Februárban bocsátották fel a Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) nevű űreszközt, amely körülbelül másfél millió kilométeres távolságban Földünktől, a Nap-Föld rendszer L1 nevű pontján figyeli központi csillagunkat, az űrbéli időjárást, és mindemellett bolygónk kutatására alkalmas eszközökkel is felszerelték.
Ez a bizonyos L1 pont egyike a Lagrange-pontoknak (öt van belőlük). Ezek a tér azon pontjai, amelyben egy kis test (ezúttal a DSCOVR) két, egymás körül keringő nagyobb test (a Föld és a Nap) együttes gravitációs vonzásának hatására, azokhoz képest viszonylag nyugalomban marad.
A DSCOVR is így „lebeg” az űrben, s mindig a Föld napos oldalát látja. A DSCOVR első, káprázatos felvétele tágabb hazánkról július 6-án készült.
A kép a NASA Earth Polychromatic Imaging Camera (EPIC) nevű képkészítőjének három különböző képének kombinációja. Az EPIC ugyanis különböző sávszűrőket használ a sorozatfelvételekhez, az ibolyántúlitól egészen a közel infravörösig (a fenti képhez a piros, a zöld és a kék csatorna képeit használták).
Az EPIC-kamera segítségével a kutatók mérik az ózonpajzs vastagságát a Föld körül, vizsgálják a por és a vulkanikus hamu eloszlását a légkörben, de a felvételek alkalmazhatók egyebek között termésbecslésre is.
A DSCOVR ezután folyamatosan küldi majd a bolygóközi „szelfiket”, amelyeket egy külön weboldalra gyűjtenek majd össze.
MTI / hvg.hu / vajma.info nyomán Hegedűs Gyula Balázs