Nem, nem egy vasúti pályaudvarra, egy ipari csarnok épületére, vagy egy száz méternél magasabb toronyházra gondolunk, melyek méretei olykor valóban megdöbbentőek, hiszen a Ligetbe ilyenek nem épülnek. Csupán az oda tervezett, megvalósítandó, vagy már éppen megvalósítás előtt álló középületekre gondoltunk.
A néprajzi múzeum építése – hírek szerint – a közel jövőben elkezdődik. Nagyszerűségét óriási sajtó, TV. google propaganda hirdeti, taglalja, magyarázza. A hossza 197 m. magassága, szélessége 40 m. az óriási gördeszka pályára emlékeztető épülettömeg legmagasabb pontjain 22 m. beépített összes alapterülete 34 ezer m2, melyből 2500 m2 időszaki, 4500 m2 állandó, mindössze 7000 m2 a tényleges kiállítási terület. Összehasonlításképpen a Parlament épületének hossza 168 m. a beépített összes alapterülete 18 ezer m2. Hát nem nagyszerű? Budapestnek végre lesz egy, a Parlamentjénél majd kétszer nagyobb új középülete. De miért nem látunk a látványterveken egy ilyen gigantikus méretű épületet? Csak azért, mert az épület jelentős része, főleg a kiállítási helyiségek, a föld alatt helyezkednek el. Ez egy új múzeum épület esetben eléggé meglepő, azonban Ferencz Marcel tervező és munkatársai, valamint a beruházó szerint ez nyilván előremutató törekvés és megoldás a jövő múzeumai számára. Hiszen a Közlekedési Múzeumot is a talajszint alatt akarták bővíteni. A gond az épülettel kapcsolatban csupán annyi, hogy a talajszint alatti épülettömeg majd 200 m. hosszban útját állja a itt meglévő talajvíz természetes áramlásának. Pedig valamennyi hidrogeológiai szakvélemény nyomatékosan utal arra, hogy a Dózsa Gy. u. vonalában létesítendő mélygarázsokat és más új épület hasonló mélységű alépítményeit csak kisebb egységekben célszerű és szabad megépíteni. Hogy miként fog változni a környék hidrogeológiai viszonya a múzeum megépülte után, kiszámíthatatlan. A Liget oldalán nem zárható ki a növényzet egy részének kipusztulása, vagy a felszíni talajréteg elmocsarasodása, az ellentétes oldalon viszont teljes bizonyossággal meg fog jelenni a talajvíz az ott álló, régebbi épületek szigeteletlen alapjainál, pincéiben. Vajon ki fogja vállalni mindezért felelősséget?
A másik gigantikus méretű épület a külföldi sztárépítész által, a Petőfi csarnok helyére tervezett Nemzeti Galéria épülete lesz. A publikált pályázati anyag szerint, az általa elfoglalt alapterület majd két és félszerese a volt Petőfi csarnokénál, és nagyobb, mint a Szépművészeti Múzeumé. Párkánymagassága pedig 30 m. ami megfelel egy 10 emelete panelház magasságának, és messze túlnyúlik a Liget legmagasabb fáinak koronáján. A Szépművészeti Múzeumé kb. 18-20 m, a Műcsarnoké kb. 12-14 m. Bármilyen szép is legyen majd az épület terve, mérete miatt nem a Liget közepébe való.
A harmadik gigantikus épület az egykori vidám park területének nagy részét elfoglaló. 1.7 hektárnyi területre tervezett Biodóm. Ennek a legnagyobb magassága 36 m. Funkciója révén lényegében az állatkert kibővítése lenne a célja, a fedett térben szubtrópusi környezet kialakításával. Hasonló jellegű építmény már több is épült a világon, és még terveznek továbbiakat is, de nem egy város közepén, és nem állatkertnek. Az ide tervezett objektum helye is vitatható, hiszen beékelődik az M3-as út nagy forgalmú leágazó rámpái, és egy vasútvonal közé. Azonkívül az elmúlt másfél évszázadban, már több alkalommal felmerült az állatkert kitelepítésnek a gondolata. Nem alaptalanul. Hiszen egy vasútvonal, és forgalmas városi utak közé bezárva, bővítés lehetőségének hiányában, mai formájában már nem felel meg a korszerű vadállattartás és bemutatás követelményeinek. Ezen adottságon a Biodóm jelentéktelen mértékben tudna csak változtatni. Ezzel, vitathatatlan értékei ellenére ismét hosszabb időre konzerválni akarunk egy ma már korszerűtlen intézményt.
Feltételezve, hogy megvalósulnak a terv szerinti épületek, és miniszter vagy államtitkár úr elmegy a Ligetbe, vajon mit fognak szólni, ha szembetalálják magukat a Nemzeti Galéria 30 m. magas gigantikus méretű épülettömegével, ott ahol fáknak kellene állnia. Vagy a Dózsa György úton haladva, szembekerülnek a gördeszka pályára emlékeztető Néprajzi Múzeummal, mely két végének magassága megfelel egy 7-8 emeletes lakóház magasságának. Ilyen prózai nyelvre lefordítva, a szándékosan eszményivé torzított látványtervek valódisága, esetleg elgondolkoztatná a miniszter és államtitkár urakat is, hogy a Liget program ellenzőinek, és a Ligetvédőknek talán mégis igazuk volt. De akkor már késő lesz.
Simányi Frigyes
építész