Mára, alig fél évvel a végre megalakult kormánykoalíció után újabb szakítópróbához érkezett a német nagykoalíció, a GroKo. A friss közvélemény-kutatási adatok szerint a németek 49 %-a új választásokat szeretne.
Az igazat, csak az igazat!
Egy, a göttingeni Republikánusok facebook oldalán megjelent fotót, mint gyűlöletkeltő posztot eltávolítottak a hálótisztogatók. Az oldal felelős fenntartója ellen az ügyészség és a rendőrség nyomozást indított: a német Btk 353d § alapján – büntetőeljárás iratainak nyilvánosságra hozatala – pénzbüntetésre vagy egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Nemcsak a göttingeni Republikánusok képviselője, hanem számos eszmetársa számíthat a facebook feljelentése alapján hasonló büntetésre, mert a fotó ott keringett a neten, szélsőjobboldalinak bélyegzett portálok posztjaként megosztva. Megosztotta többek között a jobboldali populistának bélyegzett „Pro Chemnitz” csoport, a körzeti AfD és a Pegidát (Patrióta Európaiak Szövetsége Németország Iszlamizációja Ellen) alapító Lutz Bachmann is.
A fotó a chemnitzi késes merénylő ellen kiadott elfogatóparancsot dokumentálta. Nem gyűlöletkeltő fake news-ról, hanem gyűlöletkeltésre alkalmas valódi iratról van szó. Az irat valódiságát az ellene indított rendőrségi, ügyészségi és természetesen politikai támadássorozat igazolja. A közzétevő a szövetségi ügyészség köztisztviselője, aki a szolgálati titkot megsértve posztolta a chemnitzi késes merénylet egyik elkövetője ellen kiadott elfogatóparancsot. Az iratból egyértelműen kiderül, hogy a gyanúsított iraki menekült, akit többrendbeli garázdaság miatt rég kiutasítottak Németországból. A köztisztviselőt nem kell gyanúsítani, ő maga közölte, hogy az elfogatóparancsot azért fényképezte le és adta tovább, mert azt akarta, hogy az igazság nyilvánosságra kerüljön. Várakozásának megfelelően az illetékes minisztérium azonnal felfüggesztette állásából. és eljárást indított ellene.
A figyelemelterelés politikája
A gyilkosság ténye és az elkövetőről szóló irat váltotta ki a chemnitzi eseményeket, a spontán demonstrációt, majd a meghirdetett gyászmenetet, melyet kisebb zavargások kísértek. A hivatalos narratíva mégis ez: „A csőcselék hajtóvadászatot tartott emberek ellen, akik egyszerűen csak másképp néznek ki, más a származásuk – ez felháborító és megengedhetetlen! Ami Chemnitzben történt, és amit videón is láthattunk, annak nincs helye a mi jogállamunkban!” Az éppen Afrikában turnézó kancellárasszony is belenyilatkozta a kamerákba, hogy Chemnitzben hajtóvadászatot tartottak ártatlan emberek ellen. A hajtóvadászat meglebegtetése és videóval történő bizonyítása a lényegről, a chemnitzi tüntetéssorozat okairól próbálta elterelni a figyelmet. Nevezetesen, hogy az elkövetők jogcím nélküli migránsok voltak, akiket a német menekültügyi hivatal ugyan kiutasított az országból, de a kiutasítást évek óta nem képes végrehajtani. Azaz az egyre gyakoribb migráns-erőszakot és német hivatalok működésképtelenségét (kudarcát) próbálták eltussolni, és a saját, másként – talán józanul – gondolkodó polgárokat igyekeztek befeketíteni. A náci, szélsőjobb, idegenek elleni erőszak kártyájának előhúzása ráadásul mindig jól jön a politikai ellenfelek lejáratására, hiszen ezek a fogalmak a hitleri Németország rossz emlékét idézik fel, amitől minden német azonnal bűntudatot érez és elhatárolódik.
