Ólomtartalmú tinta jelenlétét mutatták ki tudósok a Vezúv Kr.u. 79-es kitörésekor összeégett és rendkívül sérülékeny herculaneumi papirusztekercseken. A felfedezés arra utal, hogy az eddig gondoltnál évszázadokkal korábban is használtak már fémmel kevert anyagot írásra – tudósított a BBC.
Az elmúlt évszázadokban több ókori tekercs is elpusztult a Herculaneumban mintegy háromszáz éve megtalált gyűjteményből, amikor megpróbálták kigöngyölíteni és elolvasni őket.
2015-ben a francia Grenoble városban található Európai Szinkrotron Sugárzási Központban háromdimenziós röntgen-képalkotási technológiával – a kórházakban használtnál százmilliárdszor világosabb röntgensugarakkal – kezdték el vizsgálni a tekercseket, így próbálva megfejteni a belsejükben rejlő, szabad szemmel már láthatatlan írást.
A kutatók most nagy mennyiségű ólom jelenlétét mutatták ki az egyik papirusztekercset vizsgálva, és úgy vélik, az anyag kizárólag szándékosan kerülhetett oda, a tinta alkotórészeként.
Emmanuel Brun, a központ munkatársa szerint a fémtartalmú tinta a tudomány eddigi álláspontja szerint csupán évszázadokkal később jelent meg a használatban.
„Úgy véltük, a rómaiak a 4. évszázadban kezdtek el fémet keverni a tintába” – fogalmazott a tudós. Mostanáig szénalapúnak gondolták a tekercseken használt tintát.
A felfedezésről a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be. Brun szerint a tanulmány segítheti a tekercsek további szinkrotron sugárzásos kutatását.
„A tinta kutatása segítségünkre lesz, hogy a papirusztekercsek láthatatlan szövegeinek elolvasásának további kísérleteit optimalizálhassuk” – hangsúlyozta a tudós.
A Vezúv kitörése Kr.u. 79-ben forró vulkáni hamuval borította be Herculaneum és a közelben fekvő Pompeji városát. A mintegy kétezer tekercset őrző könyvtárat egy fényűző palota feltárásakor találták meg a 18. században. A tekercsek közül nagyjából 600 darab olyan rossz állapotban van, hogy máig felbontatlan maradt. Az írások többsége görög filozófiai munka, de latinul írt komédia is van köztük.
A tanulmányt értékelve Dirk Obbink, az Oxfordi Egyetem papirológusa és klasszika filológusa szerint a felfedezés, amennyiben megerősítést nyer, jó kiindulópont lehet a későbbi kutatásoknak.
„Eddig nem reméltem, hogy még az én életemben képesek lehetünk az anyag károsítása nélkül elolvasni a tekercsek bármelyikét is. Most viszont már várom” – hangsúlyozta.
MTI