A kötelező bevándorlóelosztási kvóta megbukott – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol azt is közölte: megkezdődött a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációs kérdőívek kiküldése.
Lázár János szerint noha az Európai Bizottság győzelmet hirdetett a kötelező kvótáról, a valóság az, hogy a kvóta, az elosztási automatizmus megbukott, hiszen egyedül Málta teljesítette a rá kiszabott kvótát.
Kötelezettségszegési eljárás azonban csak három tagállammal szemben indult – jegyezte meg.
A Miniszterelnökség vezetője szerint a német választás is rámutatott arra, hogy az európai polgárok tartanak a bevándorlástól.
Lázár János megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökei az októberi Európai Tanács-ülés előtti este munkavacsorát tartanak.
A „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszter azt mondta: minden választónak lehetősége lesz véleményt nyilvánítani. A kormány csak akkor tud eredményt elérni, ha a választók vele együtt dolgoznak – fogalmazott.
A bevándorlási konzultációknak különleges jelentőségük van, ugyanis a kormány politikáját támogatja az, aki a bevándorlás ügyében határozott álláspontot képvisel – tette hozzá Lázár János.
Arra a kérdésre, hogy a nemzeti konzultáció hoz-e politikai hasznot a Fidesznek, a tárcavezető azt felelte: nem gondolja, ő nem az alapján végzi a miniszteri munkáját, hogy a Fidesznek lesz-e haszna belőle. A kormánynak viszont szüksége van arra, hogy bevándorlásügyben folyamatos visszajelzést kapjon. A választáson pedig természetesen mérlegelési pont a józan gondolkodású szavazóknak az ország megvédése, a biztonságérzet – jegyezte meg.
A miniszter kitért a migránsok gyermekeinek táboroztatása körüli vitákra is, hangsúlyozva: aki Magyarországon tartózkodik legális menekültként, számíthat a magyar államra. Szerinte felelőtlenül jártak el azok a szervezetek, amelyek nem a magyar államhoz fordultak segítségért az ügyben, hanem egy kistelepülés panzióját választották gyermektáboroztatásra. Inkább a magyar államhoz kellett volna fordulni, amely biztosan tud segíteni, ezt az Erzsébet-táborok működése is bizonyítja – mondta.
Hozzáfűzte azt is, az érintett szervezőnek részletesebb tájékoztatást kellett volna adnia arról, hogy ezt az akciót milyen feltételekkel bonyolítaná le.
Orbán Viktor kormányfő közelmúltbeli erdélyi látogatását értékelve Lázár János azt mondta: a munkaút megmutatta, hogy a magyaroknak érdemes együttműködniük egymással.
Közölte: a kormány 21 milliárd forintos határon túli óvoda- és bölcsődefejlesztési programot indít, mert az a célja, hogy két-három év múlva – a tavalyi 48 ezer helyett – mintegy 60 ezer gyermek járhasson óvodába, bölcsődébe a Kárpát-medencei külhoni területeken. Hozzátette, döntő mértékben történelmi egyházak által fenntartott intézményekről van szó.
A kormány a szomszédos országgal együtt szeretné győzelemre vinni Közép-Európát – jelentette ki, az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikerének nevezve a V4-es együttműködést, amelyben Magyarország fontos szereplő.
A civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: nem tervezik a jogszabály módosítását, sőt kért egy jelentést az ügyben Magyarország brüsszeli állandó képviseletétől. Ebből kiderült: Magyarországon a civiltörvény olyan kötelezettséget ír elő az itt működő civileknek, mint amilyet egyébként az Európai Bizottság évek óta alkalmaz – ismertette, kettős mérce használatával illetve az ügyben a brüsszeli testületet, amely szerinte politikai feljelentések alapján folytat eljárást Magyarországgal szemben.
A CEU-val kapcsolatban szintén azt közölte, hogy nem módosítják a felsőoktatási törvényt. A kormánynak szakértői szinten kell válaszolnia arra, hogy a CEU New York-i megállapodása megfelel-e a magyar törvényi előírásoknak – tudatta.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Ügyészség felállítását, azt mondta: elvi kérdésről van szó, Magyarország azért ellenzi ezt, mert több hatáskört nem akar Brüsszelnek adni.