Narratívák
A chemnitzi rendőrség és a szász főállamügyészség szóvivője is ellentmondott a hivatalos narratívának: az összes rendelkezésünkre álló nyomozati anyag szerint Chemnitzben nem volt hajtóvadászat. Kretzschmar szászországi miniszterelnök (Merkel párttársa) parlamenti felszólalásában szó szerint ezt mondta: „Nem volt erőszak, nem volt hajtóvadászat és nem volt pogrom. Az interneten és a közösségi hálókon hamis hírek keringtek, olyanok osztották meg, akik nem is voltak jelen, és Chemnitzről kemény ugyanakkor nem megalapozott ítéletet alkottak.” Ezt támasztja alá a helyi sajtó, a Freie Presse főszerkesztője, Trosten Kleditzsch is: túlzásokkal teli történeteket írtak a chemnitzi eseményekről olyanok, akik nem is voltak jelen. Volt néhány kisebb atrocitás, de hajtóvadászatról beszélni ellentmond a tényeknek, állítják a szemtanúk.
Causa Maaßen
A német alkotmányvédelmi hivatal vezetője, Maaßen a Bild-Zeitung című lapnak pedig egyenesen azt nyilatkozta, hogy az interneten keringő, a hajtóvadászatot mutató videó összeollózott és hamis. Ő csak tudja, hiszen a titkosszolgálatnál jobban senki sem informált. Talán túllépte hatáskörét, a megfogadott titkosságot, de ő is azt akarta, hogy az igazság nyilvánosságra kerüljön. A teljes német baloldali ellenzék és a kormánypártok is Maaßen azonnal elbocsájtását követelték. (Azaz a parlamenti pártok a független titkosszolgálat vezetőjének leváltását követelik, mert meghazudtolta Muttit és nekik nem tetsző információt hozott nyilvánosságra!) Maaßent berendelték a Bundestagba, fejére olvasták titoksértési vétségét, meg hogy közel áll az AfD-hez, hogy hivatalból elnézi, és így támogatja a szélsőjobb előretörését. Egyedül a belügyminiszter, Seehofer állt ki mellette. Először bizalmáról biztosította, mikor ez kevés lett, koalíciós partnereivel alkut kötve Maaßent úgy mentette ki, hogy államtitkári rangban maga mellé vette a minisztériumba.
Koalíciós szakítópróba
Ez verte ki igazán a német nagybiztosítékot és megingatta az amúgy is ingatag német belpolitikát. Mára, alig fél évvel a végre megalakult kormánykoalíció után újabb szakítópróbához érkezett a német nagykoalíció, a GroKo. A friss közvélemény-kutatási adatok szerint a németek 49 %-a új választásokat szeretne. A legújabb, Maaßen körül csoportosuló koalíciós vita a választók nagy többségében csalódást okozott. További nagykoalíciót mindössze 28 % szeretne. Inkább egy Kenya-koalíciót (fekete-piros-sárga-zöld) látnának szívesen, amibe a jelenlegi kormánypártok mellé a zöldeket is behoznák (további balra tolódás). Bizonytalan lenne a kancellárjelölt személye is, ugyanis a CDU/CSU Unión kívülieknek mindössze 24 %-a látná szívesen Merkelt újra a kancellári székben.
A kormányválság és az előrehozott választások nem sok jót ígérnek a jelenlegi kormányzó pártoknak, a CDU/CSU történelmi mélypontra süllyedt (28%), csakúgy mint az SPD (17%). Azaz a nagykoalíció már nem jelent parlamenti többséget. A jobboldali populistának bélyegzett AfD támogatottsága tovább nőtt, 18%-kal a második legnagyobb pártnak számít Németországban. Tovább erősödött a balszél, a Linke (10%) is. Úgy tűnik, az embereknek elegük van a kormányzó pártok tehetetlenségéből és hiteltelenségéből. Veszélyes tendencia. A bizalmatlanság ráadásul megterheli a koalíciót. „Egy focicsapat akkor eredményes, ha a játékosok bíznak és hisznek egymásban” – mondja a közérthető példát a politikai elemző. Hétfőre az SPD bundestagi frakciója rendkívüli ülést hívott össze, mert nem bízik már pártelnökében sem. De legfőbb kerékkötőnek a CSU jelenlegi vezetését, nevezetesen Seehofert tartják. Az ő eltüntetését a szövetségi politikából vagy egyáltalán a politikából a közelgő bajor választásoktól remélik. Ha bukik a CSU, és nem tud többségi bajor kormányt alakítani, az végre Seehofer fejébe kerülhetne, aki migrációs csomagjával és keresztény értékrendjével ugyanúgy ellenére van a német mainstream politikának, mint Orbán Viktor az európainak.