A fair bankokról szóló törvény a hitelfelvevőket védi majd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, miután több órán át részt vett a Fidesz-KDNP budapesti frakcióülésén. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető az ülés után elmondta, hogy legkésőbb 2016. január 1. után nem maradhat devizahitel Magyarországon.
Orbán Viktor nyilatkozatában közölte egyúttal, hogy a kormány sürgeti a devizahitelek forintosítását, amiről szintén a szerdai kormányülésen lesz szó. Megerősítette azt is, hogy a távközlési adó korábban tervezett kiterjesztését – amely ellen minden érintett szolgáltató tiltakozott a kabinetnél – levették a napirendről.
A kormányfő közölte: a keddi tanácskozáson a kormánypárti képviselőcsoport javaslatokat tett a fair bankokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, ezeket a kormány szerdán tárgyalja meg. Ez egy bonyolult jogszabály lesz, a hitelfelvevőket fogja védeni, egyensúlyt hoz létre a bankok és a hitelfelvevők között – fogalmazott Orbán Viktor.
A devizahitelek forintosításáról, annak tervezett ütemezéséről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyancsak a szerdai kormányülésen ad tájékoztatást – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: „mi sürgetjük egyébként, jó lenne minél hamarabb túlesni ezen is”, de ebben a kérdésben még nem jött létre megállapodás a bankszövetséggel.
Orbán Viktor beszélt a távközlési adó korábban tervezett kiterjesztéséről is. Arra a kérdésre, hogy jövőre lehet-e internetadó, azt válaszolta: „szerintem nem”. Megerősítette: a távközlési adó kiterjesztését levették a napirendről, az pedig egy jogtechnikai kérdés, hogy melyik nap nyújtják be a parlamentnek az erre vonatkozó indítványt.
Közölte azt is, hogy az összes érintett szolgáltató tiltakozott a kormánynál, személy szerint Varga Mihálynál a tervezett kiterjesztés ellen.
Megemlítette egyúttal, hogy hétfőn telefonon beszélt a Deutsche Telekom vezetőjével, akivel a következő fejlesztésekről egyeztetett, a kormány ugyanis már korábban aláírt egy közös fejlesztésről szóló megállapodást a német vállalattal. „A németeknek is és nekünk is az a célunk, hogy 2018-ra minden lakásban – Németországban és Magyarországon is – legyen szélessávú internet. Ebben a Deutsche Telekom kiemelt partner” – fejtette ki.
A frakcióülésen téma volt emellett az oktatás átalakítása – tájékoztatott Orbán Viktor, aki kulcskérdésnek tartja ennek ügyét, a következő négy év legfontosabb feladata ugyanis szerinte a versenyképesség javítása, amit elsősorban az oktatási rendszer „minőségi feljavításán” keresztül tudnak elérni, „tehát oda sok pénzt és sok energiát akarunk majd fordítani a következő időszakban”.
A kormány célja – folytatta -, hogy „a szakképző intézményekben a szakképzéssel lehessen foglalkozni, ne pedig az általános iskolában meg nem tanított tudás megtanításával”, ahogyan ez ma történik, mert most a szakképzés három évéből egyet általában az általános iskolában meg nem szerzett tudás pótlására kell fordítani.
A KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartásról a kormányfő azt mondta: ez nem volt napirenden, de lesz egy kereskedelempolitikai előterjesztés, amikor meghallgatják a szakszervezeteket és a boltokat működtető vállalatokat, döntést ezt követően hoznak.
Tájékoztatása szerint az amerikai beutazási tilalomról sem volt szó a frakcióülésen. Arra a kérdésre, hogy ő ismeri-e annak a hat embernek a nevét, akiket kitiltottak az Egyesült Államokból, a miniszterelnök azt válaszolta: „majd ha megmondják az amerikaiak, akkor szívesen elmondom”.
