Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön „meglehetősen bizakodóan” nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy sikerül megállapodásra jutni Nagy-Britannia uniós reformigényeiről a délután kezdődő európai uniós csúcstalálkozón.
Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor „meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az Európai Uniónak”. „A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz” – mondta a brüsszeli testület vezetője a Martin Schulz európai parlamenti elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
David Cameron brit kormányfő a találkozóra megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. „Harcolni fogok Nagy-Britanniáért” – szögezte le.
Angela Merkel német kancellár kifejtette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. Hozzátette, a kérdésről az ülést megelőzően egyeztetni fog a francia elnökkel és a holland kormányfővel, a megállapodást azonban az unió huszonnyolc tagállamának kell elfogadnia. Mint mondta, Németországnak érdeke Nagy-Britannia uniós tagsága, a végső döntést viszont a briteknek kell majd meghozniuk.
Mark Rutte, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke elmondta, hogy a tárgyalások rendkívül előrehaladott állapotban vannak, mindazonáltal sok munka van még hátra.
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy sorsdöntő csúcstalálkozóra kell készülni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést David Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek.
Francois Hollande francia államfő szerint bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Hollande arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak.
Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy „egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron”.
A kétnapos brüsszeli találkozó középpontjában előreláthatóan két kérdés lesz: a menekültválság és Nagy-Britannia uniós reformkövetelései. A csütörtöki nyitónapon főként az utóbbi kerül terítékre, tájékozott források szerint a tárgyalás a munkavacsora után akár késő éjszakáig is elhúzódhat.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A brit miniszterelnök pártja tavaly májusi választási győzelme óta komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megszerezze a reformokhoz szükséges támogatást. David Cameron e célból minden egyes tagállami vezetővel legalább két alkalommal egyeztetett, húsz tagországba ellátogatott, Junckerrel, Schulzzal és Tuskkal pedig közel harminc megbeszélést folytatott.
MTI 2016. február 18.