A brazil szurkolók sose bocsátottak meg Moacyr Barbosának, a brazil válogatott kapusának, amiért a 64 évvel ezelőtti világbajnoki döntőben – 1950. július 16-án – vereséget szenvedtek Uruguaytól. Gyakorlatilag élete végéig, 2000. április 8-ig kellett élnie ezzel a nyomasztó lelki teherrel, ezért amikor utolsó útjára kísérték, egyetlen híres játékos sem jelent meg a „Maracanazo” után még 12 évig remek formában védő kapus temetésén. Hasonló helyzetbe kerülhetnek Luiz Felipe Scolari csapatának tagjai, akiknek szenvedését csak súlyosbítja egy 17 éves nepáli diáklány öngyilkossága, amelyet a világsajtó azonnal felkapott. Pedig Pragya Thapa ígéretes gerelyhajító tehetségnek indult, és a brazil válogatott elkötelezett szurkolója volt, de a megalázó vereség miatt nem bírta elviselni iskolatársai gúnyolódását.
A brazil szurkolók is ízelítőt kaptak a rideg valóságból a nyolcaddöntőben, amikor a szemük láttára fakadt sírva a fél válogatott a Chile elleni és nehezen kiszenvedett büntetőpárbaj megnyerése után. Ekkor döntött a szövetségi kapitány a pszichológus, Katia Rúbio segítsége mellett, aki a következő ellenfél, Kolumbia ellen még úgy-ahogy rendbe hozta a csapatot. De a megsérült Neymar hiányát már ő se tudta pótolni, és meggyőződése, hogy a pánik és a fiatal csapat rutintalansága miatt kaptak 6 perc alatt négy gólt az első félidőben. Arról nem is beszélve, hogy szerinte senki nem készítette fel őket arra az eshetőségre, hogy akár ki is kaphatnak a németektől, és a pályán, a 30. perc táján döbbentek rá, hogy ez valóban be fog következni. A Globo Tv szemfüles tudósítója megörökítette egy csalódott szurkoló indulatait: lapos tévéjén töltötte ki mérgét, amit az utcán vert szét kalapáccsal. Luiz Felipe Scolari persze mindenért magára vállalta a felelősséget, hiszen végül is ő döntötte el, hogy ki kerül be az új csapatba. Egyik válogatási szempontja alapján főleg azokat választotta, akik tartós párkapcsolatban éltek. (A spanyol ABC aztán ezen szempont alapján áttekintette, hogyan is döntött a többi kolléga a játékosok mentálhigiénés állapotát is befolyásoló kényes kérdésben. – a szerk.)
A brazíliai világbajnokság félig-meddig bevallottan az októberi újraválasztására készülő brazil elnöknő, Dilma Rousseff politikai szándékait is szolgálta. Erről árulkodott a végső sikerben is bízó államfő kijelentése is, aki éppen a „Mineirazo” előtti napon jelentette ki, hogy a világbajnokság erősíteni fogja a brazilok önbecsülését. Az elnöknő gyorsan helyesbített, és már a világbajnokság pozitív mérlegére helyezte a hangsúlyt. Ám a befolyásos brit gazdasági napilap, a Financial Times már nemcsak a brazil focit temette az 1:7 utáni első elemzésében, kész ténynek vette a brazil gazdasági csoda végét is. (Véleményünk szerint kissé korán. – a szerk.)
Meglepő tény derült ki a holland csapatról az argentinok elleni büntetőpárbajjal kapcsolatban. A brazil Globo Tv portálja megtudta, hogy Louis van Gaal játékosai szerda este sorra tagadták meg az első büntető lövését. A portugál Expresso rosszmájú szakírója szerint azért, mert ők sem akartak leégni a döntőben. Ám a magyarázat sokkal prózaibb és meglepőbb. Ugyanis akasztották a hóhért, hiszen Louis van Gaal még 2007-ben tanította meg az argentinok mostani kapusának, az akkor még csak 20 éves Sergio Romerónak az AZ Alkmaarban, hogyan kell védeni a büntetőket. Romero ezért ment a hollandok öltözőjébe a döntőbe jutás után, hogy köszönetet mondjon volt mesterének.
Az 1:7 után egyáltalán nem csoda, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatóján magát elsíró Neymar és a brazil közönség nagyobbik, elkeseredettebb része melyik félnek szurkolt az argentin-német döntőben: a hagyományos ellenfélnek, vagyis az előbbieknek. Hollandia közben a bronzmeccsen megadta a kegyelemdöfést a brazil válogatottnak, csakhogy Luiz Felipe Scolari a második vereség ellenére sem adta jelét azonnali távozási szándékának.
Az évtizedekig fociországnak számító Brazília pedig újabb csapást kénytelen feldolgozni. Ha képes rá, mert a jelek szerint még azt sem sikerült megemésztenie, hogy 64 éve sem használta ki a hazai pálya előnyét.
SOBIESKI TAMÁS
(Brazília – Veja, GloboTv, Correio Braziliense; Portugália – Expresso, Diário de Notícias, Jornal I; Spanyolország – ABC, El País, La Vanguardia)