A Déli Áramlat gázvezetéket érintő kérdésre azt válaszolta: a kormány álláspontja szerint a magyar energiabiztonsághoz az kell, hogy „amit a németek megtehetnek, azt megtehessék a magyarok is”. A németek megépítették az Északi Áramlatot, így Ukrajnát mint potenciális veszélyforrást „kikapcsolták”, hiszen így ott többé nem akadhat el a Németországba tartó gáz – fejtette ki, megismételve: „mi sem akarunk mást, csak azt, mint a németek, hogy ha Ukrajnában gond van, attól még Magyarországon legyen gáz, ehhez meg kell egy cső”.
Ezért a magyar kormány támogatja a Déli Áramlatot, ahogyan tette ezt korábban – amíg volt – a Nabucco esetében is, „általában minden csővezetéket támogatunk, amely keresztülmegy Magyarországon, és amely energiaforrást hoz be” – mondta.
Végül megkérdezték arról, támogatna-e egy újabb békemenetet, amire azt felelte: „most ne meneteljünk, béke van”.
Rogán: hároméves kamatperiódust javasol a Fidesz-KDNP
A Fidesz-KDNP azt javasolja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződéseknél a bankok csak háromévente változtathassanak a kamaton, kamatfeláron – jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden Budapesten, a kormánypárti képviselőcsoport ötórás ülése után, amelynek egyik fő témája a fair bankokról szóló törvénytervezet volt. A politikus a devizahitelek forintosítását firtató kérdésre a sajtótájékoztatón azt válaszolta: 2016. január 1. után nem maradhat devizahitel Magyarországon.
A jövő héten a parlament elé kerülő, a fair bankokról szóló előterjesztésről tájékoztatva a frakcióvezető jelezte: háromévente is csak úgy lehetne emelni a kamatot, kamatfelárat, ha a bank legalább 90 nappal korábban közli ezt, és meghatároz egy kamatváltoztatási mutatót, egy objektív indexet, amelyet a jegybanknak jóvá kell hagynia. Hozzátette azt is, hogy más költségeket, díjakat csak az infláció mértékével változtathatnának meg a pénzintézetek.
Közölte, a késedelmi kamat mértékét szintén maximálná a Fidesz-KDNP, mégpedig a kikötött ügyleti kamat legfeljebb kétszeresében. Megállapítanának továbbá egy felső korlátot, hogy mennyi lehet az összesen érvényesített késedelmi kamat mértéke.
Emellett ingyenes kölcsönszerződés-felmondási jogot biztosítanának a hitelfelvevőknek, szintén háromévente – közölte Rogán Antal.
A tervek szerint legkésőbb 2016. január 1-jéig az összes fogyasztói hitelszerződésnél át kellene térni ezekre a szigorú szabályokra.
Rogán Antal hangsúlyozta, hogy különösen vonatkozik ez az elszámoltatás alá eső forint- és devizahitelekre. A frakció ugyanis azt kéri a kormánytól, hogy az elszámoltatás lezárultával történjen meg a devizahitelek forinthitelekké alakítása, utóbbiakat pedig az említett szigorú szabályok mellett kell majd nyújtaniuk a bankoknak – részletezte.
A devizahitelek forintosításának pontos időpontját firtató kérdésre a frakcióvezető ezek alapján nyomatékosította: legkésőbb 2016. január 1. után nem maradhat devizahitel Magyarországon, kivéve, ha valaki önként vállalja a devizahitel-rendszert, de a bankoknak kötelező lesz megtenniük a forintosítás ajánlatát.
Hozzátette, a menetrendet a kormánynak kell eldöntenie, de a hitelfelvevőket védő fair bankokról szóló törvényben a kabinet meg fogja kapni a felhatalmazást a forintosítással kapcsolatos döntések – feltételek, időpontok – meghozatalára.
Rogán Antal arra számít, hogy a fair bankokról szóló törvénnyel csökkenni fog az általános kamatszínvonal mértéke.
Szerdán visszavonják az internetadó-javaslatot, 200 ezer forintig változatlan maradhat a cafeteria adója
A Fidesz-KDNP azt javasolja, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adószintje – közölte Rogán Antal. A tanácskozásról tartott frakcióvezetői beszámoló szerint az internetadó-javaslat visszavonása szerdán várható. Emellett a kormánypárti képviselők azt kérték a kabinettől, hogy a bürokrácia területén is legyen rezsicsökkentés.
