A rendszerváltozás után jól kiszúrtunk magunkkal, mi magyarok. Először is elzavartuk a párttitkárokat és a munkásőröket. Örömmel tettük, és aztán lehetett szidni őket, nem élősködtek többé a nyakunkon, hurrá, rendben van. A rendesebbje talált magának a képzettségének megfelelő munkát, elmentek biztonsági őrnek, sőt még múzeumőrként is látni lehetett némelyiket. A szovjet megszállókat is elzavartuk, sajnos azonban ugyanúgy bántunk velük, mint a párttitkárokkal, nem ismertük fel, hogy ez nem ugyanaz a súlycsoport, mint a párttitkár! Amikor a magyar kormány a szabadság mámorában azt gondolta, hogy jól megleszünk mi a Szovjetunió nélkül is, jó nagyot hibázott, és ennek még ma is isszuk a levét. A magyar mezőgazdaság tönkrement, ízelítőül csak néhány számadat, a sertéstenyésztés példájából levezethető, hogy mezőgazdaságunkat katasztrofálisan tönkretette a szovjet piac elvesztése.
| A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG VESZTESÉGLISTÁJÁNAK NÉHÁNY PONTJA | ||||
| KSH adatok: | 1960 | 1988 | 2013 | trend a rendszerváltás óta |
| bruttó termelés indexe | 100 | 211 | 107 | -49% |
| búzatermelés ezer tonna | 1803 | 7026 | 5058 | -28% |
| kukorica termelés ezer tonna | 3534 | 6256 | 6756 | 8% |
| szőlőtermelés ezer tonna | 491 | 736 | 451 | -38% |
| gyümölcstermelés ezer tonna | 737 | 1665 | 850 | -49% |
| szarvasmarha ezer darab | 1963 | 1690 | 783 | -53% |
| baromfi ezer darab | 37000 | 61828 | 38067 | -38% |
| sertés ezer darab | 6388 | 8327 | 3013 | |
| sertés belső fogyasztás ezer darab kb.(1) | 5000 | |||
| sertés export ezer darab kb. (1) | 3300 | |||
| sertés export Szovjetunió 90% kb. (1) | 2900 | |||
Az a 2,9 millió darab sertés, amelyet most nem Magyarország, hanem az Európai Uniós országok exportálnak a Szovjetunió utódállamaiba, jelentős kárként jelenik meg gazdaságunkban. Ugyanígy megérthető az is, hogy a fentebb felsorolt, egyéb mezőgazdasági termékeink piacán ugyanaz történt, mint a sertéságazat piacán. A kár hatalmas, a rendszerváltás óta mutatkozó visszaeső trendek mind-mind erős visszaesést jeleznek. Összevesztünk a legnagyobb vevőnkkel, ő pedig azóta máshol vásárol. Mindennek a kárvallottja az a körülbelül háromszázezer magyar család, amely többé vagy kevésbé függ a mezőgazdaságtól.
Az Európai Unió exportál helyettünk
Érdekes annak is utána nézni, hogy mit kaptunk a szovjet piac helyett. Nos, hát alig kaptunk valamit.
| A MAGYAR SERTÉSHÚS VESZTESÉGLISTÁJA | |||
| KSH adatok: | 1970 | 1988 | 2012 |
| sertéshús termelés ezer tonna | 312 | 634 | 261 |
| sertéshús hazai fogyasztás ezer tonna | 307 | 439 | 242 |
| sertéshús import ezer tonna | 29 | 0 | 145 |
| sertéshús export ezer tonna | 28 | 175 | 154 |
Látható, hogy csak saját fogyasztásra termelünk, a fogyasztás kevesebb mint a felére esett vissza. Tranzitország lettünk,ugyanannyit exportálunk, mint amennyit importálunk, oda lett az exportpiacunk. A kudarc egyik nyilvánvaló oka az európai agrártámogatások rendszerében keresendő. Európa nyugati részén csak úgy lehetett választásokat nyerni, ha megnyerték a vidéki szavazók szimpátiáját. A vidékiek pedig a mezőgazdasági támogatások növelésére szavaztak. Rendre az a párt nyerte a választást, amelyik a mezőgazdasági támogatások emelését ígérte, és még véletlenül sem az, amelyik a támogatások csökkentését tervezte. Az Európai Unióra azért is nagy szükség volt, hogy a támogatások növelése véget érjen végre, és a versengő pártok hivatkozhassanak egy felsőbb hatalomra, az Unióra, amely a támogatások csökkentése érdekében munkálkodik. Magyarország éppen a közepébe csöppent a mezőgazdasági támogatások csökkentésén munkálkodó uniós folyamatnak. Arra viszont már sem elég érdekérvényesítő képessége, sem elég ereje nem volt, hogy az orosz, vagy a volt szovjet sertéspiacot megőrizze. Volt szovjet piacról egyébként nem érdemes beszélni, mert ugye sok szovjet utódállam moszlimvallású, itt a sertéshús nem jöhet szóba. A volt szovjet piac majdnem egyenlő a mai orosz piaccal.
