Az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett, Ötéves a kormány című konferencián, amelyen arról is beszélt: új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell fektetni a hangsúlyt.
Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, ami sikerült, és bár az erős vezetés ezután sem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, „odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre” – fejtette ki a Budapesti Történeti Múzeumban tartott, mintegy háromnegyed órás beszédében a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz.
A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni, a 2016-os költségvetés már erről szól: „a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő emberek számára akarjuk otthonosan berendezni az országot”.
A polgári berendezkedés lényege – folytatta -, hogy az emberközeli, emberléptékű, a politika pedig nem „odafent történik”, a makromutatók világában, hanem „bekopogtat az emberekhez, és a gondjaikra keresi a választ”. Megismételte: bár fontosak a nagy politikai célok, a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése. Nem szabad, hogy a kormányzás elvonja a figyelmet az emberekről – figyelmeztetett.
A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyarország magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval, vagyis első a magyar emberek biztonsága, boldogulása és jóléte – fogalmazott a kormányfő, erkölcsi kérdésnek nevezve a magyarok sikerét. Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, kiállás – sorolta a polgári berendezkedés jellemzőit.
Értékelésében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország ma már egy megerősödött, biztos lábakon álló, EU-s összehasonlításban is jól teljesítő ország. Úgy fogalmazott: 2010-ben, nyolc év szocialista kormányzás és a 2008-as válság nyomán Magyarország romokban hevert, mára azonban már „a magyar fregatt stabil”, „biztosan szeljük a hullámokat”, noha „van még tennivaló a fedélzeten”, és „a tenger is viharos még”. Magyarország felemelő átalakuláson ment át 2010 óta – jelentette ki a miniszterelnök, aki hozzátette azt is, hogy az unortodox módszerekre megjegyzéseket tevők ma már érdeklődnek a magyar recept iránt.
Beszédében felsorolt az elmúlt évekből olyan „kimagasló oszlopokat”, amelyek szerinte bizonyítják, hogy van a magyarokban kurázsi és az országban fantázia. Megemlítette a gazdasági növekedést, a bővülő foglalkoztatottságot, a nulla közeli inflációt, a nyugdíjak értékének növelését, az adók és a rezsi csökkentését, az óvodások túlnyomó többségét érintő ingyenes étkeztetést, a multik és a bankok közteherviselésben való részvételét, a bankok által megkárosított ügyfeleknek nyújtott állami igazságszolgáltatást, az új alaptörvényt, a politikusok számának felére csökkentését, a rendőrség számának emelését és Budapest buszparkjának megújítását. A devizahitelesekkel kapcsolatban megjegyezte – utalva a konferencián szintén felszólaló Matolcsy György jegybankelnök szavaira -, hogy a forintosítással nem lehetett „gatyázni”, mert ha nem lépték volna meg időben, akkor ma 70 százalékkal magasabbak lennének a törlesztőrészletek, s nem arról szólna a vita, hogy azok mennyivel csökkentek.
Jelezte ugyanakkor, hogy alkalmanként hibáztak is, ilyen volt például a távközlési adó kiterjesztésének terve, amely internetadóként vonult be a köztudatba, de – mondta – nem ragaszkodtak a hibájukhoz.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy most „a jobbszél pártja tűnik vezető ellenzéki erőnek” Magyarországon, amivel kapcsolatban fontosnak tartotta világossá tenni az Európai Unióval és az NATO-val kapcsolatos álláspontját. Azt mondta, bár kész vitázni az Európai Unióval, de azt határozottan ellenzi, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot, mert „nekünk, magyaroknak ez a családunk”, és „nem válunk”.
Kitért a bevándorlással kapcsolatos új uniós tervekre is, amelyekről úgy fogalmazott: aki el akarja venni azt az alapvető jogot, hogy „megválasszam, kit engedek be a házamba, családomba, hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat”.
Előadásában Orbán Viktor szólt arról is, őt is meglepte, hogy a tavalyi három, a Fidesz-KDNP győzelmét hozó választás után minden korábbinál hevesebb támadások érkeztek Magyarországgal szemben. Úgy vélte ugyanis, hogy a kormány politikájának megerősítése három választáson „egy időre lecsillapítja a kedélyeket”, ám nem így történt.