A jövő évi adótörvény-előterjesztéssel kapcsolatban a politikus sajtótájékoztatóján jelezte: a kormány képviselője a gazdasági bizottság szerdai ülésén nyújtja be a távközlési adó tervezett kiterjesztésének visszavonásáról szóló javaslatot. A parlament november 18-án tehát úgy fog szavazni a jövő évi adócsomagról, hogy az már nem tartalmazza a távközlési adó kiterjesztését – tette egyértelművé.
A cafeteriáról szólva – amelynek adóterhe az adótörvény-javaslat alapján jelentősen nőne – a frakcióvezető elmondta: sávos módosítást kezdeményeznek, vagyis azt, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adóelőnye. A 200 ezer forint feletti résznél viszont csökkenthető ez az adóelőny, és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni – részletezte.
A magán-pálinkafőzés adózásával kapcsolatos módosítások ugyancsak szóba kerültek. A frakció kikötötte a kormánynak, hogy – az Európai Bíróság döntése miatt szükséges – ezerforintos átalányadót csak önkormányzati körben lehessen kivetni, az nem az állami adóhivatal hatáskörébe tartozik – ismertette.
A jövő évi büdzsével kapcsolatban Rogán Antal ismét hangsúlyozta, az a bankok elszámoltatásának költségvetése, jövőre ugyanis több mint egymillió családnál marad több pénz az elszámoltatással. 2015-ben egy átlagos devizahitelesnek körülbelül 20 ezer, egy átlagos forinthitelesnek pedig mintegy 10 ezer forinttal csökken majd a kamat- és a törlesztőrészlete. Ez jelentősen növeli majd a háztartások megtakarításait, fogyasztási keresletét – értékelt a frakcióvezető.
Hozzátette, a költségvetés így reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy az államadósság finanszírozásán belül növelje a lakossági finanszírozás részarányát.
Azt is mondta, hogy a büdzsé a béremelések költségvetése lesz: folytatódik a pedagógusbérek emelése, 2015. július 1-jétől pedig elindul a rendvédelmi szervek tagjainak életpályamodellje, így a rendőrök, katonák fizetése átlagosan akár 30 százalékkal is nőhet.
Rogán Antal emellett beszámolt arról, hogy a keddi frakcióülésen arra kérték a kormányt, négy év alatt fokozatosan váltsák ki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat közmunka-lehetőséggel.
A kormánypárti képviselőcsoportok tanácskozásán az szintén felmerült, hogy valamilyen módon, minél szélesebb körben kössék munkavállaláshoz a családi pótlékot. A frakció annak megvizsgálására kérte a kormányt, hogy ez lehetséges-e.
A gyermekek után járó adókedvezménnyel kapcsolatban úgy foglaltak állást – folytatta -, hogy azt nemcsak meg kell őrizni, hanem annak mértékét növelni is kell, ezért 2016. január 1-jétől négy éven keresztül évről évre emelni fogják a kétgyermekes családok adókedvezményét, mégpedig összesen a duplájára, 20 ezer forintra.
Az oktatásügyről szólva a frakcióvezető közölte: támogatják a 2015. szeptember 1-jétől kötelező óvodáztatást, és cél az is, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektessen a szakiskolai programokra.
Szóba került a sajtótájékoztatón az is, hogy a Fidesz-KDNP-frakció azt kéri a kormánytól: a bürokrácia területén ugyancsak legyen rezsicsökkentés, vagyis mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek bürokráciával kapcsolatos költségei csökkenjenek, és vezessék ki az „értelmetlen díjakat”. Az ügyintézési idő lerövidítése szintén cél – jegyezte meg.
A Déli Áramlatot firtató kérdésre Rogán Antal azt válaszolta: a Déli Áramlat gázvezeték megépítése és így egy alternatív, Ukrajnát kikerülő gázszállítási útvonal kialakítása Magyarországnak fontos érdeke.
MTI