Szerezzük vissza az orosz piacot
Az ukrán-orosz konfliktus nem jött jól akkor, amikor az Orbán kormány végre felismerte, hogy az Európai Uniónak nem érdeke, hogy rendbe jöjjön a magyar mezőgazdaság. Felismerte végre, ha mi nem segítünk magunkon, senki nem fog nekünk segíteni, és minthogy közel háromszázezer magyar család érintettsége a tét, foglalkozni kell az üggyel, mert hamar eltelik a hátralévő 3 év, és a választásokat 2018-ban is meg szeretné nyerni.
Az Unió úgy gondolja, elégséges megoldás volt az, hogy anyagilag támogatta a magyar falvak járdaépítési programját. Megépítették az utat a községháza és az emlékmű között, ezzel rendben lévőnek lát mindent. Nagy szövetségesünk, az Egyesült Államok túl messze van. Ők biztos hogy nem fognak mezőgazdasági terméket vásárolni tőlünk, túl nagy a földrajzi távolság.
Hogy mennyire rosszkor jött az ukrán válság, azt az mutatja, hogy az európai sajtó épp akkor fordult Oroszország ellen, amikor végre elkészült a megállapodás Magyarország és Oroszország között. Magyarország orosz hitelből bővíti a paksi atomerőművet, Oroszország pedig kegyeskedik megfontolni azt, hogy elhárítja az adminisztratív akadályokat a magyar mezőgazdasági termékek elől, sőt egy kis pozitív nyomással, arra ösztönzi a hitelt nyújtó orosz bankvilágot, hogy bízzanak a magyar szállítókban és segítsék a magyar áruk oroszországi újbóli bevezetését. Nagy baj tehát, hogy Európa- ahogyan azt Udo Ulfkotte, Megvásárolt újságírók című könyvében is megírta –pont most démonizálja Oroszországot és vezetőjét Putyint. „A Putyinról szóló melléknevek és határozószók melyeket a Frankfurter Allgemeine Zeitung használ,egyértelműen negatívak kb. így: fenyegető, durva, támadókedvű, konfrontálódó, nyugatellenes, hatalmi politikát folytató, valóságellenes, hideg, számító, cinikus, kemény, csípős, nem helytálló (érvelés), és nem hitelt érdemlő (érvelés)”.
Magyarország mezőgazdasági adottságai a legkiválóbbak között vannak az Európai Unióban, szép az idő, jó a föld. Ezek kihasználtsága viszont csak 50-70%. Bőven van tehát még hely a fejlődésre. Az orosz piac visszaszerzése alacsonyan lógó gyümölcs, amit gyorsan le kell szedni, most már Kínával is versenyeznünk kell, ha nem lépünk, végleg veszítünk. Csak a legelfogultabb politikusok képzelik azt, hogy ha nem szállítunk Oroszországba élelmiszert, ott majd áruellátási zavar, éhínség tör ki. Csak a legelfogultabb politikusok hisznek abban, hogy ha majd egyszer, sohanapján, Németország beszünteti az Audik, Mercedesek, Volkswagenek exportját Oroszországba, az oroszok majd gyalog fognak járni.
Földi Tamás