.Az osztrák magyar kapcsolatokat az utóbbi években beárnyékolta, hogy nem éppen magyarbarát kormányok voltak Bécsben. Egészen pontosan a kormányon levő osztrák szocialista párt (SPÖ) igyekezett minden fórumon a nemzeti érzelmű magyar kormányt és annak fejét szélsőjobboldali, antidemokratikus és még ennél is rosszabb jelzőkkel illetni. Ma új szelek fújnak Ausztriában, a választásokat a Néppárt (ÖVP) nyerte és az erősen jobboldali Szabadságpárttal (FPÖ) alkot koalíciót. Az elmúlt három év (2015-2018) kormányfői szintű találkozóit, a kapcsolatok változásait, a két ország migráns-menekültügyben vallott nézeteit elemzi az alábbi írás.
2015. szeptember 25. – Orbán Viktor és Werner Faymann (SPÖ) Bécsben
Werner Faymann osztrák kancellár a magyar menekültpolitikát a legsötétebb náci-korszakkal azonosította. Ezért aztán Viktorunk kora reggel útnak indult stábjával, hogy bevegye Bécset. A magyar jelentések szerint sikerült is, kioktatta a labanc kancellárt magyar kurázsiból, történelmi hagyományokból. „Hajlandóak vagyunk elfelejteni a minket ért méltatlan rágalmakat, megszoktuk már történelmünk során az osztrák hátba támadásokat” – mondta. Igazi kuruc–labanc csata lehetett, ahol látszólag a mi kurucaink kurjantottak diadalmasat, de a labancok sunyi módon biztos megint győzedelmeskedni fognak. Mindenesetre nem volt közös sajtótájékoztató, ami megkérdőjelezi a konstruktívnak minősített meeting eredményességét.
A stáb a magyar követségen válaszolt az újságírói kérdésekre. Viktor felütése igen kemény volt, helyre tette ott egyből a labancokat, az áruló horvátokat és a morálimperialista németeket. Most megy ki a biztosíték, gondoltam, ledőlnek Jeriko falai, de nem történt semmi. A németek például olyan problémával találták szembe most magukat a migránsügy kapcsán – magyarázta -, amilyen még nem volt soha, sehol, nincs rá kész megoldás, most próbálkoznak, azért a lassúság meg a magas hibaszázalék. „A jó büdös fene szeretne kerítést építeni – mondta keresetlenül –, és nincs a világon annyi kerítés, ami a magyar határokat megvédhetné.” Volt még utalás a pancser vízvezeték-szerelőkre is, akik lavórokat raknak a szivárgó, ömlő víz elé/alá, ahelyett hogy a csőtörést in situ, azaz a görög határon javítanák meg. Hát, Viktor látványos képekkel tudja érzékeltetni a problémákat, a baj csak az, hogy az európai döntéshozók még életükben nem találkoztak sem csőtöréssel, sem kerítéssel, egyáltalán semmilyen hétköznapi gonddal.
Minden magyarok miniszterelnöke megvédi a népét, ami nemcsak az ő, hanem a mindenkori magyar kormány feladata. A magyar nemzeti érdek, hogy Magyarországon az történjen, amit a magyar emberek akarnak. „És mi nem akarunk színes, multikulturális világban élni, bármennyire ez a trendi manapság – mondta –, ha valaki így szeretne, felőlünk tegye, mi nem szólunk bele.” (Micsoda liberalizmus!) Ha pedig valaki hozott egy döntést – beengedett valakit –, akkor vállalja ennek a konzekvenciáit, és ne próbálja másokra rákényszeríteni, szúrt oda megint a németeknek. A kvótavita ezért elfogadhatatlan, mondta keményen. És egyáltalán, a bel- és külpolitikai támadások velünk szemben igen méltánytalanok.
Viktor nagy ravasz, amikor a kvóta ellen szavazott, már tudta jól, hogy nem egyszeri számról lesz itt szó. Azóta Angela Mutti már megpendítette, hogy a mindenkori bevándorlás arányában kellene majd szétosztani a mindenkori migránsokat.
2016. július 26, Christian Kern (SPÖ) kancellár látogatása Budapesten
Dacára, hogy hivatalba lépésekor (2016.05.17) Kern még erősen kritizálta a magyar kerítésépítési projektet, hamar engedékenyebb hangra váltott. Talán mert az autoriter Viktor igazi magyaros vendéglátásban részesítette, vagy talán azért, mert a migráció körüli osztrák belpolitikai hangulat sürgette a magyarokkal való kibékülést. „Új fejezetet nyitunk: szükségünk van egymásra – mondta Kern -, mert akár tetszik a magyar politika, akár nem, hasznot húzunk belőle, hiszen a sokat kritizált kerítésnek köszönhetően érzékelhetően csökkent a migrációs nyomás Ausztriában.”
Naná, hogy a migrációról tárgyaltak, és Ausztria beígérte a 20 fős kontingenst a schengeni magyar határra. Persze mi is engedékenyebb hangot ütöttünk meg, megígértük, hogy ezentúl mindent megteszünk, hogy Ausztria lehető legjobb szomszédja legyünk, hisz a rossz szomszédság török (azaz muzulmán) átok. Nemcsak jó fiúk szeretnénk lenni a jövőben, hanem jó jövőt is akarunk magunknak, mondta Orbán, ezért nincs szükségünk migránsokra meg európai migrációs politikára. Ebben maradtak, azaz Kern hivatali ideje alatt néhányszor bepróbálkozott, annyira, hogy még nagykövetét is be kellett rendelni kis kioktatásra a magyar Külügyminisztériumba.
