Huszonegy új helyszínnel bővült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája a világörökségi bizottság vasárnap befejeződött 40. ülésszakán Isztambulban.
A késő estig tartó vasárnapi ülésnapon 12 új helyszínt vettek fel a rangot és védelmet adó listára. A 40. ülésszakra nevezett 27 helyszínből így végül 21 nyerte el az UNESCO-státuszt: 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes helyszín. Pénteken már 9 objektumot nyilvánítottak a világörökség részének.
Vasárnap Le Corbusier építészi munkásságát, az antiguai haditengerészeti hajójavító műhelyt a hozzá tartozó régészeti objektumokkal, a brazíliai Pampulha Modern Ensemble szabadidőközpontot, a gazdag élővilágú kínai Sennungcsia őserdőt, a kanadai Mistaken Point fosszílialelőhelyet, a mexikói Revillagigedo szigetcsoportot, a szudáni Szanganeb korallzátonyt, a Dungonab-öbölt és a Mukkavar-szigetet, a világ legforróbb pontjának számító iráni Lut-sivatagot, az indiai Kancsendzönga Nemzeti Parkot, a csádi Ennedi-fennsíkot és a bibliai Édenkertnek tartott dél-iraki mocsárvidéket a területén található három ősi romvárossal vették fel a világörökségi listára, amely így már 1052 helyszínt tartalmaz 165 országban.
A Hupej tartományban lévő Sennungcsia őserdő a biodiverzitás három nagy centrumának egyike Kínában. A 19. és 20. században számos nemzetközi növénygyűjtő expedíció célpontja volt. Az erdőség sok ritka állatfajnak ad otthont, köztük a kínai óriásszalamadrának, az arany piszeorrú majomnak, a ködfoltos párducnak és a közönséges párducnak, valamint az ázsiai fekete medvének. 
A Mistaken Point fosszílialelőhely Kanada keleti részén, Újfundland szigetének délkeleti csücskén húzódik 17 kilométeres hosszúságban a sziklás tengerparton. Ezek a sziklák mintegy 580-560 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A partszakaszon a prekambriumi fosszíliák eddig ismert legszerteágazóbb és legjobb állapotban fennmaradt gyűjteményét tárták fel az 1960-as évek vége óta. A kőzetek az eddig ismert legrégebbi edicariumi fosszíliákat rejtik, a legnagyobb és legösszetettebb organizmusok megkövesedett maradványait.
A mexikói Revillagigedo szigetcsoport a Csendes-óceán keleti térségében fekszik, négy kis sziget és környező vizeik váltak most a világörökség részévé. A szigetcsoport egy elsüllyedt hegyvonulat része: csupán a négy vulkáni kúp emelkedik ki az óceánból. A szigetek élővilága rendkívül színes, különösen fontos élőhely a sirályok számára. A vízi élővilága is különleges: ördögráják, bálnák, delfinek és cápák úszkálnak a szigetek körül.
A szudáni Szanganeb korallzátony a Dungonab-öböllel együtt vált világörökségi helyszínné. A Vörös-tengerben kialakult korallzátony a partvidéktől 25 kilométerre fekszik, az öböl pedig Szudán kikötőjétől 125 kilométerre északra. A zátony különleges tengeri és szárazföldi élővilága miatt jelentős: sirályok, tengeri emlősök, cápák, teknősök és ördögráják élőhelye, a Dungonab-öbölben globálisan is komolynak számító dugong (tengeri tehén) populáció él.
A forró, alkalmanként akár 70 Celsius fokos hőmérsékletű Lut-sivatag Irán délkeleti részén terül el. Június és október között erős szélviharok tombolnak a szubtrópusi térségben. A szél ereje egészen különleges formájúra koptatta a sivatag vörös homokkő szikláit. A geológiai folyamatokat reprezentáló kivételes példaként emlegetik. A közép-ázsiai Tien-san röghegység a Föld egyik legnagyobb hegyvonulata. A Tien-san nyugati hegylánca 700 métertől egészen 4503 méter magasba nyúlik. A változatos hegyvidéki táj kivételes gazdagságú biodiverzitásnak ad otthont. Számos termesztett gyümölcsfajta ered erről a vidékről.
A kanyonok és völgyek szabdalta csádi Ennedi-fennsíkot a víz és a szél formálta lélegzetelállító látványossággá. A legnagyobb kanyonokban található vízkészlet nélkülözhetetlen szerephez jut a fennsík ökoszisztémájának fenntartásában. A kanyonok és a barlangok sziklarajzai a kulturális örökség rendkívül fontos emlékei a Szaharában.
A dél-iraki mocsárvidék a világ legnagyobb szárazföldi deltavidékeként egyedülálló természeti térség. A mocsárvidéken, amelyet a bibliai Édenkertként is emlegetnek, három régészeti helyszín, Uruk, Ur és Eridu egykori sumér városok maradványai együtt kerültek az UNESCO listájára. Egy 2011-ben publikált kutatás szerint a legkorábbi városok nem a folyók mentén létesültek, inkább a folyódeltában elszórva, a mocsárvidék szélén alakultak ki az ősi Mezopotámiában.
A bizottság a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolta Küréné líbiai romvárost és négy líbiai helyszínt: Leptis Magna ókori város romjait, a szabráthai archeológiai feltárást, a Tadrart Akakusz hegység látványos sziklarajzait, valamint a szaharai oázisváros, Gadámesz ősi városrészét. Veszélyeztetett státuszt kapott még Maliban Dzsenné óvárosa, az üzbég Sahrisabz történelmi központja és a mikronéziai Nan Madol mesterséges szigetcsoport egykori ceremoniális központjának romjai.
A világörökségi bizottság következő ülésszakát Krakkóban tartják 2017-ben.
MTI