Vajon miért nem hallottunk eddig Szuhafőről? Miért nem hír az, hogy egy 150 lakosú településen, Borsodban, legalább 6 sikeres vállalkozás működik, magas színvonalon. Mindez egy zsákfaluban, nem a jó híréről ismert megyében, (lásd Olaszliszka). A kérdés persze költői. Jól tudjuk, hogy a fősodratú médiát többnyire csak a főváros érdekli, ott is a „magas” politika. Hogy mi van az országban, arról csak valamilyen botrány kapcsán olvashatunk. A sikerekről viszont semmit, hiszen az számukra nem érdekes. Az alábbi írás, nem tényfeltáró riport, csak egy kis emlékeztető, hogy mit látott a vendég, mint külső szemlélő ebben a faluban.
Családi dzsembori – meglepetéssel
Októberig soha nem hallottam Szuhafő nevét. Amikor megérkezett a meghívó a családi összejövetelre és kiderült, hogy ez a falu 230 kilométerre van a fővárostól, élénken tiltakoztam. Mi keresni valónk van egy Borsod megyei zsákfaluban, amely Aggtelektől 10, a szlovák határtól 2,5 km-re van – tettem fel a kérdést a nálunk éves hagyománnyá vált összejövetel szervezőinek. A válasz egyszerű volt: Heves és Borsod megyében nem találtak olyan vendégházat októberben, amely alkalmas lett volna 30 fő ellátására 2 éjszakára. De a szuhafői Trófeás Vendégházban is csak a hónap végén volt szabad hely.
No, üsse kő – mivel a többség borsodi – 2,5 órás autóút után megérkeztünk a „világ végére”. Itt ért az első kellemes meglepetés: a négy fő épületből álló vendégház felszereltsége és komfortja vetekedik 4-5 csillagos wellness hotelek felszereltségével. Uszoda, szauna, jakuzzi, kültéri fűtött élménymedence, kondigépek, sóbarlang, szolárium, billiárd terem. Talán azzal a különbséggel, hogy a stílusos, tornácos házak az igazi falusi vendéglátás miliőét idézik fel.
A Trófeás nincs egyedül
Másnap tettünk egy kis sétát, az aprócska, mindössze 150 lelket számláló faluban. No ekkor ért minket a nagy meglepetés, amire nem számítottunk. Már az rendkívülinek tűnt számunkra, hogy egy kis borsodi településen ilyen színvonalú szállást találjunk. Az viszont megdöbbentett, hogy a Trófeás nincs egyedül: a faluban még két hasonló vendégházat találtunk. (http://www.kocsisvendeghaz.hu/#informaciok,http://www.vendeghazakszuhafo.hu/)
Vajon megélnek-e itt a szlovák határtól 800 méterre?
Sétánk során, az egyik kertben dolgozó hölggyel beszélgetve kiderült: nincs okuk panaszra. Sőt, az egyik éttermében már 2019-re is van foglalás rendezvényre. Szinte minden hétvégén van valami esemény, igen sok az esküvő.
Az állunk akkor esett le a döbbenettől, amikor megtudtuk, más, sikeres vállalkozások is vannak Szuhafőn! Van itt jól menő tejüzem, egy sajtüzem, sőt még egy Vadászképző Kft. is várja az érdeklődőket.Természetesen, mindez számos munkahelyet jelent, hiszen a helyiek dolgoznak e vállalkozásokban
Szeleczky Zita a zsákfaluban
Persze itt sincs minden kolbászból. A külső szemlélő,- hiszen mi ennek számítunk- nem csak gyönyörű új házakat,( némelyik kastély számba megy,) hanem számos, lepusztult vályogházat is lát. Nem kis gond, hogy a falu iskoláját be kellett zárni, tanuló hiányában. Ugyanakkor jó volt látni, a szépen kidolgozott emléktáblát a falu kultúrházán, Szeleczky Zita itteni fellépéséről.
Nekünk hihetetlennek tűnt, hogy ilyen apró faluban ennyi sikeres vállalkozás legyen! Annyi mende-mondát hallottunk a falvak elszegényesedéséről, hogy nem sok illúziónk volt Szuhafőre érkezésünkkor, hogy mit láthatunk itt.
Már csak az a kérdésünk, hogy hány hasonló kistelepülés lehet kis hazánkban?
Egerszegi Csaba
Fotók: Egerszegi Csaba
{jcomments on}