Schulz közös európai megoldást szorgalmaz
Közös európai megoldást és a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszert szorgalmazott Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott találkozóját követően.
"Nem hiszem, hogy egyedi megoldásokkal sikert tudunk elérni, közös európai megoldásokra van szükség" – mondta a német politikus. Az EP elnöke szerint "szakadás" fenyeget Európában, ha fontos menekültügyi kérdésekben nem tudnak megállapodni a tagállamok.
Úgy vélekedett, hogy ha az EU-ban bevezetnének a tagállamok lakosságán, gazdasági teljesítőképességén és az adott tagállamban eddig befogadott menekültek számán alapuló elosztási kulcsot a menekültek elosztására, akkor Magyarország valószínűleg jobb helyzetben lenne, mint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket jelenleg alkalmaz.
Schulz közölte: felkérte Orbán Viktort arra, hogy segítsen közös európai megoldásra jutni a legális bevándorlást, a polgárháborús menekülteknek nyújtandó ideiglenes védelmet és a politikai menekültek befogadását illetően egyaránt.
Az EP elnöke szerint három dolgot kell tisztázniuk a menekültválság kezelése érdekében a tagállamoknak: egy közös alapot kell találniuk arra, hogy mi a jogszerű bevándorlás Európába, kibővített eszközökre van szükség azok védelmére, akik Szíriából jönnek és "ideiglenes védelemre" van szükségük, és biztosítani a politikai menedékjogot azoknak, akiket az megillet. Ez utóbbi veszélybe kerülhet akkor, ha minden bevándorlási kérdést "a dublini rendszer alá akarunk besorolni".
Schulz szerint ezekben a kérdésekben jelenleg "egoizmus érvényesül" Európában, és ha nem tudnak megállapodást találni a tagállamok, akkor "a legnagyobb szakadás keletkezhet Európában".
Orbán Viktór
Magyarország továbbra is elkötelezett az iránt, hogy megvédje a határait, továbbra is ragaszkodik a schengeni szerződésben foglaltakhoz, és be fogja tartatni az egyezményt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, mielőtt a migránsválságról tárgyalt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével.
"Ez nem opció semelyik ország számára sem, hiszen kimondja a (schengeni) szerződés, hogy a schengeni határokat csak az átkelőpontokon lehet átlépni" – mondta Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságok nemcsak a magyar határt védik, hanem "Európa külső határát is".
Ne bírálják Magyarországot azért, mert teszi a kötelességét
Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Ne bírálják Magyarországot azért, mert teszi a kötelességét, inkább hagyják, hogy tegye a dolgát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben miután megbeszélést folytatott menekültválságról Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével.
A kormányfő arra kérte az EP-elnökét, hogy tolmácsolja ezt a kérést az EP-képviselőknek.
"Mi, magyarok tele vagyunk félelemmel. Az európaiak tele vannak félelemmel, mert azt látják, hogy az európai vezetők, köztük miniszterelnökök is, nem tudják kezelni a helyzetet" – fogalmazott Orbán Viktor, s leszögezte: az uniós szabályok világosak: a határellenőrzés a schengeni övezet külső határán fekvő tagállamok felelőssége és kötelessége, és Magyarország is ilyen ország.
Orbán Viktor emlékeztetett: a júniusi csúcson az a döntés született, hogy meg kell erősíteni a határokat és be kell tartani az uniós szabályokat.
A politikus tájékoztatta Martin Schulzot, hogy Magyarország mindent megtett ennek érdekében, a parlament hamarosan új jogszabály-csomagot fogad el, és a fizikai akadály is ezt a célt szolgálja.
"Ez szeptember 15-től új helyzetet teremthet Magyarországon és Európában" – hangsúlyozta a miniszterelnök, kiemelve, hogy mindenki tájékoztatást fog kapni, a menedékkérők, az embercsempészek, a szomszédos országok is, arról, hogy mi az új jogi helyzet Magyarországon, mi a gyakorlat, hogyan lehet belépni az országba és hogyan nem.
"Úgy vélem, ennek van értelme, és sikeres lesz. Ha nem is rögtön másnap reggel, de lépésről lépésre Magyarország világosan ura lesz a helyzetnek a határon, és olyan helyzetbe kerül, hogy maradéktalanul betarthassa azokat a tagállamok számára előírt európai szintű szabályokat" – vélekedett Orbán Viktor.
A szabályok világosak, senki sem hagyhatja el Magyarországot regisztráció nélkül, ez nem stratégia, hanem a törvények betartatása – szögezte le a kormányfő.
"Az nem járja, hogy átjövünk a zöldhatáron, kimegyünk a pályaudvarra, Németországot és Merkel kancellár nevét kiabáljuk, és megpróbálunk regisztráció nélkül átverekedni a rendőrökön, hogy engedjék ki őket az országból. Ez teljesen ellentétes az uniós szabályokkal" – tette hozzá.
