabad az agrárköltségvetés terhére kezelni – mondta Jakab István, a Magosz elnöke. Az Európai Bizottság javaslata, egy olyan időszakban csökkentené számottevően a közös agrárpolitika (Kap) forrásait, amikor az ágazat jövedelmi helyzete „közelről sem rózsás”, az uniós átlag alatt van. Ráadásul az EU egyre több feladatot ró a gazdálkodókra, a környezettudatos gazdálkodás, a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében egyre nagyobb terhet raknak majd rájuk. A forráselvonás veszélyeztetné a gazdák versenyképességét, a szektorban dolgozók megélhetését.
A Magosz elnöke kifejtette: látszik, hogy a májusban leköszönő Európai Parlament már nem hoz döntést a 2021 utáni közös agrárpolitikáról, még az agrárpolitika költségvetéséről sincs döntés. Kifejtette: abban bíznak, hogy az európai uniós választások után egy bevándorlás ellenes parlamenti többség fogja majd a közös agrárpolitika következő hétéves időszakának alapjait lerakni.
Az agrártárca is támogatja az uniós agrárforrások megőrzéséért indított aláírásgyűjtést
Az agrártárca teljes mellszélességgel támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – ennek érdekében egy országjárás is kezdődik, mondta a petíció meghirdetését követő napokban Nagy István agrárminiszter.
A miniszter kiemelte, hogy az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is.
Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené. Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. „Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.
Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.
A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről.
Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.
Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.
Üdvözölve a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról.
Keretes
A mezőgazdaságnak járó uniós forrásokról már tavaly dönteni kellett volna, idén tavasszal pedig – a teljes költségvetés véglegesítése után – el kellene fogadni az alapelveket. Erre azonban nincs esély az európai parlamenti választás előtt. A késlekedés oka, hogy Brüsszel jelentős változásokat tervez, amellyel az agrártámogatások aránya a büdzsében már csak 30 százalék lenne, holott ez valamikor 80 százalékról indult.
Az ágazat jövedelmét csak a támogatás képezi, – ha ez nem lenne, súlyos veszteségekkel tudnának csak termelni. Ez az életkörülmények romlásához is vezetne, így nagy jelentősége van az előttünk álló hónapoknak, hogy hogyan sikerül megvédeni a Közös Agrárpolitika jelenlegi szintjét és struktúráját.
Fontos körülmény, hogy szinte nincs olyan uniós ország, amely maradéktalanul egyetértene a tervezettel. Nagyon erős ellenállás van a tagállamok között az ilyen mélységű reformokat illetően, amit az unió tervez. Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök is azt mondta, hogy nem fogja megengedni az uniós büdzsé csökkentését. Ha viszont a franciák és a németek ebben egyetértenek, és a két legnagyobb tagállam mellett a V4-ek és még 17 tagállam is hangoztatja, hogy nem ért egyet a büdzsé csökkentésének, akkor biztos, hogy “sokat fog tompulni a reformtervezet.”
A nyitóképen balról jobbra: Nyitrai Zsolt, Nagy István, Győrffy Balázs, Jakab István látható.