Szeged – Hiánypótló, forrásmunkának tekinthető kötet jelent meg az 1956-os szegedi eseményekben meghatározó szerepet játszó Perbíró József jogászprofesszor és társainak peréről a forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából.
Péter László, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa a Bálint László szerkesztette, a büntetőeljárás teljes peranyagát tartalmazó ötszáz oldalas könyv keddi bemutatóján úgy fogalmazott, hogy a kötet az 1956-os forradalom alapműve lesz.
A kötet névmutatója önmagában tanulságos: mintegy négyszáz nevet tartalmaz, a forradalom majdnem minden szereplőjének nevét, szerepét, tanúvallomását. Nélkülözhetetlen forrásmunka a város legújabb kori történetéhez – mondta az egyetemi tanár.
Perbíró József az 1949/50-es tanévtől oktatott a szegedi egyetem jogi karán, 1956-ban dékánhelyettesként is dolgozott. Október 16-án, amikor a bölcsészkar Auditórium Maximumában megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ), a tanácskozás levezető elnöke volt. Október 20-án újabb MEFESZ-nagygyűlést tartottak ismét Perbíró József elnökletével, ekkor fogadták el a szervezet szabályzatát és a hallgatók húszpontos programtervezetét, mellyel a diákok képviselői elindulnak Budapestre, Pécsre, Miskolcra, Debrecenbe, Veszprémbe és Gödöllőre.
A professzor a forradalom napjaiban a szegedi Városi Munkástanács, Néptanács, majd Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként dolgozott. A forradalom bukása után őrizetbe vették, internálták. Az ellene és társai ellen 1957 decemberében indult perben első fokon tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték, ezt később életfogytiglani szabadságvesztésre súlyosbították. Miután 1963-ban amnesztiával szabadult, revizor volt, majd egy újabb diploma megszerzése után műszaki-gazdasági tanácsadóként dolgozott nyugdíjazásáig. 1991-ben, 83 esztendős korában hunyt el.
MTI