A kvóta mindeközben kisgömböci magaslatokba emelkedett, de Orbán sziklaszilárd hátvédként minden kvóta-jellegű támadást visszavert.
2018. január 29-30. Orbán Viktor Sebastian Kurz (ÖVP) kancellár meghívására Bécsbe utazott
A magyar ellenzék hamarabb ismerte miniszterelnökének bécsi programját, mint ő maga, sajtótájékoztatón készítették elő a talajt az illiberális, jobboldali radikális, autoriter, demokrácia-ellenes etc magyar miniszterelnök fogadására. A Greenpeace külön performance-t készített a Paks II. elleni tiltakozása jeléül, zöld hordószónok állt a hordók tetején a Ballhausplaccon. Mintha Viktort ez egyáltalán nem érdekelte volna, ült a vonaton kis hátizsákjával, olvasta a Nemzeti Sportot és elkedélyeskedett a kalauzzal (Volt jegye!) Aztán Bécsbe érve, rögtön bekóstolta a sült bécsi virslit pereccel, de azt nem láttam, hogy sört ivott-e hozzá? Tisztára, mint a Bécsbe járó magyar turisták. Kurznál már öltönyben jelent meg (hogy fért ez el a hátizsákban?), bár az inge nem a legújabb divat szerint szabott, és a nyakkendő trendiségére sem ügyel.
Az ifjú kancellár tisztelettel mosolygott rá. Ha az Ausztria és Magyarország közötti hagyományosan jó kapcsolatot többször beárnyékolta már az aktuálpolitika, akkor az aktuálpolitika ürügyén most ragyoghat a nap: két egymást értő és egy ügyért dolgozó országvezető találkozott a Hofburg peremén. A diplomáciai protokoll szerint ugyan Kurznak illett volna először vizitálnia, de most fontosabb volt a szimbolikus üzenet, vagyis a vitatott új osztrák kormánynak Orbán Viktor az első hivatalos külföldi vendége! A magyarok Közép-Európát akarják erősíteni, kimondva-kimondatlan magyar vezetéssel, ezt hallhattuk a V4-ek múlt heti csúcstalálkozóján is. Az osztrákok meg összekötő híd szeretnének lenni a V4-ek és az Unió között. A V4-be nekik történelmileg nincs gyere be, hiszen annak idején épp Ausztria ellen szövetkeztek a térség királyságai, és tudvalevő, hogy mi magyarok, tiszteljük a hagyományokat.
Együttműködésnek viszont örülünk – mondta Viktor – és az egyetértésnek is. Mert abban nagyon egyetértettek, hogy „törvénytelenségre nem lehet jogot építeni”, és az illegális migráció – akárhogy csűrjük-csavarjuk – törvénytelen dolog. A fő feladat, ennek megállítása, a külső határok védelmének megerősítése és egy új menekültügyi rendszer, mert valljuk be – vallották be együtt -, a jelenlegi kvóta-rendszer nem működik. Orbán elmondta, amit mindig elmond, hogy Magyarországon nincs illegális migráció és nem is lesz soha (amíg ő él), de szívesen segítünk minden rászorulónak, például a gazdag EU-s országoknak is, a migránsok hazaküldésében.
Hogy semmi ne árnyékolhassa be a napos magyar-osztrák kapcsolatokat, az egyébként vitás ügyekben – mint a Paks II, meg a családtámogatási rendszer – az Európai Bizottság dönt illetékessége folytán. Kapott egy taslit ezzel a média: ezek az ügyek nem osztrák-magyar, hanem uniós ügyek, csak a félretájékozott és félretájékoztató média keveri a gömöri vödör tartalmát.
Amúgy a megbeszélések a kancellári hivatalban zajlottak, itt volt a sajtótájékoztató is, a magyar követségre csak Strache alkancellár (FPÖ) látogatott el, hogy magyarul mondjon köszönő szavakat a határvédelemért és a magyar kiállásért. A kvótaperben Budapest mellett állunk – mondta az Orbánéhoz hasonló jelzőkkel bíró Szabadság-párti politikus -, és mi is elutasítjuk a kényszerbetelepítést. Keresztény kultúránkat védjük, és nem kérünk a párhuzamos társadalmakból!
Milyen szép lenne ez a napfényes egyetértés, ha a magát mértéktartónak nevező osztrák szoc-lib média végre korrekten számolna be az eseményekről, és például a köztévé nem Paul Lendvai „Orbán-szakértőt” kérné fel szakérteni. Mert őszerinte Orbán a legveszélyesebb politikus ma Közép-Európában. Bár Magyarországon nincs diktatúra – így Lendvai – de áldemokrácia van, ahol minden fontos médium a kormány vagy az Orbánnal összeolvadt oligarchia kezében összpontosul, ahol kritikus hangot nem lehet megütni. Akkor a 444, Index, Klubrádió, Hírtévé etc nem fontos média már? Vagy az ő hangjuk sem kritikus?
És milyen szép lenne, ha ezek az orgánumok például nem a hírhedten és populistán baloldalinak számító osztrák lapokat idéznék Orbán bécsi látogatása kapcsán, hanem a sajtótájékoztatóra figyelnének, hogy első kézből, korrekten tájékoztassanak, és csak azt írják, amit a saját fülükkel hallanak vagy a saját szemükkel látnak. Bár az sem elegendő sokszor.
Rab Irén történész, közíró