Kijelentette: 25 év alatt sok minden változhat, de az nem, hogy „mi voltunk és mi vagyunk a szabad és független Magyarország hívei”, „mi vagyunk azok, akik számára Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya”.
Arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a bizalom megszerzéséért sokat kellett dolgozni, a bizalom megtartásáért azonban külön is tenni kell. Mint mondta, senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, mert ők bátrak és sikeresek. Zéró tolerancia a visszaélésekkel és az alaptalan rágalmakkal szemben egyaránt – hangoztatta Orbán Viktor.
Összegzésül azt mondta, a valaha volt legjobb kormánya akarnak lenni minden magyar embernek, „a mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első”, Magyarország „a közös szenvedélyünk”.
Beszédét a szokásos fordulattal zárta: „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok”.
***
Ellenzéki reakciók
AZ MSZP szerint Orbán Viktor szétzilálta az országot. A Jobbik úgy véli a kormányfő öt évet késett a beismeréseivel. Az LMP szerint a hazai bérek mindennél árulkodóbbak. Az ellenzéki pártok sorra reagáltak Orbán Viktor miniszterelnök pénteki, az ötéves kormányzását értékelő beszédére.
Az Együtt szerint az Orbán Viktor vezette kormány ötéves eredménye az, hogy soha nem volt annyi szegény ember Magyarországon mint ma, továbbá kétszer annyian hagyták el az elmúlt öt évben az országot, mint 1956-ban. Juhász Péter, az Együtt alelnöke a miniszterelnök által pénteken Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián elmondottakra reagálva sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „ma a Habony Árpádok féle embereknek áll a világ, és a keményen dolgozó kisembereket kisemmizték”. Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja azt mondta: ma a kormány azoknak az érdekét képviseli csak, akik a miniszterelnökhöz és közvetlen környezetéhez tartoznak. Hajdu Nóra az elmúlt öt év veszteségei közé sorolta, hogy „mindenki kárára” lebontották a jogállamot, átírták a választási törvényt, „megszállták” az ügyészséget, „szájkosarat tettek” a magyar médiára, „kiüresítették” az Alkotmánybíróságot és hadat üzentek a szegényeknek.
Az MSZP szerint a miniszterelnök pénteki, kormányzását értékelő beszéde azt jelzi: Orbán Viktor ugyanott tart, mint öt évvel ezelőtt. Szétzilálta az országot, a kormánya kompetenciáját és egyedüli döntéshozóvá vált – mondta Tóbiás József elnök-frakcióvezető pénteken, sajtótájékoztatón. Kijelentette: a kormányfő kétségbeesett és sikertelen kísérletet tett a kormányzati válság és a Fideszen belül dúló belháború rendezésére. Szerinte a miniszterelnök felszámolta azokat az igazodási pontokat, amelyek Európához, a szakmaisághoz és a társadalmi kontrollhoz vezettek volna. Magyarországnak sikerre lenne szüksége, és arra, hogy legyen esély a boldogulásra – fűzte hozzá. Tóbiás József az elmúlt negyedszázad legrosszabb kormányának nevezte a jelenlegit, autoriter kormányok örökösének. Azt hangsúlyozta: a kormány leváltását követően újra kell építeni a társadalmi, közjogi és demokratikus berendezkedést. Szerinte Orbán Viktor gyűlöletkeltést folytat a menekültügy vagy a halálbüntetés kérdésében.
A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai hagyatéka az, hogy a magyar fiataloknak Magyarország egy kies, depressziós és jövőkép nélküli ország lett. Az ellenzéki párt szakszóvivője, Barabás Richárd pénteken sajtótájékoztatón értékelve a kormányfő által az Ötéves a kormány című budapesti konferencián elmondottakat azt mondta, „ma egy álmodozó beszélt álomországról tátott szájú óvodásoknak”. Szerinte a valóság az elmondottakkal szemben az, hogy a kormány háborút indított az államadósság és a munkanélküliség ellen, és ezeket „elbukta”. Háborút indított az oktatás és a tudás ellen is, és ezzel elveszi a fiatalok jövőjét – tette hozzá Barabás Richárd. Kijelentette, nem kérnek Orbán Viktor politikai hagyatékából, és mindent megtesznek azért, hogy Orbán Viktor uralma a lehető legrövidebb idő alatt véget érjen.