Egy segélyprogram részeként Vietnamban megvalósítandó onkológiai centrummal kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány igyekszik az ENSZ és más nemzetközi szervezetek programjaiban részt venni, s évről évre felülvizsgálja, hogy melyekre van szükség. Hozzátette: az elmúlt időszakban 500 milliárd forintot fordítottak haza egészségügyi fejlesztésekre, ugyanakkor mindig van olyan szám, aminél lehet többet költeni.
Faggatták arról is, hogy Magyarország 2021 után új, hosszú távú gázszállítási megállapodást köt a Gazprommal. Mint mondta, ezt alapos számítások előzték meg, Magyarországnak az orosz gáz a legolcsóbb és üzembiztosan elhozható. Utalt arra, hogy 4 millió háztartás gázzal működik, ha nem akarják, hogy azok fűtés nélkül maradjanak, akkor jó, ha hosszú távú szerződés van.
A Heinekent is érintő, önkényuralmi jelképekről szóló törvényt illetően egy kérdésre azt mondta, nem látja reálisnak, hogy decemberig előrelépés lesz, azonban az Európai Bizottság előzetes álláspontja szerint nem lenne jogellenes a jogszabály elfogadása.
Lázár: lesz nyugdíjprémium 2017 novemberében
Lesz nyugdíjprémium 2017 novemberében – jelentette be Lázár János csütörtökön Budapesten.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal indokolta, hogy a gazdaság jól teljesít, a közös sikerből és teljesítményből pedig a nyugdíjasoknak is részesülniük kell.
A 2010 óta hozott döntéseket értékelve azt mondta: bevált a rezsicsökkentés és sikerült megőrizni a nyugdíjak vásárlóértékét.
Közölte: a tavaszi nyugdíjemelés után novemberben egyösszegű korrekció jön a törvénynek megfelelően, emellett pedig nyugdíjprémium is lesz.
Arról is beszámolt: dolgoznak azon, hogy decemberben Erzsébet-utalványt is kaphassanak az érintettek, ez a következő hónapok gazdasági adatain múlik.
Lázár János a versenyképesség javítása miatt fontosnak ítélte, hogy ne csak olcsó legyen a gáz és az áram a lakosság és a vállalkozások számára, hanem azt is, hogy mennyi idő alatt lehet áramot vagy gázt vásárolni, hogyan lehet kapacitást növelni, kiépíteni, hozzáférni. A kormány minden akadályt próbál ezen területen lebontani – emelte ki.
A tárcavezető közölte azt is, hogy a 2030-ig terjedő időszakban 600-800 milliárd forint többletforrást áldoznak a turizmusra, ami a növekedés záloga lesz. Ma a GDP 9-10 százalékát ez a turizmus adja, a kormány 16-17 százalékig növelné ezt a részesedést – fejtette ki, megjegyezve: az ágazatban még vannak tartalékok.
Mint mondta, a turisztikai ügynökségek által kijelölt fejlesztési irányokra fókuszálnak, az első pályázati felhívás pedig a napokban jelenik meg, ez a kis panziók számára teszi lehetővé a fejlesztést.
A kabinet és a református egyház között szerdán aláírt átfogó megállapodásról a miniszter azt mondta: a kormány támogatja a történelmi egyházakat óvoda-, iskolafenntartásban, szociális feladataik ellátásában. A mostani megállapodás megerősíti: az államnak érdeke, hogy a református egyház sikerrel végezze a munkáját – tette hozzá.
A kabinetdöntéseket ismertetve kifejtette: innovációs központ létesül Debrecenben; támogatják a Magyar Művészeti Akadémiát egy építészeti múzeum felépítésében; jelentősen megemelik a házi- és fogorvosi praxisvásárlási támogatás keretösszegét – és készek minden jelentkezőt támogatni -; továbbá a kormány jóváhagyta, hogy az adóhivatal lássa el az állam oldaláról felmerülő követelésekkel kapcsolatos feladatokat.
