A decemberi osztrák elnökválasztás után a hollandiai választás eredménye is megmutatta, hogy nem elkerülhetetlen a populista erők térnyerése Európában – írta a Le Soir című belga napilap csütörtökön, a szavazás másnapján.
A cikkben úgy fogalmaztak a több mint 80 százalékos választási részvétel kapcsán, hogy a hollandok „tisztelettel adóztak a demokrácia előtt”.
„Ismét bebizonyosodott, hogy a legjobb fegyver, ha meggyőződéssel, érvekkel próbálnak hatni a választók józan eszére. Az érvek csatájában pedig a populisták és a szélsőjobboldali erők nem győzhetnek. Ennek az ellenkezőjére volt példa a brit népszavazás nyolc hónappal ezelőtt: az érvek színvonala a földet súrolta, az eredményt pedig ismerjük” – közölte a Le Soir.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti lap arról írt, hogy bár a közelgő franciaországi és németországi választásokra tekintettel hatalmas figyelem övezte a holland szavazást, nem valószínű, hogy az eredmény hatással lenne ezekre, még ha sok is a közös vonás.
A WSJ szerint a liberális konzervatív kormánypártnak (VVD) azzal sikerült kifognia a szelet a főként muzulmánellenes kijelentésiről ismert Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) vitorlájából, hogy kifejlesztette „a bevándorlásellenes populizmus saját, lágyabb változatát”
A Politico brüsszeli hírportál kiemelte, hogy a választásra sokan a jobboldali populizmus első nagyobb próbatételeként tekintettek a Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről (Brexit) döntő tavaly júniusi brit népszavazás és Donald Trump tavaly novemberi amerikai elnökké megválasztása óta, az eredmény pedig megkönnyebbüléssel töltötte el az európai kormányokat, mert a parlamenti választást külföldön egyfajta referendumként értékelték az Európai Unióról.
A Trouw című holland lap a jobboldal földcsuszamlásszerű győzelmét emelte ki, mint írták, a magukat baloldalinak nevező pártok mindössze 37 helyet szereztek. A cikkben arra a következtetésre jutottak, hogy Hollandia ismételten olyan ország képét mutatta, amelyben a mérsékeltség kulcsfontosságú. „A társadalmunk nem nyitott a szélsőségekre” – hangsúlyozták.
A De Telegraaf című újság arról írt, hogy bár az utóbbi években jelentősen mélyült a szakadék a lakosság és a politikusok között, a hollandok a jelek szerint ennek ellenére nem fordultak a szélsőséges erők felé. „Döntő fontosságú, hogy ne árulják el a politikai vezetők ezt a bizalmat” – olvasható a cikkben.
A De Volkskrant című napilapban pedig leszögezték, Mark Rutte holland kormányfő úgy vonul majd be a köztudatba, mint aki a Brexit és az amerikai elnökválasztás után Hollandiában megállította a populisták menetelését.
Hollandiában szerdán tartottak parlamenti választásokat, amelyen a Mark Rutte vezette VVD a szavazatok 21,3 százalékát megszerezve győzött, és messze megelőzte Geert Wilders második helyen végzett bevándorlásellenes Szabadságpártját, amely 13,1 százalékot kapott.
Bajnok Artúr
MTI