A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.
Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője a döntés után elmondta, a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatmérték ellenében korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.
Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen – mondta a szóvivő.
A fogyasztónak kell bizonyítani
Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről esetenként kell majd dönteniük.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből.
Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.
A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.
A hivatkozott vélemény tartalmazza az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül hagyásával kell újraszámolni a szerződést.
Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.)
Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.
Az egész eddigi elszámolás borul
Simonné Gombos Katalin kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.
A hitel folyósításakor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.
Wellmann György elmondta, hogy a jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél „az egész eddigi elszámolás borul”. Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott, összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk. A kollégiumvezető hozzátette: a mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, „a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja”; ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.
Wellmann György kitért arra is, hogy a bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen, akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt a szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag, pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára „nagyon hátrányos és igazságtalan” lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak érvényesíteniük.
Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: „szerintem igen”.
Wellmann György arra a kérdésre, hogy a jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél – melyeknek vannak speciális elemei – az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.
Devizahitelek: megszólalt a bankszövetség
A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta Kovács Levente, a szervezet főtitkára.
A bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.
Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel. A Kúria döntését óriási várakozás előzte meg – mondta Kovács Levente, hozzáfűzve: a bankszövetség szerint fontos döntés volt, hogy a Kúria szerint a deviza alapú jelzáloghitelek valós termékek, amelyeket vissza kell fizetni. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését erősítette meg – emelte ki.
A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik. Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért – tette hozzá.
Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott. A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek – szögezte le.
Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, „bedőlni megtévesztő ígéreteknek”.
A főtitkár szerint várhatóan „automatikusan végrehajtható megoldás” születik, ezért minden banki ügyfélnek érdeke, hogy mihamarabb visszatérjen a hitelüket rendesen törlesztő ügyfelek közé, hiszen a szerződések tovább élnek majd.
Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.
Rogán: minden visszajár, amit tisztességtelenül vettek el a devizahitelesektől
Rogán szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson.
Az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok tisztességtelenül vettek el – mondta Rogán Antal.
Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson.
Hozzátette: amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is, de a kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog
Így reagáltak az ellenzéki pártok a Kúria döntésére
Nem hagyták szó nélkül a Kúria jogegységi döntését az ellenzéki pártok. Az MSZP komplex csomagot dolgozna ki, a DK szerint Orbán Viktoron a sor, az Együtt-PM újraszámolna, míg a Jobbik forintosítana.
Komplex csomag kidolgozására sürgeti az MSZP a kormányt a devizahitelesek problémáinak megoldására.
Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke azt mondta, olyan törvényjavaslatra van szükség, amely a terhek nagy részét leveszi a devizahitelesek válláról.
Hangsúlyozta, olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amelynek révén erősödik a forint, és ezeket a kormányzati lépéseket össze kell hangolni a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájával. Véleménye szerint a devizahitelesek problémáinak kisebb részét oldja meg a Kúria jogegységi határozata, a problémák nagyobb része ugyanis a gyenge forint miatt alakult ki.
Az Együtt-PM újraszámolna
Az Együtt-PM arra szólítja fel a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy fogadják el az a szövetség politikusai által készített törvényjavaslatot, amelyik alapján a devizahiteleknél visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni. Pápa Levente, a szövetség gazdaságpolitikusa hangsúlyozta, hogy ez az indítvány konzisztens a Kúria hétfői jogegységi döntésével. Azt kérte, hogy a törvénycsomagot mindenki támogassa, hogy minél hamarabb rendezhessék a devizahitelesek sorsát.
A javaslat szerint előírnák, hogy a devizahitel-szerződések esetében a kölcsönösszeget, a törlesztő részleteket és egyéb, a fogyasztó által fizetendő költségeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján kell elszámolni.