Arról is beszámolt, hogy a kormány vizsgálja a Czeglédy-ügyben károsult diákok megsegítésének lehetőségét.
Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, vizsgálja meg a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) kérését az ügyben, és lehetőség szerint segítsenek a károsult diákoknak, akiknek pontos számát egyelőre nem tudják – tájékoztatott a Miniszterelnökség vezetője, jelezve: 100 százalékos kártérítésre törekszik a kormány, és heteken belül szeretnének pontot tenni az ügyre.
A DiákÉSZ a napokban levélben fordult Orbán Viktorhoz és Kövér László házelnökhöz azért, hogy segítsék a Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő cége által megkárosított diákok állami kártalanítását, valamint segítsenek visszaállítani a közbizalmat az iskolaszövetkezeti piac iránt.
A Czeglédy-ügyet az MSZP és a DK közös bűnügyének nevezte Lázár János.
A tárcavezető a személyes jövőjét firtató kérdéseket a „politikai üresjáratnak” tulajdonította, mint mondta, az újságírók „túlhabosítják ezt a történetet”. Megfogalmazta azt is, hogy „a Fidesz az egy vaskos politikai erő, tagsággal, igen jelentős mennyiségű szavazóval és egy miniszterelnök-jelölttel. A másik oldalon meg jó néhány miniszterelnök-jelölt, és se tagság, se szavazó”.
Botka László miniszterelnök-jelölti visszalépését – fideszes politikusként és nem a kormány nevében – úgy kommentálta: szomorú, hogy ide jutott a baloldal, a szociáldemokrata és magyar baloldali hagyományoknak méltó képviseletére szükség lenne. „De hát ez olyan dolog, hogy Botka el, Gyurcsány be a színpadra, a műsor meg megy tovább” – jegyezte meg, hozzátéve: szerinte Gyurcsány Ferenc visszafoglalja az MSZP-t és a baloldalt.
Egy másik felvetésre az operetthez hasonlította a magyar politikát, utalva a „Botka-távozásra” és a „Gyurcsány-fellépésre”, valamint a „veszprémi hajnalokra”. Simicska Lajos nagyvállalkozó utóbbi akcióját úgy kommentálta: azt tartja helyesnek, hogy ha valakinek vagyona vagy tehetsége van, azt az ország javára használja, nem pedig mások ellen folytat hadjáratot.
A Fidesz fontos törekvéseként fogalmazta meg, hogy az ország vérnyomása ne 180/120, hanem 120/80 legyen Szeretné, ha mindenki megnyugodna egy kicsit – mondta.
A kormánypárt értelmiségi szavazói egy részének elvesztésére vonatkozó kérdésre Lázár János úgy reagált: vannak olyan értelmiségi barátai, akik komoly kételyeket fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy még egyszer elmennek-e és a Fideszre szavaznak-e. Arra a kérdésre, hogy ez miért lehet így, azt válaszolta: „mert nyolc éve kormányzunk, és abban volt jó is, és volt, ami nem olyan jól sikerült”.
Egy másik kérdésre teljességgel kizártnak nevezte, hogy Alkotmányvédelmi Hivatal politikai nyomásra adta volna át a kémkedés gyanújába keveredett Kovács Béla ügyét az ügyészségnek. Ez egy olyan ügy, ami utána vádemelési szakba jutott – tette hozzá, jelezve: a nyomozásnak több iránya is volt, ami alkalmas volt a bűncselekmény gyanújának mérlegelésére, azt adták át.
A miniszter a Mol újbudai felhőkarcolójával kapcsolatos kérdésre azon véleményének adott hangot, hogy Budapesten a Bazilikánál magasabb épület megépítésére nincs szükség, érték, ha nincs magasház. A tervezett 120 méteres épület tájseb lesz – jegyezte meg, hozzátéve: a kormánynak nincs jogi lehetősége, hogy beleszóljon a megvalósításba.
MTI