Kutatók az élelmiszer-előállítás új módjait keresik a kémcsövek belsejében, de az íze ugyanolyan lesz?
Egy világ csokoládé nélkül. Ilyen apokaliptikus jövőt írnak le egyes megfigyelők a klímaváltozásról. De tudósok versenyt futnak, hogy megoldást találjanak, és a jó hír az, hogy a laboratóriumban készült csokoládé már a prototípus stádiumban van.
A hőmérséklet 2,5 Celsius-fokos növekedése, amire 2050-ig számítanak, lehetetlenné teszi a kakaó termesztését szerte a legtöbb területen ahol jelenleg használták erre a termését egy tanulmány szerint, amelyet a Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Központja készített (amely Ghánára és Elefántcsontpartra koncentrál).
2030-ra, amikor a hőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedik, a termelés már jelentősen alacsonyabb lesz és a csokoládé elkezd luxuscikké válni.
Ezt volt az a végzetszerű, lehangoló forgatókönyv, ami sarkalta Lucia Atehortuát, a kolumbiai Antioquia Egyetem Biotechnológiai Kutatócsoportjának koordinátorát, hogy elkezdjen kutatni alternatívákat, annak érdekében, hogy az emberiség ne maradjon a termék nélkül ami „egészséges és magas a globális kereslet van rá”.
Az ötlet az volt, hogy kakaót készítsenek egy laborban. Hogyan? Az egyszerűsített magyarázat az volt, hogy vesznek egy kakaómagot, és a szövetei közül néhány elszigetelnek, különösen azokat amelyek állandó reprodukcióban vannak. Ezek folyékony közegbe kerülnek, ami tápanyagok keverékét tartalmazza, ami magában foglal nitrogént, foszfort, vasat, bórt, magnéziumot, rezet, esszenciális aminosavakat és vitaminokat.
Ezek és más alkotórészek, amiket sejt szeparációval stimuláltak, oxigénadagokkal kevertek, tömeges szaporodáshoz vezettek.
Körülbelül egy hónap elteltével, a keveréket áthelyezték egy bioreaktorba és kitették egy sor új fénynek és hőmérséklet kombinációnak, annak érdekében, hogy kivonják a biomasszát, polifenolokat és zsírsavakat, amik egyesülnek, hogy létrehozzák a csokoládét amit mindannyian ismerünk.
De az íze olyan lesz, mint az igazi csokoládéké? Atehortua válasza az, hogy egyelőre most még nem. Azért mert termékük nem ment keresztül a fermentáción, amit az ipari folyamatokban alkalmaznak, de dolgoznak ezen.
Laborja más innovatív projekteken is dolgozik is mint a taumatin klónozása, ami egy fehérje ami 2500-szor édesebb mint a cukor, ami lehetővé tenné, hogy hozzájussanak édes, kalória-mentes kakaóhoz.
De mostanra, a fő kihívás az, hogyan állítsanak elő laboratóriumi csokoládét ipari méretekben, ami lecsökkentené a költségét a csokoládé szokásos előállítási árához valami nagyon hasonlóra.
„És a a vízt és a szénlábnyomokat is ellenőrízni kell, hogy megnézzük, hogy ez környezetvédelmi szempontból fenntartható-e” – teszi hozzá a biológus. „Ezeket a vizsgálatokat még nem végezték el, így még nem tudjuk, hogy valóság lesz-e”.
Bárhogy legyen is, a laborban készült élelmiszer koncepciója nem csak egy vágyálom. Miguele Ángel Luruna, élelmiszertechnológiai specialista, egy szakmai blog szerzője, azt mondja, hogy ez egyre inkább valószerű opcióvá válik, hogy legyőzzenek bizonyos problémákat, amik a hagyományos termelésre jellemzőek, mint a növényekbe irányuló óriási befektetések szükségessége, víz, munkaerő, idő és feldolgozó berendezések. És ott van még egy erkölcsi összetevő is, amikor például ez hústermeléshez vezet.
„Azt még meg kell várni, hogy az ilyen típusú élelmiszer milyen mértékben hasonló a megszokott élelmiszerhez, és mindezek felett, vajon a fogyasztók elfogják-e fogadni, és nemcsak az élelmiszer érzékszervervi tulajdonságai miatt, hanem az emberek előítéletei – mint a félelmek és a lenézés – és az árak miatt” – mondja.
Ana Ríos, az Amerika-közi Fejlesztési Bank (BID) klímaváltozással foglalkozó szakembere azt mondja,, hogy a magasabb hőmérsékletek a jövőben több aszályt fognak hozni, veszélyeztetve sokféle növényt, amelyek nélkülözhetetlenek az embernek, úgy, mint a burgonya és a búza. A BID által szponzorált projekt végzett egy laboratóriumi elemzést mindkettőnél, hogy felfedezzék, hogy mely fajták lennének alkalmasak arra, hogy alkalmazkodjanak az új időjárási viszonyokhoz.
Viszlát, kávé
Valami hasonló történik a kávéval, tekintettel arra, hogy a kávécserjét magasabban fekvő területeken kell majd termeszteni a hőmérséklet emelkedésével. Egy ponton, valószínűleg már nem lesz elég föld, hogy megfeleljen a globális keresletnek. „Ma a megfelelő magasság 1200 méter, 2020-ban 1400 méter lesz, és 2050-ben 1600 méter lesz” – mondja Ríos.
A kirajzolódó kép azt mutatja, hogy szükséges keresni alternatívákat a hagyományos termeléshez annak érdekében, hogy foglalkozzanak a klímaváltozás következményeivel, akár egy laborban, a CRISPR génhasító technológiával (cut-and-paste) vagy termények genomikai vizsgálatával, hogy megtalálják azokat, amelyek jobban alkalmazkodnak az éghajlathoz a jövőben.
http://elpais.com/elpais/2017/03/15/inenglish/1489592544_021295.html