A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban 12 milliárd forintos keretösszeget terveznek elkülöníteni uniós forrásból a Balaton vízleeresztő képességének javítására – jelentette be Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője pénteken Balatonfüreden, a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén.
A főigazgató beszámolója szerint az OVF számára lehetőség nyílt egy 300 millió forintos előkészítő pályázat benyújtására a jövő évi uniós (KEOP-os) források terhére, amelynek célja, hogy meghatározza a Balaton megfelelő üzemeltetéséhez szükségessé vált fejlesztések prioritásait. „Ennek folytatásaként, a meghatározott célok megvalósítására a 2020-ig tartó támogatási ciklusban beállítottunk egy 12 milliárd forintos keretösszeget” – jelezte.
Az előkészítés felmérései érintik majd a Sió-csatornán és Sió-zsilipen kívül a magas vízálláskor problémákat jelző tóparti településeket is, de elsődlegesen a Sióra koncentrálnak, hiszen ott már halaszthatatlanná váltak a fejlesztések.
Somlyódy Balázs emlékeztetett, az idén átlagon felüli őszi csapadék hullott a Balaton vízgyűjtőjére, és olyan intenzitással érkezett, hogy a tó vízszintje megemelkedett, a Sió pedig még most sem képes ezt a nagymennyiségű csapadékot levezetni. Azért szükséges olyan beavatkozásokat, fejlesztéseket végrehajtani, hogy az ehhez hasonló szélsőséges hidrometeorológiai helyzeteket kezelni lehessen – mondta.
Jakó Gergely (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a Balaton magas vízállása nagy vízkár- és belvízproblémákat idézett elő a tó déli partján, amit értékmegőrzés és személyi biztonság szempontjából is sürgősen meg kell oldani.
Balassa Balázs (független), a Balatoni Szövetség elnöke kifejtette, a tóparti önkormányzatok támogathatónak tartják, hogy a Balaton vízszintjét tartósan megemeljék a korábbi 110 centiméteres üzemi maximumról 120 centiméterre, de csak akkor, ha ehhez megépülnek a szükséges partvédőművek.
Győrffy Árpád, a balatontipp.hu szerkesztője a balatoni bringakörút kihasználtságát vizsgáló felmérés eredményeiről számolt be.
A csaknem ezer válaszadó közül legtöbben a fővárosból (18 százalék), Pest megyéből (12 százalék) és Hajdú-Biharból (8 százalék) érkeztek, a külföldiek részaránya mindössze 2 százalék volt. A túrázók pár százaléka 1-2 nap, több mint fele 3-4 nap alatt tekerte körbe a Balatont, harmada pedig 5 vagy annál is több napot szánt rá.
A többség kempingekben szállt meg (42 százalék), de népszerűek voltak a magánszállások (31 százalék) is. A többiek hotelekben, panziókban (19 százalék) és rokonoknál szálltak meg (7 százalék), néhányan pedig vadkempingeztek.
MTI