A Magyar Nemzeti Bank hétfőn jelentette be, hogy az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. A GDP-arányos államadósság 2010 közepén 85,5 százalékos szinten tetőzött és azóta 2011 június végén volt a legalacsonyabb, 78,9 százalék. A bejelentés után ellenzéki pártok – az MSZP, az LMP, az Együtt-PM, a DK és a Liberálisok – bírálták a kormány gazdaságpolitikáját. A Fidesz szerint akik ma az államadósság szintje miatt aggódnak, kormányzásuk alatt megduplázták azt.
Az MSZP az államadósság csökkentését sürgeti
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke az államadósság csökkentését sürgeti.
Burány Sándor hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint az államadósság 84,6 százalék, közel 25 ezer milliárd forint volt március végén.
Hozzátette: 2010. március végén a mutató 82,1 százalékon állt, alig több mint 21 ezer milliárd forint volt. Négy év alatt közel 4000 milliárddal nőtt az államadósság, pedig Orbán Viktor miniszterelnök az adósságharc keretében még a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont is „beáldozta” – közölte az ellenzéki politikus.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány hete arról beszélt, hogy az ország emelkedő gazdasági növekedési pályára állt, ezzel párhuzamosan tartósan mérséklődik majd az államadósság.
Burány Sándor szerint ezzel szemben a nyugdíjvagyon lenyúlása nélkül az adósság ma 7000 milliárd forinttal lenne több, mint 2010-ben.
Mint írta, a paksi paktum 3000 milliárdos pluszterhét is beszámítva Orbán Viktor és Varga Mihály a kampányban úgy beszéltek csökkenő pályára állított államadósságról, hogy azt négy év alatt 10 000 milliárd forinttal sikerült növelniük.
Az államadósság elleni harcot a Fidesz elbukta – összegezte a költségvetési bizottság elnöke véleményét.
Az MNB hétfőn közölte, az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben – közölték.
LMP: az államadósságot első lépésben a paksi szerződés felmondásával kellene csökkenteni
Az LMP véleménye szerint az államadósság csökkentésének első és legfontosabb lépése a paksi hitelszerződés felmondása kell, hogy legyen – erről hétfőn Heltai László gazdaságpolitikai szakszóvivő beszélt az MTI-nek.
A politikus arra reagált, hogy az MNB hétfőn közölte, az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben.
Az EP-képviselőjelölt hozzátette: az LMP mindig is egyetértett azzal, hogy az államadósság csökkentése kiemelt stratégiai cél kell hogy legyen, mert egy eladósodott ország sokkal kevésbé tud a saját lábán megállni. Hogy ez négy év alatt sem sikerült, az a kormányzat kudarca, aminek mindannyian megfizetjük az árát – folytatta.
Egyúttal hangsúlyozta, ha valaki a most ismertetett számok mögé néz, akkor azt látja, hogy a valós adósságszint meghaladja a GDP száz százalékát, „amennyiben a bruttó államadóssághoz hozzászámítjuk a 3000 milliárdnyi eltüntetett nyugdíjvagyont és a paksi hitel 3000 milliárdját”. A szakszóvivő leszögezte: márpedig hozzá kell számítani, mert ezek olyan kötelezettségek, amelyeket ki kell fizetni.
Heltai László azt is hangsúlyozta, hogy az LMP úgy látja, a paksi bővítés helyett inkább a megújuló energiák arányát kellene növelni uniós forrásokból.
Együtt-PM: Orbán Viktor hivatalosan is elbukta az államadósság elleni harcot
Az Együtt-PM véleménye szerint azzal, hogy még az előzetes várakozásoknál is rosszabb az államadósságról szóló adat Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan is elbukta az államadósság elleni harcot – írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Pápa Levente.
A szövetség gazdaságpolitikusa emlékeztet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint a bruttó államadósság 84,6 százalékra emelkedett. Hangsúlyozza, hogy ez a tavalyi év végéhez képest csaknem 5,5 százalékos növekedés. Pápa Levente úgy fogalmaz: ez azt jelenti, hogy „egy negyedév kivételével történelmi magasságba emelkedett Magyarország eladósodottsága”, és ez az érték magasabb mint a 2010-es kormányváltáskor volt.
