Close

OGY – Az igazságügyi bizottság nem támogatja tíz vallási közösség egyházkénti elismerését

A parlament igazságügyi bizottsága nem támogatja tíz vallási közösség bevett egyházként való elismerését, mert a testület szerint nem teljesítik az állami együttműködésre vonatkozó feltételeket.

Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott határozati javaslat indoklásában az olvasható, hogy a parlamenti szakbizottsághoz májusban érkezett megkeresés a tíz vallási szervezettől. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a Szabad Evangéliumi Gyülekezet, az Evangéliumi Barátság Vallási Egyesület, a Magyar Evangéliumi Egyesület, a Mantra Magyarországi Buddhista Közösség, a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Egyház, a Magyarországi Názáreti Gyülekezetek Hitéleti Egyesülete, a Magyarországi Bahá’í Közösség, a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége kérte egyházként való elismerését.

Az alaptörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek, az együttműködésről pedig – a vallási közösség kérelme alapján – az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak – tekintettel a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre – az állam sajátos jogosultságokat biztosít – írja az alkotmány.

Miután az említett tíz vallási közösség kérelmet nyújtott be, a szakminiszter megállapította, hogy a szervezetek megfelelnek azoknak a kritériumoknak – például az előírt működési időnek -, amelyek vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik – olvasható a bizottsági dokumentumban.

Ezt követően a KDNP-s Rubovszky György vezette igazságügyi bizottság a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordult az esetleges nemzetbiztonsági kockázati tényezők megállapítása érdekében. A testület szocialista elnöke, Molnár Zsolt azt a tájékoztatást adta az ügyben, hogy a szóban forgó szervezetek működésével kapcsolatban nincs nemzetbiztonsági kockázat.

Az igazságügyi bizottság ezután a vallási közösségek képviselőit is meghallgatta, majd áttekintette a törvényben előírt további feltételek meglétét, így vizsgálata elsősorban a szervezetek társadalmi támogatottságának felmérésére – különös tekintettel tagjainak számára – és az általuk működtetett, fenntartott intézményekre terjedt ki.

A vallási szervezetek tagjainak aktivitására, a közösség életéhez ténylegesen kötődők létszámára a testület a 2012-re vonatkozó egyszázalékos szja-felajánlások számából is következtetett, és arra jutott, hogy a létszám esetükben viszonylag alacsony. Hozzáteszik azt is, hogy bár az érintett vallási közösségek tevékenysége – különösen a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, illetve sporttevékenysége – a többségnél figyelemreméltó, de csak kis társadalmi támogatottsággal bíró.

„Ezáltal megállapítható, hogy a felsorolt szervezetek közösségi tevékenységüket a társadalom egészére vetítve csekély hasznosulással végzik” – írta a bizottság, amely ezért úgy foglalt állást, hogy a tíz közösség esetében az elismerés feltételei nem állnak fenn.

A bizottság szerint ugyanakkor ezen szervezetek szabad vallásgyakorláshoz fűződő alkotmányos joga nem sérül, az egyházügyi törvény ugyanis a szabad vallásgyakorlást minden olyan vallási közösségnek biztosítja, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése.

Ugyanakkor mivel a szakminiszter által vizsgált feltételek fennállnak, az igazságügyi bizottságnak most két javaslatot kellett a Ház elé terjesztenie: az egyik az elutasítást tartalmazó határozati javaslat, a másik – az egyházügyi törvény módosítására tett indítvány – viszont a tíz közösség egyházkénti elismerésről szól.

Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy – a bizottság állásfoglalásával ellenkezőleg – mégis támogatja a tíz közösség egyházkénti elismerését, akkor az utóbbi előterjesztést, vagyis a törvényjavaslatot fogadja el, ha viszont osztja az igazságügyi bizottság álláspontját, akkor az elutasítást tartalmazó határozati javaslatot kell jóváhagynia.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top