Azt mondta: ez nem európai, hanem német probléma, mert senki nem szeretne Magyarországon maradni, mindenki Németországba akar menni, de Magyarországnak kötelessége regisztrálni őket.
A miniszterelnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy a schengeni övezet jelenleg is veszélyben van, de Magyarország több okból is elkötelezett a megvédése mellett. Ezt egyrészt emberi kérdésnek nevezte, mert – mint mondta: "ami történik, az szégyen, kaotikus, nem európai", civilizált módon ellenőrzés alatt kell tartani a helyzetet, s szerinte határellenőrzés nélkül ez nem fog működni.
"Ez az elsőszámú kérdés, enélkül kvótákról sincs értelme beszélni. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, az veszélyt jelent Schengenre, mert a németek és osztrákok normális reakciója az lesz, hogy ha mi nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor nekik kell a sajátjaikat" – hangoztatta a miniszterelnök.
"Szeretnénk megtartani és megvédeni a mozgás szabadságát, és ehhez a határokat is meg kell védenünk" – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a menekültek elosztását szolgálni hivatott kvótákról lehet tárgyalni, de az igazi probléma a határellenőrzés, és a kvóták kérdése rossz irányba viheti el a vitát. Úgy vélte, hogy a kvótarendszer határellenőrzés nélkül meghívás azoknak, akik jönnének.
A miniszterelnök szerint erkölcsi kudarc lenne azt a benyomást kelteni, hogy jöjjenek bátran, mert mindenkit be tudunk fogadni, mert nem az a helyzet.
"Erkölcsileg és emberileg az a helyes, ha azt mondjuk: kérjük, ne gyertek, Törökország biztonságos, Szerbia biztonságos, maradjatok ott, az út kockázatos és nincs garancia arra, hogy befogadnak" – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint sok biztonságos ország van a háborús övezetek és az Európai Unió között, jobb a családoknak, a gyerekeknek, ha ott maradnak.
A határkerítésről azt is mondta, hogy azon feliratok jelzik, hol lehet szabályozottan belépni az országba.
Arra a kérdésre, hogy kér-e további anyagi segítséget Magyarország a humanitárius helyzet kezelésére, a miniszterelnök kijelentette: mai tárgyalásain pénzről nem lesz szó.
Martin Schulz európai megoldást sürgetett a problémára, s elmondta azt is, hogy bár vannak közös pontok abban, ahogy a helyzetet értékelik, a nézeteltérések is jelentősek.
"Magyarország is jobban járna, ha európai és nem tagállami megközelítést alkalmazna, ahogyan most" – közölte Martin Schulz.
A német szociáldemokrata politikus különbségtételt sürgetett a törvényesen érkező bevándorlók, a ideiglenes oltalomra szoruló, és a konfliktus végeztével hazatérni akaró háborús menekültek és a politikai menedékkérők között, akik a mostani diktatúrák majdani demokratikus kormányait is adhatják.
Az EP-elnöke szerint "hatásos, de helytelen" az a nézőpont, hogy mindenki Németországba akar menni, ezért másoknak nem kell aggódniuk. A politikus szerint a menekültek méltányos elosztására van szükség.
"Ha félmillió menekültet elosztunk az unió 507 millió lakosa között, nincs gond. Ha pár tagállamba összpontosul ez a tömeg, akkor gond van" – magyarázta Schulz.
Az EP-elnöke felidézte, hogy a tagállamok hétmilliárd eurót ajánlottak fel a menekültek millióit befogadó közel-keleti államoknak, és sokan azért indulnak Európa felé, mert Jordánia és Libanon nem tudja ellátni őket, mert nincs rá pénze, az ígért összeget pedig nem kapták meg maradéktalanul.
"Az európai eszme a szolidaritásra épül, de most ennek ellenkezőjét, önzést látunk, és szerintem ez az igazi veszély, amely az Európai Unióra leselkedik" – zárta mondandóját Martin Schulz.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
A német SPD főtitkára cinizmussal vádolta Orbán Viktort
A német szociáldemokrata párt főtitkára cinizmussal vádolta Orbán Viktort, amiért a miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben a Magyarországon tartózkodó menekültekkel kapcsolatban azt mondta, hogy német problémáról van szó.
Thomas Oppermann a német hírportálok beszámolói szerint Mainzban a képviselőcsoport tanácskozása előtt újságíróknak kijelentette: "ha Orbán úr azt mondja, hogy a menekültek német problémát jelentenek, mert Németországban rendesen bánnak a menekültekkel, akkor ez egy cinikus szemléletmód".
Európát napról napra erősebben feszíti szét a menekültkérdés, ezért "valamennyi EU-tagállam közös erőfeszítésére van szükség" – mondta a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták főtitkára a Rajna-vidék-Pfalz tartományi fővárosban.
