Körülbelül 50 ezer ember és 90 külföldi küldöttség vett részt szombaton a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, a rendezvényt azonban a szerb miniszterelnök elleni támadás árnyékolta be.
Az emlékműsoron felszólalók mindegyike elítélte a húsz évvel ezelőtti srebrenicai népirtást. Serge Brammertz hágai főügyész beszédében kifejtette, hogy 1995 júliusában nem spontán katonai akció történt, a támadás terv része volt, amelyet a legmagasabb állami szinten találtak ki, és aki ezt tagadja, az sérti az áldozatokat.
Emlékeztetett arra, hogy a boszniai szerb katonák több ezer férfit és fiút öltek meg Srebrenicában, valamint több tízezer nőt, gyereket és idős embert üldöztek el a városból.
„A Srebrenicában történteket a nevükön kell neveznünk: népirtásnak kell neveznünk” – szögezte le.
Theodor Meron, a Nemzetközi Törvényszék elnöke leszögezte: a boszniai muszlimok egy részének kiirtási szándékával a boszniai szerb csapatok népirtást követtek el, és senkinek nincs joga ezt tagadni.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lemondta részvételét az iráni atomprogramról folyó tárgyalások miatt, de videóüzenetben fordult a megemlékezés résztvevőihez. „A srebrenicai mezőkön Európa újkori történelmének legsötétebb lapjait írták tele” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy Srebrenicában Európa a saját szégyenével néz szembe. Mint fogalmazott: az európai közösség csalódást okozott alapítóinak és azok unokáinak, amikor nem tartotta be az ígéretet, miszerint soha többé nem lesz háború Európában.
„Srebrenicában, mi európaiak, elbuktunk” – üzente az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Bill Clinton volt amerikai elnök élete legfontosabb tettének nevezte azt, hogy a srebrenicai mészárlás után amerikai közvetítéssel véget lehetett vetni a boszniai háborúnak. A srebrenicai mészárlás Bill Clinton elnöksége idején történt, és ő avatta fel 2003-ban a potocari emlékközpontot. Kijelentette: nem szeretne még egyszer a srebrenicaihoz hasonló vesztőhelyet látni, „a világban azonban még mindig a nemzeti hovatartozáson, a fajon és a hiten alapuló háború uralkodik”.
A srebrenicai mészárlás minden eddiginél világosabban megmutatta, hogy milyen fontos a stabilitás és a népek békés egymás mellett élése a Nyugat-Balkánon, az európai integráció pedig biztosíték lehet arra, hogy a jövőben a húsz évvel ezelőttihez hasonló események ne fordulhassanak elő – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta: Magyarország kormánya a jövőben is elkötelezetten fogja támogatni a nyugat-balkáni országok európai, illetve euroatlanti integrációs törekvéseit, mert úgy látják, hogy ebben a térségben a stabilitás fenntartásának legjobb eszköze az európai integráció perspektívája.
A megemlékezést beárnyékolta, hogy Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerb-bosnyák megbékélést célzó részvétele támadásba torkollott. A tömeg kifütyülte és sértegette, majd műanyagüvegekkel, cipőkkel, kövekkel és más tárgyakkal dobálta meg a távozó szerb kormányfőt, aki könnyebb sérülést szenvedett és eltört a szemüvege.
Belgrádba visszatérve Vucic rendkívüli kormányülést hívott össze, amely utáni sajtótájékoztatóján közölte: szervezett támadás történt. Magyarázata szerint jól szervezett támadás volt, de azt nem az áldozatok hozzátartozói szervezték. Sajnálatát fejezte ki, hogy – mint mondta – egyesek nem vették tudomásul őszinte szándékát a békés kapcsolatok kiépítésére a bosnyákok és a szerbek között.
Leszögezte ugyanakkor, hogy keze továbbra is ki van nyújtva a bosnyákok felé, és mindig készen áll a problémák megoldására, továbbra is a megbékélés politikáját fogja hirdetni.
Aleksandar Vucic személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: „ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg”. Kijelentéséért azóta bocsánatot kért, 2010-ben például a srebrenicai mészárlást már „szégyenletesnek” nevezte. Szombati nyílt levelében már úgy fogalmazott, hogy Srebrenicában „szörnyű bűncselekmények” történtek. Ez a kijelentése még határozottabban ítéli el a húsz évvel ezelőtti eseményeket, azonban a szerb hivatalos álláspontnak megfelelően továbbra sem nevezi népirtásnak a srebrenicai mészárlást.
Húsz évvel ezelőtt Srebrenicában több mint nyolcezer muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai szerb katonák. Maradványaik 407 helyszínről kerültek elő, ezek közül 93 tömegsír volt, míg 314 helyen csak felszínesen temettek el egy-egy áldozatot.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán. Ennek eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra a Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Idén 136 újonnan azonosított áldozatot temettek el, ezzel 6377-re nőtt az oda temetett áldozatok száma.
MTI / atv.hu