Szerinte ennek az emelkedésnek csupán egy részét magyarázza a tartalékok feltöltése, mert attól eltekintve is csaknem 2 százalékos a növekedést. Ebből az következik, hogy a tavaly év végi államadósság-csökkenést csak a kimutatott statisztika „kozmetikázásával” érték el – jelenti ki.
Egyúttal hozzáteszi, hogy ha ehhez hozzáveszik a magán-nyugdíjpénztáraktól „lenyúlt ezermilliárdokat”, és a paksi bővítésről szóló orosz államkölcsönt, akkor Magyarország adóssága „bőven meghaladja” a GDP száz százalékát.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a jegybank jelentése alapján 2011 óta most a legmagasabb költségvetési hiány. „Orbán Viktor kormánya 4 százalékos hiányt produkált, ami azt bizonyítja, hogy mégiscsak volt választási büdzsé” – fogalmaz. Ebből következően az idei költségvetési tartalékok veszélyesen alacsony szintre csökkentek – jelenti ki.
DK: saját kritériumainak sem felel meg Orbán gazdaságpolitikája
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök saját korábban megfogalmazott elvárásainak sem felelt meg az elmúlt négy évben, mivel elhibázott gazdaságpolitikája miatt ismét történelmi csúcs közelébe emelkedett az államadósság.
Erről Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke beszélt hétfőn, újságíróknak Budapesten. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban két sokkoló adat is érkezett a magyar gazdaság állapotáról. Az egyik szerint a kormány már az év első 4 hónapjában elköltötte a teljes évre szánt hiány 97 százalékát – fejtette ki a politikus, hozzátéve: ebből is látszik, hogy az Orbán-kormány „választási osztogatást” folytatott az április voksolás előtt.
Molnár Csaba szólt arról is, hogy a jegybank tájékoztatása alapján a GDP-hez mért államadósság 84,6 százalékra emelkedett, ami alig marad el a 85 százalékos történelmi mélyponttól, amelyet a „Kósa-Szijjártó-Varga trió” okozott még 2010-ben a forint gyengítésével.
A DK alelnöke aláhúzta, Orbán Viktor korábban azt mondta, egy kormány teljesítményét az államadósság változásán lehet a legjobban lemérni, Molnár Csaba szerint ebből az következik, hogy az Orbán-kormány a miniszterelnök szerint is megbukott, hiszen négy évvel ezelőtti beiktatása óta 5 százalékkal emelkedett az államadósság. Az ellenzéki politikus megjegyezte, amennyiben nem került volna sor a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások „lenyúlására” akkor az államadósság már 95 százalékon állna.
Molnár Csaba szerint azt jelenti, hogy folytatódik Magyarország leszakadása a környező országoktól, a jelenlegi ciklus végére pedig már a bolgár és szerb gazdaság is megelőzheti a magyart.
Liberálisok: az igazság fájdalmas és megszorításokat hoz
A választások után gyorsan eljött az igazság és a kijózanodás pillanata. A rekord szintű államadósság csak azok számára okozhat most meglepetést, akik hittek a kormány év végi sikerpropagandájának a 79,2%-ra csökkent adósságmutatóról. A trükkök és ügyeskedések hatása azonban nyilvánvalóan csak átmeneti lehetett. Az államháztartás bruttó adóssága 2014 márciusának végére 24.904 milliárd forintra, a GDP 84,6%-ára nőtt – olvasható Bodnár Zoltán közleményében.
A Liberálisok szakpolitikusa kiemeli, hogy az Orbán-kormány az előző négy évben 2.600 milliárd forintnyi megszorító intézkedést vezetett be az adósság elleni harcra hivatkozva. Bodnár szerint ezzel indokolták a gazdasági alkotmányosság felfüggesztését, a piacgazdaságban elfogadhatatlan rendkívüli intézkedéseket.
Bodnár Zoltán szerint ebben a háborúban azonban a FIDESZ csúfos vereséget szenvedett. Véleménye szerint az Orbán-Matolcsy-féle gazdaságpolitika eredménye a súlyosan növekvő adósságteher, amely a konfiskált magán-nyugdíjpénztári vagyont is figyelembe véve mára már soha nem látott mértékűre nőtt. Kiemeli: ha nem veszik el a lakosságtól a megtakarításaikat, akkor pontosan 2500 milliárd forinttal, vagyis 10 százalékkal lenne magasabb a jelenlegi államháztartási hiány, ami 94,6%-nak felelne meg.
