http://daazo.444.hu/2014/10/31/reiszgabor-rovidfilmjei/
Csütörtökön mutatják be a mozik Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét, amelyre az A-kategóriás Karlovy Vary filmfesztiválon figyelt fel először a világ, majd a magyar hipszterközeg legjobban várt filmje lett. Az elmúlt napok menő budapesti mobilmozis vetítésein páran láthatták a filmet (vagy magát a mozibuszt). Nekik éppúgy ajánljuk a rendező korábbi rövidfilmjeiből készül válogatást, mint azoknak, akik egyelőre várják, hogy a mozipremieren végre megnézhessék az év talán legnagyobb lelkesedéssel övezett alkotását.
Reisz Gábor négy korábbi rövidfilmjében izgalmasan követhető végig az eddig kiépített alkotói útja. A VAN nyitányaként is felfogható, de önmagukban is pompás szórakozást ígérő alkotásokat a Daazo.com gyűjtésében lehet megnézni.
A kisfilmgyűjtemény első és legrövidebb darabja Reisz A tagadás oka, őszinténcímű etűdje. A mindössze kétperces kísérleti film láttán a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai tüstént megbizonyosodtak róla, hogy Reisz Gábornak náluk a helye. Enyedi Ildikó osztályába járt, többek között Szimler Bálinttal, az Itt vagyok című kultikus rövidfilm és a Kodály és Balaton Method projektek rendezőjével, illetve a VAN főszereplőjével, Ferenczik Áronnal együtt.
A tagadás oka, őszintén nem csak abban hasonlít a most bemutatandó nagyjátékfilmre, hogy hosszú és furcsa címe van. Mindkettőben egy elveszett, ifjú lélek bolyong Budapesten, boldogságot, szerelmet, de legfőképpen önmagát keresve. A város éppoly fontos szereplő, mint a benne élő emberek: élő, befogadó. Örök, de mégis folyton változó, egyszerre izgalmas és megnyugtató. Reisz ismeri és imádja Budapestet, amit valóságosan, hibáival együtt is gyönyörűen mutat meg.
A rendező a VAN-ban tudatosan idézte korai művét: mindkét film zárójelenetét ugyanazon a helyszínen forgatták.
A város, Budapest, illetve a bolyongó, kapunyitási válsággal küzdő hősök fűzik össze Reisz további rövidfilmjeit is. Az öröklés terhének pszichológiájával küzdő srácot ismerhetünk meg a Valakinek a valamijében, ami egyben csodás vizuális emléket állít Budapest azóta kiselejtezett szovjet trolibuszainak.
Reisz Külalakban már az eggyel idősebb generációról mesél; egy identitásválsággal küzdő, saját kamaszkori versétől megszédülő yuppie-t alakít benne Makranczi Zalán. Volt szerelmek, terhes feleség és gyönyörű képek tűnnek fel a filmben, ami – a magyar kritikusok szerint – tényleg csak azt a nézőjét nem érinti meg, akinek nincs szíve.
A kövérkés lúzert, akit egy véletlen találkozás mindennapi hőssé változtat (Péter) a Nekem Budapest című, mikroköltségvetésű szkeccsfilm egyik epizódjában ismerhetjük meg. A Nekem Budapest elkészítése Reisz Gábor ötlete volt: Enyedi Ildikó rendezőosztálya mutatkozott be vele 2013-ban. A margitszigeti futókör – Rév Marcell fényképezésében gyönyörű, misztikus és romantikus – előterében játszódó csendes dráma már nem a kísérleti művészfilmezésről szól, hanem a történetmesélésről. Mini-fejlődésregény, amely finoman mutatja meg egy ember csendes, de jelentőségteljes nyitását a világ felé.
A forgatókönyvet Reisz mellett mindhárom film esetében Jakab Juli jegyzi, aki egyben a Péter női főszereplőjét is játssza. Ez volt az első színészi alakítása, és úgy tűnik, az írás mellett a színészkedés is bejött neki: azóta a VANEszterjeként és Török Ferenc Senki szigete című mozifilmjének menyasszonyaként is láthattuk.