2010-től két mentőövvel is „megsegítették” a Görögországot, Brüsszel szerint javult a helyzet, de a tejautomata leleményes találmánya, és gyors terjedése inkább az ellenkezőjére utal. Az országban már 30 százalékkal csökkent a lakosok átlagos jövedelme, és minden megtakarítható eurócentnek értéke van.
ThesGala, vagyis „akarsz tejet?” az új és szellemes tejautomata neve, amelyet először a thesszáliai Lárisza városában állítottak fel, egyelőre tizennégyet. A helyi tejtermelők azért választották ezt a rendhagyó megoldást, mert az egyik szövetkezet gazdái megunták az alacsony felvásárlási árak miatt növekvő veszteségeket. Úgy döntöttek, hogy kiiktatják az árakat felhajtó közvetítő láncot, és maguk árulják a tejet a vevőknek az eddigi felvásárlási áraknál drágábban, de jóval olcsóbban, mint a boltokban. Terveik szerint az év végéig újabb automatákat szerelnek fel, mert a lakosok vállalják akár a napi sorban állást is, hogy hozzájussanak a jó minőségű áruhoz.
A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési szervezet (OECD) adatai szerint Görögországban az európai átlagnál 35 százalékkal magasabb a tej kereskedelmi ára. De a nagy áruházláncok elhárítják maguktól a felelősséget, a termelők szerint pedig a szállítási árak miatt drágul meg nagyon a tej ára, és a vállalkozók tevékenységét korlátozó uniós szabályozást is vádolják. Brüsszel ugyanis a tejtermelés ágazatának liberalizálását is követelte Athéntől a két mentőövek fejében, így az utóbbi négy év alatt már 14 százalékkal kérnek többet a tej literéért.
A tejautomata nem alapötlet, két éve a görög–bolgár határnál élő burgonyatermesztők tettek ugyanígy: nem a közvetítőknek, hanem rögtön a vevőknek adták el terméküket. Ők se bánták meg.
SOBIESKI TAMÁS
(El Economista – Spanyolország, ekathimerini.com – Görögország)