A FIDESZ már 2013-ban is csak ügyeskedéssel tudott megfelelni a saját alaptörvényében foglalt adósságszabálynak, amely szerint a GDP arányos adósság nem haladhatja meg az előző évi szintet. 2014 végén, ugyanazt a trükköt aligha lehetett újra alkalmazni, ehelyett 4-5%-os idei GDP növekedésre lenne szükség az alkotmányos korlát betartásához. Ilyen mértékű növekedést azonban még a kormány sem mer vizionálni, ehelyett újabb és újabb megszorításokra készülhetnek a vállalkozások és a választópolgárok is – zárja közleményét Bodnár Zoltán.
***
Fidesz: azok aggódnak az államadósságért, akik okozták
A Fidesz szerint akik ma az államadósság szintje miatt aggódnak, kormányzásuk alatt megduplázták azt.
A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az államadósság azért magas jelenleg is, mert „a Gyurcsány-Bajnai-kormány nyakig eladósította az országot, az államadósság szintjét a GDP 52 százalékáról 83 százalékára emelte”. Hozzátették: az első negyedéves adatoktól függetlenül az államadósság csökkenő pályán van.
A Fidesz szerint a most közölt adathoz több – a jegybank által is ismertetett – tényező hozzájárult: Magyarország amellett, hogy az elmúlt négy évben meg tudta fékezni az államadósság további növekedését, visszafizette az IMF-hitelt és csökkentette az ország sérülékenységét.
Az ország pénzügyileg stabil, immár ötödik éve 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, európai viszonylatban is Magyarországon gyorsult legjobban a gazdasági növekedés és csökkent legnagyobb mértékben a munkanélküliség – olvasható a közleményben.
***
MNB: az államadósság március végén a GDP 84,6 százaléka volt
Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az államháztartás névértéken számításba vett bruttó (maastrichti) adóssága a GDP arányában 5,4 százalékponttal nőtt az első negyedévben a múlt év végi 79,2 százalékról és 1,8 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A GDP-arányos államadósság 2010 közepén 85,5 százalékos szinten tetőzött és azóta 2011 június végén volt a legalacsonyabb, 78, 9 százalékon.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi előzetes adatai szerint május 9-én a GDP 82,2 százalékán állt a központi költségvetés nem konszolidált bruttó adóssága és 24 327 milliárd forintot tett ki. Ezzel 2328 milliárddal haladta meg a tavaly év végi összeget. A növekmény a költségvetési hiány mellett tartalmazza az önkormányzatoktól átvállalt adósságot is, amely nem növeli az államháztartás adósságát, valamint a márciusban kibocsátott 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátás összegét, amely a júliusban és novemberben lejáró devizaadósságot finanszírozza majd.
Az államháztartás nettó adóssága 19 018 milliárd forintra, a GDP 64,6 százalékára nőtt az első negyedévben az év végi 63,2 százalékról és az egy évvel korábbi 61,4 százalékról.
A március végén zárult egy évben az államháztartás hiánya 791 milliárd forint, a GDP 2,7 százaléka volt, ebből az idei első három hónapban 271 milliárd deficit keletkezett, ami a negyedéves GDP 4 százalékával egyenlő – közölte az MNB. Az államháztartás első negyedévi GDP-arányos hiánya a 2011 negyedik negyedévi 6,9 százalékos adat óta a legmagasabb.
Az államháztartás első negyedévi 271 milliárdos hiányán belül a helyi önkormányzatok 529, a társadalombiztosítási alapok 64 milliárdos többletet mutattak, míg a központi kormányzat deficitje 864 milliárd forint volt.
A háztartások az első negyedévben 495 milliárd forintot, az időszakra eső GDP 7,3 százalékának megfelelő összeget takarítottak meg, míg a március végén zárult egy év alatt ez 1682 milliárd forint, a GDP 5,7 százaléka volt.
Forrás: MTI / liberalisok.hu