A frakcióülés házigazdája, Malu Dreyer tartományi miniszterelnök hozzátette: "természetesen" nem német, hanem európai, és "tulajdonképpen az egész világon" jelentkező problémáról van szó.
Christine Lambrecht, a frakció parlamenti ügyvezetője megjegyezte: "Orbán úr óriásit téved".
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD-frakció tagja a tanácskozás margóján a dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy Orbán Viktor állítása "teljes képtelenség". Hozzátette, hogy véget kell vetni az uniós tagállamok közötti "kölcsönös vádaskodásnak", és mind a 28 ország együttműködésére van szükség.
A magyar miniszterelnök délelőtti brüsszeli sajtóértekezletén a Magyarországon, illetve Budapesten tartózkodó menekültekkel kapcsolatban a többi között azt mondta: ez nem európai, hanem német probléma, mert senki nem szeretne Magyarországon maradni, mindenki Németországba akar menni, de Magyarországnak kötelessége regisztrálni őket.
Mogherini: széleskörű az egyetértés a tengeri EU-művelet kiterjesztését illetően
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Széleskörű az egyetértés az uniós országok között abban, hogy új szakaszba kell léptetni, ki kell terjeszteni az illegális bevándorlók Európába csempészésének megfékezése érdekében indított földközi-tengeri EU-műveletet – mondta újságíróknak Federica Mogherini, az EU kül– és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Luxembourgban, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos informális tanácskozása után.
A csempészhajók elleni tevőleges haditengerészeti fellépés megkezdését Enrico Credendino ellentengernagy, a művelet olasz parancsnoka javasolta a múlt héten. E fellépés egyelőre még nem a líbiai parti vizeken, csupán a nemzetközi vizeken történne.
Az illegális migráció elleni uniós haditengerészeti művelet első, felderítési szakaszának megkezdését július másodikán jelentették be Brüsszelben. Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek ellen. Az EUNAVFOR Med elnevezésű műveletet május 18-án hívták életre a tagállamok külügyminiszterei, majd június 22-én hozták meg a döntést a művelet első, felderítési szakaszának megkezdéséről.
Az első, felderítési szakaszban – közölte Mogherini – 16 alkalommal azonosítottak embercsempészhajókat, amelyek ellen akciót lehetett volna indítani, de erre eddig nem volt felhatalmazás.
A most tervbe vett második szakasz – amelynek megkezdéséről a hivatalos döntés Mogherini szerint néhány héten belül várható – a gyanús hajók átvizsgálását jelentené, valamint annak megakadályozását, hogy a zömmel Líbiából útnak induló, menekültekkel zsúfolt vízi járművek eljussanak az olasz partokig.
A művelet harmadik szakaszára – a líbiai parti vizekre való behatolásra, a csempészhajók elindulás előtti megsemmisítésére – az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása hiányában egyelőre nem akar vállalkozni az unió.
A második szakasz elindításához az eddiginél több hajóra lesz szükség – emelte ki az EU kül– és biztonságpolitikai főképviselője, és a védelmi miniszterek luxembourgi eszmecseréje nyomán derűlátóan szólt arról, hogy a tagországok rendelkezésre fogják bocsátani a szükséges haditengerészeti kapacitásokat.
Az uniós védelmi miniszterek találkozójáról kiadott záróközleményben erre csak annyiban tértek ki, hogy emlékeztettek az első szakasz "információgyűjtő" jellegére, és arra, hogy ez az információgyűjtés az embercsempész-hálózatoknak "a második szakaszban történő felszámolását" készíti elő.
Die Welt: Magyarországról 54 ezer menekültet telepítene át az Európai Bizottság, Orbán Viktor cáfol
Az Európai Bizottság 54 ezer menekültet telepítene át Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba – jelentette csütörtökön internetes oldalán a Die Welt című német napilap uniós forrásokra hivatkozva. Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva blöffnek nevezte a Die Welt információját. A kormányfő közölte, hogy brüsszeli tárgyalásain erre vonatkozóan semmilyen szám nem hangzott el.
Az újság beszámolója szerint az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a Görögországba érkezett menekültek közül 50 400-at, míg az Olaszországba érkezettek közül 15 600-at tervez szétosztani a többi tagállam között.
Egy európai forrás csütörtökön azt közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy az EU-bizottság a hónapokkal korábban javasolt 40 ezer migráns átvételén túl sürgősen további 120 ezer menekült befogadására kéri az EU-tagállamokat a felgyorsult migrációs válságra tekintettel. A tájékoztatós szerint azért van erre szükség, mert az Olaszországban, Magyarországon és Görögországban kialakult helyzet nagyon nyugtalanító.
