A szövegalkotási feladatoknál sok diák választotta az érvelést és a novellaelemzést a hétfői magyar érettségin – derült ki az MTI által megkérdezett középiskolai tanárok nyilatkozataiból. A szövegértési feladat nehézségi fokáról eltérően vélekedtek.
A vizsga első részében Moravcsik Gyula: A papiruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezni. A papiruszok világából című 1942-ben megjelent könyv az ókori szövegekről szól, Moravcsik Gyula fennmaradásuk körülményeit vizsgálja. A második, szövegalkotási részben az érvelésnél Csoóri Sándor Nomád naplójából kaptak egy szövegrészletet a diákok. Emellett választhatták Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezését vagy Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez, illetve Illyés Gyula Bartók című alkotásának összehasonlító elemzését.
Ráczné Weisz Mária, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium igazgatóhelyettese az MTI-nek elmondta: a diákok elégedetten távoztak a teremből. A szövegértési feladat nem tűnt túl nehéznek számukra, a tanulók elegendőnek találták az erre a feladatra rendelkezésre álló 60 percet is – számolt be, hozzátéve: viszonylag kevesen voltak, akik korán abbahagyták a munkát. A legtöbb érettségiző a szövegalkotási résznél feladatként – az előző évekhez hasonlóan – az érvelést választotta, hiszen ahhoz nem annyira mélyreható, mint inkább átfogó ismeretek szükségesek – jegyezte meg. Az igazgatóhelyettes elmondta: az iskolában 106-an írták meg a magyar érettségit középszinten, öten pedig emelt szinten.
Komáromi István, a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatója a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek elmondta: a szövegértési feladatról a diákok többsége azt mondta, azzal volt kevesebb gondjuk, és nagyjából elég volt az egyórás időkeret a feladat megoldására. A második, szövegalkotási feladat mindhárom választható tételét azonban a vártnál nehezebbnek találta a középszinten náluk érettségiző 160 diák.
Közölte: a második feladatnál az érettségizők több mint háromnegyede Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának elemzését választotta. Kevesen, az érettségizők 18 százaléka választotta az érvelést. Arra, hogy Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című versét hasonlítsa össze, mindössze kilenc diák vállalkozott. Ennek okát Komáromi István úgy magyarázta, hogy mindkét vers hosszú, már értelmező elolvasásuk is időigényes volt a diákok szerint.
Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese az MTI-nek azt mondta, az idei tételsor „középkategória volt, nem volt sem túl könnyű, sem túl nehéz”. Mindhárom témát szívesen választották a diákok – közölte, hozzátéve: véleménye szerint az érveléses feladat, Csoóri Sándor alkotása elgondolkodtató volt. Szaktanári álláspontja alapján Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezése is megoldható volt, hasonlóképp, mint az összehasonlító elemzés. A szövegértési feladatról azt mondta: kedvező volt a szöveg mindösszesen kétoldalnyi terjedelme, és a kérdések is jól érthetőek voltak.
A zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban az érettségizők többsége a novellaelemzést választotta – mondta el az MTI érdeklődésére Schneider János, az oktatási intézmény igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy ezt persze csak az első, gyors körkérdés alapján lehetett megbecsülni. Mint mondta, miután a diákjaik közül közép- és emeltszintű érettségit egyaránt választottak, ennek megfelelően találták nehéznek vagy könnyűnek a magyar irodalom tételeit. A vizsgázók közül többen úgy vélekedtek, hogy a szövegértelmezés az emelt szintet választóknak talán nehezebb volt.
Összességében azonban megoldhatónak találták a diákok az idei tételeket. Voltak jó néhányan, akiknek három óra elegendő volt a kidolgozásra, a többség azonban kihasználta a rendelkezésre álló négy órát – fűzte hozzá Schneider János.
Szántai Erzsébet, a veszprémi Vetési Albert Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta: a diákok, akikkel beszélt, túlnyomórészt nehéznek ítélték meg a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi szövegértési feladatsorát. Úgy érezték, a 60 percre túl sok volt a feladat, ami az igazgató véleménye szerint annak köszönhető, hogy a szöveg nyelvezete az átlagosnál nehezebb volt.
A szövegalkotásban inkább az érvelési és a novellaelemzési feladatokat választották a tanulók, az összehasonlítást viszont kevesebben. Az összehasonlító elemzést írók szerint azonban a két hosszabb vers gondolatgazdagsága nem okozott nehézséget – mondta Szántai Erzsébet. Az igazgató tájékoztatása szerint a gimnáziumban végző négy osztály csaknem 130 tanulójának többsége a középszintű érettségit választotta magyar nyelv és irodalomból, mert az emelt szintűt lényegesen nehezebbnek ítélték meg.
A vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.
MTI