A Jobbik értékelése szerint a kormányfő beszédében beismerte a kormányzatot átszövő korrupciót és a hatalmi arroganciát, azonban ezzel öt évet késett. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője pénteken sajtótájékoztatón reagált a Polgári Magyarországért Alapítvány Ötéves a kormány című konferenciáján elhangzottakra. Hiteltelennek nevezte a korrupció és a visszaélések ellen hirdetett zéró toleranciát és azt mondta: ha Orbán Viktor ténylegesen szeretne tenni valamit, akkor minimum eljárások megindítását kellett volna bejelentenie, meg kellett volna neveznie „fideszes korrupt gazembereket”, konkrét ügyeket. A jobbikos politikus tévedésnek tartotta, hogy a Fidesznek a nemzettel van közös szenvedélye, szerinte ugyanis a kormánypártnak a szocialistákkal van, ez pedig a korrupció. Mirkóczki Ádám szerint az emberek három időközi választáson már véleményt mondtak erről és legkésőbb 2018-ban pont a korrupció és a hatalmi arrogancia miatt zavarják el a kormányt.
A Magyar Liberális Párt szerint „Orbán Viktor Magyarországa” nem biztosít jólétet, demokráciát és jogállamot, s ebből nem kérnek. Bősz Anett, az ellenzéki párt ügyvivője pénteki sajtótájékoztatóján a kormányfő öt éves kormányzását értékelő beszédére reagálva azt mondta: egy dologban értenek egyet, abban, hogy Magyarország nagy átalakuláson ment keresztül. Kifejtette: szerintük öt év alatt a Fidesz lerombolta a jogállamot, a demokráciát, az egymás iránti toleranciát, az egészségügy pedig csak a benne dolgozók tisztes helytállásának köszönhetően nem omlott még össze.
Az ügyvivő értékelése szerint soha nem látott mértékű a korrupció és felvetette azt is, hogy azért kelthet riadalmat néhány ezer menekült, mert Magyarország halad afelé, hogy négymillió ember a létminimum alatt éljen.
A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra, így ideje lenne előrehozni a változást. Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón reagált a kormányfő ötéves kormányzást értékelő beszédére, számba véve „mi történt valójában az elmúlt öt évben”. Mint mondta, a nettó államadósság emelkedett, a GDP változása pedig 2010 és 2014 között a statisztikai hibahatáron belül volt, amellyel a környező országok mindegyikénél rosszabbul teljesített Magyarország, amelyet a hitelminősítők a bóvli kategóriában jegyeznek. A foglalkoztatási adatokon szerinte a „vízfejjé dagasztott államigazgatás” javít, eközben a versenyszférában szintén a hibahatáron belül volt a munkában állók számának növekedése. 2014-ben hatszor annyian költöztek külföldre, mint 2009-ben, és az elmúlt öt évben ötször annyian haláloztak el, mint ahányan születtek – fűzte hozzá. Gréczy Zsolt „megnyugtatónak” tartotta, hogy a miniszterelnök nem akarja az ország kilépését az Európai Unióból, „most, hogy ő, a családja, az összes rokon, barát már jól megtollasodott az uniós támogatásokból”.
Az LMP szerint a hazai bérek mindennél árulkodóbbak, ha értékelni kell az elmúlt öt év kormányzását. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélte: Orbán Viktor miniszterelnök értékelő beszédében „hőstörténetet adott elő”, de az emberek nem így élték meg ezt az időszakot. Szóvá tette az alacsony béreket, szerinte az adózók háromnegyede az átlagbér alatt keres és az Európai Unióban az ötödik legrosszabb a bérszínvonal. Így Magyarország nem fog tudni megerősödni, s ha Orbán Viktor marad, akkor vagy éhbérért dolgoznak az emberek vagy nyugatra távoznak – összegzett. Az LMP-s politikus elkeserítőnek nevezte, hogy a miniszterelnök „függőségbe helyezte az országot”, a közfoglalkoztatást pedig a legújabb kori feudalizmusként értékelte, megjegyezve, hogy az szerinte nem vezet vissza a munkaerőpiacra.
MTI