Macskajáték, Liliomfi, Szerelem – felejthetetlenek. Makk Károly 1925-ben született, Berettyóújfaluban, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész. Életének 92-ik évében ma elhunyt. Halála hírét a MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia jelentette be, amelynek 2011 óta az elnöke volt.
Édesapja a mozigépész volt Berettyóújfaluban, így a mozi szó szerinti közelsége már megadatott számára gyermekkorában, Bacsó Péter azt mondta róla egyszer : „Még az ereiben is celluloid folyik.”
– Pedig mindenféle akartam ám még lenni, diplomata meg sebész, valami jelentős, ami az emberekkel foglalkozik. Végül maradt a filmrendezés – idézte fel gyermekkorát
Érettségi után apja filmszakmai kapcsolatainak köszönhetően, fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban, és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakára is. A második világháború miatt azonban megszakadtak tanulmányait, melyet végül Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatott. Ranódy László külön hívására, a Sarló Filmvállalathoz került, 1946-ban pedig felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is. Osztályfőnöke Radványi Géza lett, aki azonnal asszisztensévé választotta és a nagy sikerű Valahol Európában című film készítésénél dolgoztak együtt. Diplomáját azonban mégsem kaphatta meg, a végzés előtt ugyanis kirúgták a főiskoláról, az ok: a kötelező feladatként kapott úttörő témájú filmjéből hiányoztak a szocialista realizmus ismertető jegyei. Emiatt akkor Makk Károlynak a forgatást is és a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ahol viszont újabb politikai konfliktusa támadt az igazgatóval, elbocsátották. Akkor fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán titokban levizsgáztatta és megkaphatta a rendezői diplomáját.
Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben, első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival felejthetlent és múlhatatlant alkotott. A Liliomfi a kor egyik legnézettebb filmje lett, valódi sikerfilm. Bájos és humoros, rizsporos történet, szakmailag különleges feldolgozásokkal, felszabadult és érett kiemelkedő színészi játékkal – írta róla a kor kritikája. Dajka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, Tompa Sándor. és Makk Károly későbbi felesége, Krencsényi Marianne játszották a főbb szerepeket.
Badacsony, 1954. augusztus 11: amikor mindenki mosolyog, Krencsey Marianne és Darvas Iván, Makk Károly (középen) és Pásztor István operatőr a Liliomfi című film forgatásán.
Ettől kezdve Makk Károly évente forgatott filmet, a sikeres közönségfilmek sorában mindig egy-egy kiemelkedő alkotást. A Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad, Ház a sziklák alatt, 1970-ben pedig a Szerelem, Déry Tibor novellái alapján, Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával. Ezt követően a Macskajáték az Örkény-mű nyomán, a Szkalla nővérek tragikomikus története, az Egy erkölcsös éjszaka. Az 1970-es évekre vált egyértelművé a filmszakmában Makk profizmusa, atmoszféra- és miliőteremtési készsége, valamint különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz – vélte róla a szakma. Ideális partnere e film készítésben Tóth János, operatőr.
Az 1980-as évek elején Makk ismét remekművel jelentkezett. Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán az Egymásra nézve nemcsak megrázó erejű korrajz, hanem a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus szerelmi kapcsolatot ábrázolt.
A Macskajáték, Dayka Margittal, 1974.
Filmjei éltek és életre keltették a regényeket, novellákat. Ami csak a kezébe akadt, Makk-Károly filmnyelvén kezdett beszélni. Összehasonlíthatatlanul, halhatatlanul és feledhetetlenül. Makk Károly 1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki és Budapest díszpolgára lett. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Csillaggal kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el, számos nemzetközi filmes díj birtokosa. 2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét.
– Semmiféle vezérfonalat, meghatározott irányt nem láttam maga előtt pályafutásom éveiben, nem e szerint választottam meg a filmelképzeléseimet. Csupán voltak ötleteim, és el tudtam fogadni mások, hozzám közel állók ötleteit. Kedvenc filmem nincs a sajátjaim közül, többre vagyok büszke, de a rendező, csak elvégzi a dolgát, utána a többi már a világon múlik….
Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere 92 éves lett volna – RIP
Forrás MANDA – Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Fotók: MANDA, MTI