A Die Welt által említett számok valószínűleg e 120 ezer menekült szétosztására vonatkoznak. A német lap szerint a bizottság – ahogy azt már korábban is javasolta, de tervét a tagállamok júniusban elutasították, így végül önkéntes alapon vállalták az előirányzott 40 ezer helyett 32 256 menekült befogadását -, most is egy kötelező kvótarendszer alapján helyezné el a migránsokat az egyes tagállamokban.
A menekültek szétosztásakor 40 százalékos súllyal a tagállam népességszáma, ugyancsak 40 százalékban a gazdasági ereje, 10 százalékban a munkanélküliség mértéke, továbbá az ország menekültek befogadása terén eddig nyújtott teljesítménye játszana szerepet. Ennek értelmében Németországra például 26 ezer új menekült befogadása vár. A Die Welt szerint azoknak az országoknak, amelyek nem állnak készen a "rájuk eső" menekültek befogadására, a menekültpolitika finanszírozását célzó új uniós alapba kellene bizonyos összeget befizetniük.
Az Európai Bizottság csütörtökön nem volt hajlandó megerősíteni a Die Welt jelentését, emlékeztetve arra, hogy Jean-Claude Juncker, az intézmény elnöke jövő szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben mondja el álláspontját a migránsválságról. A bizottság korábban megígérte, hogy a szeptember 14-ei uniós belügyminiszteri találkozóig új javaslatokat terjeszt elő a menekültpolitika terén.
Orbán: blöff, hogy Magyarországról 54 ezer menekültet telepítene át az Európai Bizottság
Blöffnek nevezte a Die Welt című német lap információját csütörtök délutáni brüsszeli sajtóértekezletén Orbán Viktor miniszterelnök arról, hogy az Európai Bizottság 54 ezer menekültet telepítene át Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba. A kormányfő szerint brüsszeli tárgyalásain erre vonatkozóan semmilyen szám nem hangzott el.
Helyre kell állítani Európa külső határainak védelmét
Helyre kell állítani Európa külső határainak védelmét – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a brüsszeli tárgyalásait lezáró nemzetközi sajtóértekezleten.
A magyar miniszterelnök a délelőtt folyamán Martin Schulz erurópai parlamenti, majd Donald Tusk európai tanácsi elnökkel folytatott megbeszélést, délután pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével találkozott.
Az Európát sújtó menekültválsággal kapcsolatban Orbán Viktor a kontinens külső határainak védelmét elsődleges kötelezettségnek nevezte. Ez mindennek az alapja – fogalmazott Orbán Viktor, utalva arra, hogy minden más intézkedésről – beleértve az esetleges kvótákat is – csak később lehet beszélni.
Ezért Magyarország meggyőződése, hogy a fizikai határvédelemmel, azaz a kerítés megépítésével nem boldogan ugyan, de helyesen jár el – tette hozzá.
Közös, humánus politikát sürget az Európai Zöld Párt
A hatástalan "Orbán-módszer" helyett közös, humánus európai menekültpolitikát sürgetett csütörtökön Monica Frassoni, az Európai Zöld Párt társelnöke, a magyar miniszterelnök brüsszeli látogatásán elhangzottakra reagáló nyilatkozatában.
"Ma ismét az elkeserítő nemzeti önzés megnyilvánulásainak, a háború és nyomor elől hazájukból menekülő emberek szenvedései iránti érzéketlenségnek vagyunk a tanúi. Orbán (Viktor) kijelentette, hogy ez nem európai, hanem német probléma. (…) Ez a legújabb egyoldalú és tudathasadásos hozzáállás kaotikus helyzethez vezetett" – írta.
Frassoni úgy fogalmazott: csak közös, összehangolt és rendszerbe szervezett uniós migrációs keretek oldhatják meg a hatalmas humanitárius válságot". A politikus szemrehányást tett a magyar kormányfőnek egyebek mellett a "falak" felhúzásáért, illetve a korábbi bevándorlásügyi nemzeti konzultációs kérdőív szóhasználatáért.
A zöldpárti politikus szerint kettős értelemben is szolidaritásra van szükség: szolidaritásra a menekültekkel, illetve az EU-országoknak egymással, különösen azokkal, amelyek földrajzi helyzetüknél fogva a migránsok vonulási útvonala mentén találhatók.
Frassoni kiemelte, hogy Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt kérte, ne bírálják országát.
"Magyarország azonban a kötelező kvóta szerinti elosztásra irányuló, legutóbbi (európai) bizottsági javaslatok leghevesebb ellenzői közé tartozott" – tette hozzá. Szerinte a magyar miniszterelnök szavai ellentétesek a szabadság, a diszkriminációmentesség és az egyenlőség értékeivel.
"Egy dologban van csupán igaza, abban, hogy a dublini előírásokat alkalmazza, teljesítve a külső határok +védelmének+ kötelezettségét, igaz, ezt durva módon teszi" – hangsúlyozta az európai zöldpárti társelnök.
MTI