Hoppá! Már nem is orvost hívunk?
Lesújtó véleménye van az embereknek a hazai egészségügyről. Az egyik biztosító társaság felméréséből kiderül, hogy baj esetén a legtöbben nem is hívják a háziorvosukat. Sokan szívesen fogadnák, ha munkahelyük a cafeterián belül adó- és járulékmentes egészségbiztosítást adna, de a munkaadók erre nem gondolnak.
Jövő évben indul a bírságolás a Legionella kockázatot jelentő vízrendszerek üzemeltetőinél! Ön már felkészült?
Sokan orvos helyet a neten keresik betegségükre a megoldást, Kép: static.pexels
Ha baj van, a többség már nem is az orvost hívja
A kutatás szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) nem mindig tudja, kihez forduljon egészségi problémájával, milyen orvost érdemes felkeresnie. Egy következő kérdésre adott válaszokból az is kiderült, hogy meglepő módon az embereknek csak kevesebb, mint a fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. A válaszolók 30,4 százaléka inkább az interneten keres rá panaszára, 17,8 százaléka a családjától vagy ismerősétől kér tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoz fel (3,7 százalék).
Tízből ketten inkább el se mentek orvoshoz
A felmérésből is látható, hogy szükség van Magyarországon a megbízható magánorvosokra, és a betegút-szervezésre, mivel minden ötödik emberrel (a válaszadók 19,3 százalékával) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem ment el orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek.
A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy még soha nem került ilyen helyzetbe.
Főleg a várakozást akarjuk elkerülni
A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájának számító várólistákra is kitért a kutatás. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő.
Csak az egyharmad tudná kifizetni a drága vizsgálatokat
Ez utóbbi kérdés kapcsán arra is rákérdeztek, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben diagnosztikai vizsgálataik (MR, CT, PET-CT) gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot. 61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.
A cégek közül még sok nem kínálja, pedig lenne rá igény
Hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A megkérdezettek majdnem fele, 48,89 százaléka hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3 százalékuk) azonban még nem gondolkodott ezen. Pedig már havi néhány ezer forintért elérhető olyan egészségbiztosítás, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díjait is.
Ráadásul az egészségbiztosítást a cégek adó- és járulékmentes juttatásként (a cafeteria keretében is) adhatják alkalmazottaik számára. A felmérés viszont azt is kimutatta, hogy egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azok aránya, akik számára nem kínál a cég egészségbiztosítást a cafeteria részeként, pedig, ha nyújtana ilyet, akkor választanák.
Forrás: Vienna Life Biztosító 2016. 11. PP-Eletforma