DK: a probléma nem jogi, hanem politikai kérdés
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a jogegységi döntés után Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya már nem tud mellébeszélni, ugyanis minden kibúvójuk megszűnt. Az ítélet alapján a devizahitelesek problémájának megoldása elsősorban nem jogi, hanem politikai és költségvetési kérdés, a miniszterelnöknek és kormányának kell megoldania a helyzetet – mondta az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke.
Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy miután az ítéletet írásban nem látták, ezért egyelőre csak egy első körös véleményt alakítottak ki. Úgy fogalmazott: a Kúria egy fontos döntést hozott meg, mert az ügyben végre van egy tiszta jogi helyzet. Azt lehet vitatni, hogy ez a helyzet inkább a bankoknak vagy inkább a devizahiteleseknek kedvező, de az biztos, hogy lezárult egy hosszú évek óta tartó ügy jelentette ki.
A DK a Kúriával megegyezően úgy gondolja, hogy az árfolyamrés használata önmagában is tisztességtelen közölte. Az ellenzéki párt úgy számol, hogy az ítélet száz és háromszáz milliárd forint közötti átalakulást fog jelenteni a szerződéses viszonyokban tette hozzá.
A Jobbik forintosítana
A Jobbik szerint azonnal kormányzati és parlamenti beavatkozásra van szükség a devizahitelesek ügyében azt követően, hogy a Kúria hétfőn meghozta jogegységi határozatát.
Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján megismételte pártja korábbi javaslatát, amely szerint a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon kellene forintosítani.
Törvényjavaslatot nyújt be az LMP
Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük és ezt az összeget fizessék is vissza.
Schiffer András kérdésre válaszolva közölte, hogy indítványuk a folyamatban lévő ügyekre vonatkozik. A már lezártak esetében azt várják, hogy a kormány álljon elő egy javaslattal, amelyik azok kárvallottjaival foglalkozik – tette hozzá.
Elemzők számolják, mennyibe kerül a bankszektornak a Kúria döntése
Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.
Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.
Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
„Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent” – fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.
Az elemző szerint azzal, hogy a legfelsőbb bírói fórum az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében nem hozott egységes döntést, a bizonytalanság ezeket illetően nagyobb lett, mert a döntés értelmében a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni. Hozzátette: egy adott bankkal megkötött devizahitel szerződésnek bankon belül is számos változata volt, devizanemtől vagy futamidőtől függően. Kuti Ákos szerint ezek sem feltétlenül vethetőek össze egymással, vagy nem azonos jogi tartalmúak.
Az Equilor elemzője szerint az a következő megálló, hogy a kabinet milyen lépéseket kezdeményez az új helyzetben. Véleménye szerint ez a következő hetekben-hónapokban rendeződik.
A Buda-Cash Brókerház elemzője is azt hangsúlyozta, most a kormányon van a sor, hogy változtasson a szerződések feltételeit előíró jogszabályokon, megelőzve ezzel az esetleges tömegesen induló pereket. Véleménye szerint korrektebb árképzési szabályt lehetne rákényszeríteni a bankokra, például a kamatok referenciakamathoz kötésével, illetve maximált kamatfelár meghatározásával. Ezeket a szabályokat ugyanakkor vélhetően csak a jövőre nézve lehetne alkalmazni, visszamenőlegesen nem.
Az árfolyamrést érintő döntés alapján viszont, amennyiben visszamenőleg is kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát a folyósított összegre és a törlesztő részletekre, az az elemző számítása szerint mintegy 80-100 milliárd forint veszteséget okozhat a bankszektor egészének.
Az árfolyamkockázat viseléséről hozott döntés Réczey Zoltán véleménye szerint a korábbi bírósági határozatoknak felel meg, vagyis megerősíti azt az álláspontot, hogy ha a bank megfelelően tájékoztatta az ügyfelet, akkor jogosan hárította át ezt a kockázatot. Azonban ezt is csak egyedileg lehet vizsgálni, vagyis ez alapján sem lehet általános módosítást végrehajtani a szerződéseknél – fűzte hozzá.
Forrás: MTI